Jelentős változások történtek az utazási szerződéstől való elállás esetében 2008 december 31-ét követően. A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) most összefoglalja ezeket.

Fontos hangsúlyozni azt, hogy téves az a sokszor elhangzó szlogen, miszerint „bármikor elállhatunk a szerződéstől, és visszakapjuk az addig befizetett összeget”. Valóban igaz, hogy írásban tett nyilatkozattal bármikor elállhatunk a szerződéstől, a fenti idézet azonban csak abban az esetben igaz, ha az utazás megkezdése előtt legkésőbb hatvan nappal állunk el a szerződéstől. Amennyiben már nincs hatvan nap az utazás kezdetéig, akkor is életünk elállási jogunkkal, azonban az utazási iroda bánatpénzt igényelhet, melynek mértéke a szerződésben meghatározott utazási szolgáltatás ellenértékeként megállapított díj összegét azonban nem haladhatja meg.

Az iroda kártalanítási igényét a meghirdetett részvételi díj százalékában kifejezett átalány formájában is megállapíthatja. Az utasnak az utazás megkezdését megelőző harmincöt napnál, szálláshely (apartman) igénybevételére irányuló utazási szerződés esetén negyvenöt napnál korábbi elálláskor bánatpénzként legfeljebb a szolgáltatás díjának (részvételi díj) tíz százaléka követelhető. Ha az utas nem a saját érdekkörében felmerült okból áll el, különösen, ha a díj emelkedésének mértéke a nyolc százalékot meghaladja, vagy ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely - az utazási szerződés megkötését követően - a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv honlapján az "utazásra nem javasolt" utazási célországokat megjelölő felsorolásban szerepel, akkor az alábbi jogok illetik meg:

1. az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, ha ennek nyújtására az utazási vállalkozónak lehetősége van,

2. ha az utazási vállalkozó helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utas a neki felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utas követelheti a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését és a díj után a december 31-től június 30-ig érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat megfizetését.

Amennyiben pedig utazási iroda áll el valamely, nem az utas érdekkörében felmerült okból az utazási szerződéstől, akkor az utazási iroda felajánlhat egy, az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást. Ha erre nem tart igényt az utas, úgy követelheti egyrészt a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését és a díj után a december 31-től június 30-ig érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat megfizetését, illetve amennyiben a helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, úgy a díjkülönbözet megfizetését.

Ezen túl köteles az utazási iroda az utasnak az elállás következtében felmerült esetleges kárát (ideértve a nem vagyoni kárt is) megtéríteni, kivéve, ha az utazásszervező elállására általa nem befolyásolható (ellenőrzési körén kívül eső), ésszerűen el nem hárítható olyan külső körülmény miatt - ide nem értve valamely harmadik személy magatartását, illetve a túlfoglalás esetét - kerül sor, amelyet a szerződéskötés idején nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre vagy a jelentkezők létszáma a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot nem éri el, és az utazásszervező elállásáról az utast írásban, az utazási szerződésben megjelölt időponton belül tájékoztatták.

Forrás: FOME
 

Ajánljuk még:

• Kétszázezres hitelből hatszázezres tartozás
• Vizes terep: hányszor számláz a vízművek?
• Békéltető testület: egyre többen keresik
• MÁV: töretlen népszerűtlenség
• Büntetheti az APEH a készpénzkifizetéseket