Hogyan lesz egy egyszerű garanciális problémából több százezres pluszkiadás? Hogyan jut odáig egy ingatlantulajdonos, hogy követelése behajtásához céget kell felszámoltatnia? Történetünkből kiderül.

„Miközben elkeseredett, becsülettel dolgozó emberek vonulnak csákánnyal építőipari vállalkozások elé, kintlévőségeik behajtása érdekében, egyes vállalkozók éppen a magyar jogrendszer hiányosságait kihasználva tűnnek el a kifizetetlen pénzekkel. De mi történik, ha a joghézagokra építve egy építőipari vállalkozás eleve azzal a céllal jön létre, hogy másokat megkárosítson?!“ - teszi fel olvasónk már-már költői kérdését.


Szép, hogy igaz legyen?

Levélírónk 2004-ben vásárolt új építésű társasházi lakást, betartva azt az alapszabályt, amely szerint új ingatlant csakis megbízható, referenciákkal rendelkező cégtől szabad vásárolni. A cég ugyanis makulátlannak tűnt.

Az első meglepetés akkor érte olvasónkat, amikor a lakás átadásakor kapott jótállási jegyen a garanciális kötelezettséget már nem a tényleges kivitelező, hanem az ugyanabból a tulajdonosi körből álló cég vállalta. Aztán, ahogy lenni szokott, jöttek a garanciális problémák: beázás, penészesedés, falrepedés, selejtes anyagok.

Olvasónk levélben jelezte panaszát a jótállási jegyen feltüntetett cégnek, de az addigra új székhelyre költözött. Az új székhelyen ugyan átvették a leveleket, de érdemben nem reagáltak és a javítási munkálatokat sem végezték el. Levélírónk ekkor a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH), majd a Békéltető Testülethez fordult, amelyek ajánlásukban elmarasztalták a céget, de érdemi előrelépés nem történt.

Olvasónk ekkor a Fővárosi Bíróságtól kért jogorvoslatot, és hosszas pereskedés után megnyerte a pert. A hibák kijavítására, és a mintegy másfél milliós tartozás behajtására - mivel a cég önként nem volt hajlandó fizetni - végrehajtást kért, de nem járt sikerrel, sőt, a perköltséget és saját ügyvédi költségét azóta sem tudta bevasalni az adóson. Végül kénytelen volt a cég felszámolási eljárása során bejelenteni igényét, de a követelés továbbra is behajthatatlan bizonyult, mert a cég vagyona időközben eltűnt. Olvasónk költségei pedig csak gyűltek…


Mi van ilyenkor?

„Sajnos nem újdonság, hogy egyes vállalkozók a projektek befejeztével eltűnnek, új céget alapítanak, így kerülve ki a reklamációkat” - állítja dr. Ruszthi Hunor ügyvéd, a Szikora és Ruszthi Ügyvédi Iroda tagja. A helyzetről szólva hangsúlyozza, a lakásvásárlóknak figyelniük kell arra, hogy az adásvételi szerződés ne adjon lehetőséget a szavatossági kötelezettségek beruházó általi átruházására. A lakás átadása után jelentkező hibák esetén a lakástulajdonos választhat: szavatossági jogai érvényesítése érdekében vagy a beruházóhoz fordul, vagy jótállási igénnyel lép fel, a jótállási jegyen szereplő vállalkozóval szemben.

Ha a beruházó nem projektcég, a vevő pedig a hathónapos határidőn belül van, célszerűbb a beruházóhoz fordulni, mivel az folyamatban lévő ingatlanfejlesztéseit nem fogja egy kisebb mértékű javítási munka miatt kockáztatni. „Fontos tehát, hogy annak a cégnek kell vállalnia a szavatosságot, amely felépítette az ingatlant, nem pedig egy harmadik vállalkozásnak. Jótállás tekintetében a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a kivitelező másik vállalkozót jelöljön ki annak teljesítésére” - szögezi le az ügyvéd.

Száz százalékos garancia persze semmiképp nincs, hiszen nem csak a „nevető harmadik” tűnhet el, de maga a kivitelező, adott esetben a beruházó is csődöt jelenthet - olvasónk esetében ez is megtörtént, ugyanis nem csak a garanciát átvállaló cég áll felszámolás alatt, de a tényleges kivitelező is. (Az már egy másik történet, hogy a kivitelező és a garanciát átvállaló cég ügyvezetője - egy és ugyanazon személy - arra hivatkozva nem végeztette el a garanciális javításokat, hogy a fővállalkozó nem fizette ki cégét. A cégvezető vállalkozása fizetésképtelenné válását is körbetartozással indokolja.) 

A garanciáért vívott harc leírása a második oldalon folytatódik!

Ajánljuk még:

• Vizes terep: azonosítatlan folyadék
• Jogi ügyintézés csekély díjazásért
• Hogyan kössünk utazási szerződést?
• Kétszázezres hitelből hatszázezres tartozás
• Vizes terep: hányszor számláz a vízművek?