Egyre többen keresik ügyes-bajos dolgaikkal a békéltető testületeket, hiszen segítségükkel elkerülhető a hosszadalmas és költséges bírósági eljárás. Utánajártuk, mikor érdemes felkeresni őket.

Dr. Vándor Béla, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezető jogtanácsosa, és Dr. Eitmann Norbert, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) jogi tanácsadója foglalja össze a békéltető testületekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A békéltető testületek a bíróságokat megkerülő, alternatív vitarendezésre adnak lehetőséget.  Magyarországon 1999. óta működnek a helyi (megyei, fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából. A testületek célja a sokszor hosszadalmas és költséges bírósági perek kikerülése. Az eljárások előnye gyorsaságuk és ingyenességük. Döntéseik azonban nem bírósági erejűek, peres úton megtámadhatók.


Milyen ügyekben járhat el a békéltető?

Feladatuk a fogyasztók, és a vállalkozók közötti panaszos ügyek rendezése. Hatáskörüket három nagy témakörben határozzák meg. Az elsőbe a kereskedő vagy szolgáltató által nyújtott áru/szolgáltatás minőségét, biztonságát érintő ügyek tartoznak. Ezek jellemzően szavatossági, jótállási viták. Második csoportba a "termékfelelősségi" vitákat sorolják. A gyártó felelős termékéért, ezért ha az hibás és más termékben kárt tett, esetleg egészségünkre, testi épségünkre ártalmas volt, fizetni köteles, kivéve, ha bizonyítja mentességét. A harmadik csoportba a szerződésekkel kapcsolatos jogviták tartoznak. Ez a legtágabb kör, a legtöbb ügyet ide szokták besorolni.


Békéltető eljárás menete, határozatok

Az eljárás kérelemre, díjmentesen indul. A kérelmet a lakóhelyünk szerint illetékes békéltető testületnél kell benyújtanunk, írásban. Tartalmát és követelményeit a tavaly módosított fogyasztóvédelmi törvény határozza meg pontosan.

Ahhoz, hogy az eljárás megkezdődhessen, a panaszosnak az érintett vállalkozóval szemben közvetlenül kezdeményeznie kell ügye rendezését. A vita indulásától számított tizenöt napon belül kitűzik a meghallgatási időpontot. A bepanaszolt fél az értesítés kézhezvételétől számított öt napon belül írásban köteles a panasz jogosságát és az ügy körülményeit, illetve a tanács döntését tényekkel cáfolni. Ha a vállalkozó nem válaszol a felhívásra, a békéltetők a rendelkezésre álló információk alapján döntenek, ezzel együtt a válasz megtagadása nem számít beismerésnek, ezért csak ez alapján nem kedvezhetnek a fogyasztónak.

A békéltető testületek tagjait a fogyasztóvédelmi civil szervezetek és kamarák ötven-ötven százalékban delegálják. A fogyasztó és az általa bepanaszolt egy-egy főt választhat a tagok közül, akik együttesen jelölnek ki egy harmadik személyt, aki az eljárás elnöke lesz. Egyszerűbb esetekben az eljárást egy békéltető is lebonyolíthatja. Ha kialakult az összetétel, személyes meghallgatás következik. Ha ezen mindkét fél részt vesz, közösen dönthetnek arról, hogy a tárgyalás nyilvános legyen-e. Elsődleges cél az egyezségkötés, amely a bírósági egyezséggel lesz egyenértékű, azaz végrehajtható. Ha nincs kompromisszum, a testület csak akkor kötelezheti a bepanaszolt személyt, ha az "alávetési nyilatkozatot" tesz, tehát elfogadja a döntést, ami aztán bírósági úton végrehajtható.

Abban az esetben, ha sem kompromisszum, sem nyilatkozat nincs, a békéltetők "ajánlást tartalmazó határozatot" hoznak, amit viszont nem kötelező betartani. Ellenben még így is érdemes megfontolni, mert a kvázi "elítélt" neve, és ügyének részletei nyilvánosságra kerülnek. Ha a fogyasztó kérelme nem megalapozott, az eljárást megszüntetik. A tanács döntése ellen nem lehet fellebbezni, kivéve a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott eseteket. Ilyenkor a megyei bírósághoz fordulhat az illető. Az egyezséget és a kötelezést általában betartják, az ajánlást viszont csak jóval ritkábban.

A procedúrát az ítészeknek harminc napon belül be kell fejezniük, indokolt esetben további harminc nappal eltolhatják az döntéshozatalt. Így egy ügy lefolyási ideje - attól függően, hogy mennyire bonyolultságtól függően - hatvantól kilencven napig tarthat, ennél hosszabb csak kivételes esetben lehet. Ezzel szemben például egy bírósági eljárás a kereset beadása után három-négy hónappal indul el, a döntésig pedig évek is eltelhetnek, kiváltképp fellebbezéskor.


Gyakori esetek

Termékügyek körében a "legnépszerűbbek" a cipők. A panaszok rendszerint meghibásodásra, jótállási, szavatossági szabálytalanságokra vonatkoznak. A műszaki cikkek (mobiltelefon, számítástechnikai eszközök) minőségével kapcsolatos gondok szintén gyakran vezetnek békéltetői eljáráshoz. A legtöbb bejelentés ilyenkor a szervizekhez érkezik, évek óta. A szolgáltatások közül a legtöbb probléma az építő- és szakipari, valamint a pénz-, hitel- és biztosításügyi szolgáltatásokkal van. Az utazási szerződésekkel kapcsolatos ügyek előfordulása is gyakori, különösen Budapesten, bár számuk tavaly már felére csökkent. A békéltető testületeknek ezzel együtt is egyre több dolga van. 2008-ban országosan összesen 4490 ügyet vizsgáltak, 2007-ben viszont még csak 3844-et.
   

Ajánljuk még:

• MÁV: töretlen népszerűtlenség
• Büntetheti az APEH a készpénzkifizetéseket
• Terhesgondozás A-tól Z-ig
• E.OFF: hó van, áram nincs
• Adataink védelmében