Szerkesztőségünk több vízszolgáltatási problémával kapcsolatos levelet kapott, ezeknek jártunk utána. Cikkünkből kiderül, megalapozott-e olvasónk sejtése, miszerint a szolgáltató a mellékmérők és főmérő külön-külön történő leolvasásával egyes tételeket duplán számláz.
Mérhetetlen állapot
Levélírónk társasházában minden tulajdonosnak külön mellékvízmérője van, és külön mellékmérő méri a társasház által közösen használt, locsolásra, takarításra szolgáló víz mennyiségét is. Ez így rendben is lenne, hiszen minden tulajdonosnak egyedi szerződése van a vízszolgáltatóval. A szolgáltató azonban nem tájékoztatja a lakókat arról, hogy adott időszakban hány mellékmérőt nem sikerült leolvasnia. Ez olvasónk szerint azért gond, mert a főmérőn mért fogyasztás és a mellékmérők fogasztásainak különbözetét a társasház fizeti ki - akkor is, ha ez adott esetben nem is a közös-, hanem a le nem olvasott mellékmérők tulajdonosainak vízfogyasztása.
Levélírónk annak lehetőségét is fölveti, hogy amikor a vízművek a le nem olvasott mellékmérők állását a következő számlázási időszakban leolvassa, azt kiszámlázza a mellékmérő tulajdonosának, miközben a ház azért a vízmennyiségért egyszer már fizetett.
|
|
|
Vízóraleolvasás a távolból Győrött |
Olvasónk szerint az is lehetséges, hogy a félköbméterenként átforduló vízórák visszaélésre adnak lehetőséget: mint írja, a konyhai mellékmérők csak két leolvasás után fordulnak, így eltérés keletkezik a mellékmérők és a ház főmérője között. Ez azt eredményezheti, hogy a szolgáltató a főmérő alapján a félköbméterekből összegyűlő fogyasztást kiszámlázza a háznak, majd következő leolvasáskor, amikor a lakásokban lévő mellékmérők is fordulnak, ugyanazt a fogyasztást kiszámlázza a lakóknak is. Olvasónk azt is nehezményezi, hogy a szolgáltató nem küld éves elszámolást sem a mellékmérő tulajdonosainak, sem a társasháznak, ezért arról érdeklődik, van-e joga éves elszámolást kérni.
Kezet mos
Mint a Fővárosi Vízművektől megtudtuk, a szolgáltató csak a főmérő esetében tud éves fogyasztási adatokat a fogyasztók rendelkezésére bocsátani. Ez azonban nem tartalmazza a számlázás pénzügyi részét. Mivel a leolvasást és számlázást, valamint a díjbeszedést a társasággal kötött megállapodás alapján a Díjbeszedő Holding Zrt. végzi, így a pénzügyi vonatkozású adatokat csakis a díjbeszedő tudja a fogyasztó rendelkezésére bocsátani - így ezt tőle, és nem a vízművektől kell kérni. Ennek oka, hogy a vízmű csakis a főmérőre, azaz a teljes társasházra vonatkozó fogyasztási adatokat tartja nyilván, ezeket adja át a Díjbeszedőnek Zrt.-nek, amely a számlát elkészíti.
A számlázás és díjfizetés minden esetben a fővízmérőn mért fogyasztás alapján történik, a lakás-mellékmérők állását a Díjbeszedő munkatársa olvassa le, és a Díbeszedő Holding tartja nyilván.
Közös víznek
A fővízmérő állása alapján kiállított számlán minden számlázásba vett mellékmérőt feltüntetnek, akkor is, ha nincs rajta fogyasztás. A gond azonban az, hogy a nullás fogyasztás jelenthet tényleges „nem fogyasztást“, de jelenthet sikertelen leovasást is. A vízművek álláspontja szerint ez alapján a társasház pontosan tisztában van azzal, mely lakásokban nem fizettek a mellékmérők után vízdíjat.
Szerintünk viszont csak akkor lehet ezzel tisztában a társasház, ha nyilvántartja, melyik az a lakás, ahol azért nincs fogyasztás, mert nem laknak ott, és melyik az a lakás, amelybe nem engedik be a leolvasót.
Ennek nyomonkövetése a sokszor több száz lakásos társasházakban aligha várható el a lakóktól, míg a Díjbeszedőtől elvárható lenne, hogy külön jelölje a nullás fogyasztást, és külön azt, amikor a leolvasó nem jut be a lakásba, és a tulajdonosok a mellékmérő állását sem diktálják be nekik.
Egyedi számtanóra
A főmérő alapján valóban a társasház teljes fogyasztását számlázzák ki, ha azonban több leolvasás elmaradása után sikerül a korábban le nem olvasott mellékmérő állását rögzíteni, akkor a teljes fogyasztást levonják a főmérőn akkor mért fogyasztásból. Így tehát hosszú távon kiegyenlítődik a különbözet, és nincs olyan fogyasztás, amely után duplán fizetne a fogyasztó. Ez azért történhet így, mert a 38/1995. Kormányrendelet 17§ (3) bekezdése alapján az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő, azaz a főmérő az irányadó, így a fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti a fogyasztó köteles megfizetni. Jelen esetben ez a fogyasztó a társasház, így annak kell helyt állni, akár a nemfizető tulajdonostársak helyett is.
Ugyanez a helyzet a félköbméterenként forduló órákkal is: mivel az elszámolás alapja a mindenkori egész köbméter, a törtrészek csak számlánként egészíthetik ki egymást. Amikor a töredék-értékek összeadódva megjelennek a főmérőn, akkor a főmérő számlájában is megjelenik ez, így ezért a társasháznak kell kifizetnie. Következő leolvasáskor azonban ezek az értékek (amennyiben van fogyasztás a mellékmérőkön) a főmérőn már nem, csak a mellékmérőkön jelennek meg, így azt a mellékmérő tulajdonosának kell megfizetnie. Dupla számlázás tehát ebben az esetben sincs.
Következő cikkünkből kiderül, mit tehetünk, ha kifogásoljuk a csapvíz minőségét, vagy kártérítési igényünk lenne a folyamatos csőtörések miatt!
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: