A középületeknek mintegy negyvenöt százalékát akadálymentesítették eddig a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) nem hivatalos, tapasztalati becslése szerint - mondta a szervezet elnöke.
Hegedűs Lajos szerint az utóbbi két évben, az uniós forrású pályázatoknak köszönhetően felgyorsult a közhasználatú épületek akadálymentesítése. Emellett célpályázatok is megjelentek az utólagos akadálymentesítésre, amelyek kiszámítható forrást jelentenek az ilyen épületeket üzemeltetőknek. Összességében tehát a korábbinál lényegesen magasabb források állnak rendelkezésre.
A MEOSZ elnöke megjegyezte, éveken keresztül az volt a válasz az akadálymentesítésekre, hogy nincs rá pénz. "Most azonban van pénz, ugyanakkor ehhez akaratra, jó tervekre, jó megvalósításokra is szükség van." Elmondása szerint szakmai hibák miatt nagyon sok az elutasított pályázat, mert az épülettervezéssel foglalkozó szakemberek egy része nem ismeri jól ezt a területet. Hatszázezer, fogyatékkal élő ember megoldandó kérdése az akadálymentesítés. "Ami nekünk nélkülözhetetlen, az mindenki másnak kényelmes."
A fogyatékos emberek jogairól szóló 1998-as törvény 2005 végét jelölte ki határidőnek a magyarországi középületek akadálymentesítésének megvalósítására. Ezt később módosították, az új határidő 2010. december 31-e lett.
Az ombudsman akadálymentesítené a közszolgáltatásokat "A fogyatékossággal élő emberek számára biztosítani kell, hogy másokkal egyenlő eséllyel férjenek hozzá a közszolgáltatásokhoz. Ez a közszolgáltatások teljes körű akadálymentesítését, vagyis a fizikai, az információs és a kommunikációs akadályok teljes lebontását jelenti" - tartalmazza Szabó Máté közleménye. A fogyatékos személyek jogait rögzítő ENSZ-egyezmény elismerésével hazánk kötelezettséget vállalt a közszolgáltatások teljes akadálymentesítésére, aminek 2013 december 31-éig meg kell történnie.
Az ombusman szerint a jogalkotó és a szolgáltatók eddig is tettek lépéseket az akadályok lebontására, ezért újabb kezdeményezés nem szükséges. Erre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz a villamos energiáról szóló hatályos törvény, és a földgázellátásról szóló, július elsején hatályba lépő jogszabály. Ugyanakkor a jogi szabályozás önmagában még nem jelent egyértelmű megoldást.
Szabó Máté egy beadványból értesült arról, hogy egyes közüzemi szolgáltatók csak akkor hajlandók elfogadni az ügyfél telefonos bejelentését, ha megadja ügyfélszámát. Mivel azonban a panaszos rosszul lát és nem tudja leolvasni a számláján szereplő ügyfélszámot, elesik a telefonos ügyintézés lehetőségétől. "Ezekben az esetekben a fogyasztó telefonos azonosítására alternatív módszereket kellene keresni." Ilyen lehetne néhány személyes adat, vagy a banki szolgáltatások esetében már bevált jelszó használata. Elképzelhető lenne továbbá egy kártya is, amelyen a szolgáltató Braille-írással tünteti fel a telefonos ügyintézéshez szükséges adatokat.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának idén kiemelt vizsgálati témája a fogyatékossággal élők helyzete, mert őket fokozott védelem illeti meg - írta.
Forrás: MTI
Szóljon hozzá: