Törvényi szintű szabályozással kell gátat szabni a gyorskölcsönök túlzottan magas hiteldíjszintjének, ezen keresztül pedig az uzsorások tevékenységének - hívta fel a figyelmet Herczog Edit európai parlamenti képviselő, aki csütörtöki brüsszeli közleménye szerint azonnali kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy megvédjék az európai fogyasztókat a túlzott eladósodottságtól és a kizsákmányoló kölcsönöktől.

A beadványban hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság hatására a legtöbb uniós tagállamban nő a lakosság eladósodottsága, a felmondott hitelszerződések száma, és túlságosan magas a gyorskölcsönök teljes hiteldíjmutatói (thm) szintje. Ez elsősorban a kiszolgáltatott embereket sodorja nehéz helyzetbe, az elszegényedő családok a gyors anyagi segítség reményében akár a kölcsön sokszorosát is hajlandóak visszafizetni a hitelezőknek - szögezte le, a közleményben hozzátéve, hogy "a jelenség óhatatlanul eszünkbe juttatja az uzsorakamat fogalmát, amellyel a köznyelv már az ókortól kezdve a feltűnően magas kamatot illeti".

Herczog Edit - aki tagja az Európai Parlament fogyasztóvédelmi bizottságának is - emlékeztetett arra, hogy több uniós tagállamban is bevezették a kamatplafon intézményét, "hiszen vannak olyan kamatszintek, amelyek már nem állnak összhangban a szolgáltatás értékével, és az üzleti erkölcs törvényébe ütköznek".

A közlemény szerint "Magyarországon óriási felháborodást váltott ki a Provident Pénzügyi Zrt. tevékenysége, amely több száz százalékos kamatra kölcsönöz összegeket. A magas, olykor három számjegyű thm-mel kínált személyi és áruvásárlási kölcsönök, illetve gépkocsi- és lakáshitelek a fogyasztók érdekeit sértő konstrukciók."

A képviselő azt kérdezi az Európai Bizottságtól: a fogyasztói hitelekről szóló új uniós irányelv véglegesítése előtt megvizsgálja-e, hogy milyen intézkedéseket lehet tenni a magas thm-szintek leszorítása érdekében. A képviselő szerint az is igen fontos volna, hogy a hitelekért folyamodók önállóan tudják megítélni a magas thm-mel járó pénzügyi kockázatokat, saját pénzügyi korlátaikat, és felelősen tudjanak dönteni egy hitelfelvétel esetén.


Drágíthatja a hiteleket a kamatplafon a jogalkotó szerint

Árfelhajtó hatása lenne a teljes hiteldíj mutató (thm) maximálásának az igazságügyi tárca szerint, és noha a kamatplafon bevezetésére több országban is létezik példa, és ezt korábban Szabó Máté ombudsman is szorgalmazta, a jogszabályokba eddig nem került be. A közelmúltban a Btk ugyan kiegészült az uzsora bűncselekmény fogalmával, de az erről szóló, március elsején hatályba lépő törvényben sem szerepel a kamatplafon meghatározása. Magas, néha négyszáz százalékot is meghaladó thm-es gyorskölcsönt több szolgáltató is nyújt - Provident, Athlon, KÁPÉ - közülük a Provident ellen demonstrált hétfőn néhány hitelfelvevő. A pénzügyi szolgáltató ezt követően jelezte: megváltoztatja reklámjait és olyan új termékkel is bővíti kínálatát, amely a korábbinál jóval alacsonyabb, kilencven százalékos thm mellett igényelhető.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál úgy vélik: "a teljes hiteldíj mutató tekintetében nem lenne célszerű konkrét számszerű értékeket rögzíteni a törvényben. Minden eset eltér egymástól, jogvita esetén ezért fontos a bíróság egyedi mérlegelése ezekben az ügyekben, ezért is alkották meg az uzsoratevékenységről szóló törvényt". Arra is tekintettel kell lenni a minisztérium szerint, hogy, ha a törvény tartalmazna egy konkrét kamatmértéket, vagy egy arányszámot, akkor ennek kamat (hiteldíj mutató) felhajtó hatása lenne. E törvényben meghatározottnál kicsit alacsonyabb mértékre állna be a piac akkor is, ha egyébként ennél kisebb kamatot (hiteldíjat) alkalmaznának - véli a tárca. E helyett biztosítani kell, hogy a bíróság a feltűnő értékkülönbség kérdésében konkrét szerződés körülményeinek figyelembe vételével dönthessen.

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője elmondta, hogy a gyorskölcsönöket nyújtó három pénzügyi szolgáltatóval szemben a felügyelethez az elmúlt időszakban mintegy száz panasz érkezett. Kivizsgálásukkor a PSZÁF azt ellenőrzi, hogy a pénzügyi szolgáltató tevékenysége megfelel-e a hitelintézeti törvény és az egyéb jogszabályok előírásainak, a szerződéses feltételeknek, vagy az adott pénzügyi szolgáltató belső eljárásrendjeinek. Ezek alapján ellenőrzik, hogy a szolgáltatók megfelelő módon számítják-e ki, s közzé teszik-e például a thm-eket. Erre a gyorskölcsönt nyújtó pénzügyi szolgáltatók minden esetben ügyeltek, a PSZÁF által felügyelendő területeken jogsértést nem követtek el - mondta a szóvivő.

Kondorosi Ferenc, az "Új rend és szabadság" program kormánybiztosa még nyáron ugyan arról számolt be, hogy szakmai egyeztetések folynak a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség között arról: lehet-e és kell-e maximumot megállapítani a teljes hiteldíj mutató értékére, döntés azonban eddig nem született.

A bankszövetség nem utasítaná el a kamatplafon meghatározását. Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke korábban elképzelhetőnek tartotta, hogy ha a kormányzat együttgondolkodást kezdeményez a kérdésben, akkor a bankszektor abban részt vegyen. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: összetettebb kérdésről van szó, semhogy egy kamatplafonnal el lehetne intézni, és emlékeztetett rá, hogy a bankok nem alkalmaznak több száz százalékos thm-et, csak pénzügyi vállalkozások. Úgy vélte: a kamatplafon bevezetése elméletileg növelheti a hitelek árát, de hazánkban elég erős a verseny a bankok és más pénzügyi közvetítők között ahhoz, hogy ne felfelé menjenek a marzsok.

A kamatplafon bevezetése nem új ötlet. A miniszterelnök 2006 őszén független szakértőket kért fel, hogy készítsenek jelentést a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacáról, és tegyenek javaslatokat a problémák megoldására, ezekben szerepelt a kamatplafon bevezetése is, ami azonban feledésbe merült.

Tavaly májusban Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa bejelentette: kezdeményezi, hogy a jegybanki alapkamat mértékének tízszeresét meghaladó költségű kölcsönnyújtás minősüljön tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak. Az Országgyűlés éppen a biztos bejelentésének idején tárgyalta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslatot, az indítvány azonban elkésett, mert a javaslatok benyújtásának határideje akkorra lezárult.

A március elsejétől hatályos uzsoratevékenységről szóló jogszabály szerint uzsorabűncselekmény kizárólag akkor állapítható meg, ha a szerződő fél üzletszerűen köt olyan szerződést, amelyben a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt köt ki, és ezzel a sértett vagy annak hozzátartozója létfenntartásához szükséges vagyont, vagy jövedelmet elvonja. A polgári jog szankciót csak a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékegyensúlyának feltűnő megbomlása esetére határoz meg azzal, hogy ezen az alapon lehetővé teszi a szerződés megtámadását a bíróságon.

Az IRM tájékoztatása szerint a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke közötti feltűnő értékkülönbség egyik tipikus megjelenési területe a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződéseknél a fogyasztókat terhelő hiteldíj túlzott mértéke. A bírói gyakorlat egyértelmű és következetes abban is, hogy mikor nem minősül uzsorásnak egy szerződés: ilyen például, ha valaki azért akar - akár rendkívül kedvezőtlen feltételekkel is - kölcsönt felvenni, mert különben elesne egy nagy haszonnal kecsegtető üzlettől.

Forrás: MTI
 

Ajánljuk még:

• A középületek fele akadálymentesített
• Költség nélkül felmondható hitel
• Ügyfele pénzén ült a kereskedő
• Minősítés építési csalók ellen
• Áramkimaradás: gyűlnek a kárigények