Elvetették az Unió tagországai hétfőn az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy Magyarország és Ausztria szüntesse meg bizonyos génmódosított növények termesztésének és vetőmag-importjának tilalmát.
Hétfőn, 282 szavazattal a tagállamok elutasították a bizottság javaslatát a MON810 génmódosított kukorica Magyarországi bevezetéséről. Így fennmarad az amerikai GMO kukorica hazai termelési tilalma és ezáltal megmarad Magyarország GMO mentessége, ami növeli a magyar mezőgazdasági termékek erkölcsi értékét és versenyelőnyét.
Hegyi Gyula európai parlamenti képviselő korábban levélben és több személyes beszélgetésben is arra kérte az Európai Parlament tagjait, hogy kormányaikon keresztül támogassák a MON810-es génmódosított kukoricára kivetett magyar moratóriumot. Többen - így a GMO-ellenes franciákon és osztrákon túl bolgár, belga és román képviselők is - jelezték, hogy kormányaiknál közbenjárnak a magyar moratórium támogatása érdekében. A korábban hezitáló bolgárok végül mellettünk szavaztak.
A Magyar Agrárkamara kamara szerint, ha engedélyezik a miniszterek az Európai Bizottság javaslatát, számos munkahely szűnhet meg Magyarországon. Úgy vélik, a jövőben sem szolgál magyar agrárgazdasági és társadalmi érdeket, a multinacionális nagy kutatócégek által előállított GMO-vetőmag és a hozzá szervesen kapcsolódó növényvédő szerek hazai engedélyezése.
Hazánk évtizedek óta hagyományos, kiváló minőségű kukorica-hibrid vetőmagot állít elő, ami több ezer embernek ad munkát, mivel nagy a kézimunkaigénye. Amennyiben az országban elterjed a GMO-kukorica termesztése, munkahelyek, hibrid előállító vetőmagüzemek mehetnek tönkre - hangsúlyozza a kamara a döntésről kiadott közleményében. A génmódosított növények ugyanis sok esetben átporozzák a hagyományos fajtákat - hiába határoznak meg úgynevezett szigetelő távolságot -, az eddig hagyományos kukorica-vetőmag termesztő területek veszélybe kerülhetnek, csökkenhet méretük, egyes gazdaságok egyenesen ellehetetlenülhetnek. A kamara tartja magát korábbi állásfoglalásához miszerint több a veszélye és a hátránya a GMO-növények magyar termesztésének, mint tiltásának. Ezért szorgalmazzák, hogy Magyarország a jövőben se engedje határain belülre az ilyen vetőmagot, termesztés-technológiát.
A környezetvédelmi minisztérium hétfői közlése szerint a moratórium fenntartása nemcsak a lehetséges környezetvédelmi és egészségügyi problémák miatt fontos, hanem azért is, mert Magyarország természeti adottságai kiválóak a jó minőségű kukorica előállítására, és a termés az érzékeny és a génmódosított termékeket elutasító uniós piacon csak akkor értékesíthető, ha igazolni tudjuk, hogy nem termelünk GMO-t.
Német vélemények a génmódosított kukorica termesztéséről Sigmar Gabriel német környezetvédelmi miniszter keddi nyilatkozatában bírálta az Európai Bizottság illetékes hatóságait, amelyek a moratórium eltörlését igyekeztek elérni. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a brüsszeli európai élelmiszerbiztonsági hatóság engedélyezési eljárásai ellentétesek a német "minőségi szabványokkal" is. A miniszter támadta az amerikai Monsanto vállalatot is, amely a MON810-es - úgynevezett "molyrezisztens" - kukoricafajtát kifejlesztette, s amellyel kapcsolatban magyar szakértők azt az álláspontot fogalmazták meg, hogy annak alkalmazása jelentős környezeti kockázatot jelent.
Üdvözölték a brüsszeli döntést németországi környezetvédelmi szervezetek is. Úgy vélekedtek, hogy az a környezet, a termelők és a fogyasztók győzelmét jelenti. Németországban egyelőre még engedélyezett a MON810-es kukoricafajta termesztése, ami két tartományban, Brandenburgban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában folyik. A kormány ugyanakkor megosztott ezzel kapcsolatban, míg a környezetvédelmi miniszter mellett Ilse Aigner földművelésügyi miniszter is a tilalom mellett van, Anette Schawan kutatási miniszter a génkezelt növények termesztését pártfogolja. A bajor CSU - a földművelésügyi miniszter pártja - ugyanakkor a génkezelt növények termesztésének országos betiltását az európai parlamenti választások egyik legfőbb kampánycélkitűzésének tekinti.
A németországi vitát jelzi, hogy a konzervatív Die Welt című napilap keddi kommentárjában ugyanakkor helytelenítette a brüsszeli döntést. Az újság úgy vélte, hogy az nem ténylegesen dokumentált veszélyeken, hanem megalapozatlan félelmeken, egyedül a fogyasztók által hangoztatott aggodalmakon alapul. Továbbá azoknak az aggodalmain, akik magukat önkényesen a fogyasztók védelmezőjének tekintik - írta a lap, s egyben sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy közöttük egyre nagyobb számban német politikusok is vannak.
Forrás: MTI
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: