Kétes áruk

Szavazás

Árgép - Keresd a legolcsóbbat!



Kövesd a Fogyasztókat a twitteren!
Fogyasztók.hu RSS

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

Országgyűlés, 2009. január 01. - csütörtök 02:40
Címkék: fogyasztóvédelem, törvény, jog, kereskedő, vendéglátás, nyitva tartás, élelmiszer, alkohol, műszaki cikk, szolgáltató, szupermarket, hipermarket, vásárlás, kiadvány
Betűméret növelésBetűméret csökkentésKüldés e-mailbenNyomtatás

Kereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételei, üzletek nyitva tartásának rendje, jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás, érdek-képviseleti szervezetek közreműködése, kereskedelmi tevékenységek folytatásának ellenőrzése, jogkövetkezmények



2005. évi CLXIV. törvény

a kereskedelemről



Az Országgyűlés abból kiindulva, hogy a kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága és a mindennapi élethez nyújt szolgáltatásokat, fontosnak tartja, hogy a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadságát megtartva, a hatékony működésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások fennmaradását és fejlődését előtérbe helyezve a tevékenység folytatásának alapelveit és feltételeit szabályozza, különös tekintettel a gazdasági környezet, a kereskedők és a vásárlók érdekeire. Fontosnak tartja a vállalkozási szabadság elvének fenntartását, ezért a beavatkozások körét minimálisra szűkítve elismeri a szakmai önszabályozás, valamint olyan - a kereskedők csoportjai által létrehozott, magukra nézve kötelezően elismert - magatartási kódex jelentőségét, amely meghatározza a kereskedők magatartását olyan fontos területeken, mint a tisztességes kereskedelmi gyakorlat, a fogyasztókkal szemben folytatott magatartás, vagy a beszerzési ár alatt történő értékesítés gyakorlatának korlátozása. Ezért a következő törvényt alkotja:


A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén - a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás kivételével - a kereskedelmi tevékenység folytatására és annak ellenőrzésére terjed ki.


Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:
a) beszállító: aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási céllal értékesíti;
b) beszerzési szövetség: két vagy több vállalkozás által a beszerzési stratégiájuk érvényesítésére, beszerzési tevékenységük részének vagy egészének végzésére, koordinálására kötött megállapodás;
c) csomagküldő kereskedelem: az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő kizárólag a termék ismertetőjét juttatja el bármely formában a vásárlóhoz vagy reklámban hívja fel a figyelmet az árura, és az ismertető vagy reklám alapján kiválasztott és megrendelt árut szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre;
d) internetes kereskedelem: olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek során termékek, illetőleg szolgáltatások gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése történik a világhálón, valamint egyéb elektronikus hírközlő eszközön keresztül, távollévők között kötött szerződés keretében, ide nem értve a csomagküldő kereskedelmet;
e) jelentős piaci erő: olyan piaci helyzet, amelynek következtében a kereskedő a beszállító számára termékeinek, illetve szolgáltatásainak a vásárlókhoz való eljuttatása során ésszerűen megkerülhetetlen szerződéses partnerré válik, illetve vált és forgalmi részesedésének mértéke miatt képes egy termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy országosan befolyásolni;
f) kereskedelmi szolgáltatás: a termékek értékesítését elősegítő vagy az értékesítéssel összefüggő szolgáltatások üzletszerű nyújtása, így különösen a termékek kölcsönzése, kiskereskedelem keretében értékesített fogyasztási cikkek javítása;
g) kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, kereskedelmi ügynöki tevékenység, vendéglátás, turisztikai tevékenység üzletszerű végzése, kereskedelmi szolgáltatás nyújtása, amelybe beleértendő a vásárolt termékek és kereskedelmi szolgáltatások gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése, házhoz szállítása;
h) kereskedelmi ügynöki tevékenység: olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt;
i) kereskedő: aki kereskedelmi tevékenységet folytat;
j) kiskereskedelem: termékek és kereskedelmi szolgáltatások értékesítése, illetve nyújtása közvetlenül a vásárló részére;
k) közterületi értékesítés: a közterületi engedély alapján végzett kiskereskedelmi tevékenység;
l) nagykereskedelem: termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbértékesítése kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a termékek raktározásával, szállításával és a termékekhez kapcsolódó közvetlen szolgáltatások nyújtásával folytatott tevékenységet, a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is;
m) piac: olyan értékesítő hely, ahol üzletben vagy üzlet nélkül, általában napi, esetenként heti rendszerességgel élelmiszert és napi cikket árusítanak;
n) saját előállítású termék: a kereskedő által előállított és forgalomba hozott termék;
o) saját termék: a kereskedő által - saját márkanévvel, illetve védjeggyel - előállíttatott és forgalomba hozott termék;
p) szexuális termék: bármely birtokba vehető, forgalomképes olyan dolog, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, különösen amelyik nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményt nyíltan ábrázol, illetve emberi testet, testrészt szexuális ingerkeltésre alkalmas módon vagy szexuális ingerkeltés céljából ábrázol, ideértve - rendeltetése szerint - a szexuális ingerkeltésre szolgáló, nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény során alkalmazható eszközt is, a fogamzásgátlás céljából alkalmazható eszköz kivételével;
q) turisztikai tevékenység: az utazásszervezés, az utazásközvetítés, az idegenvezetés, a kereskedelmi szálláshely, idegenforgalmi információs és szolgáltató iroda működtetése, a magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosítása, a programszervezés és a turisztikai szolgáltatás (gyógy-, örökség-, kongresszusi és aktív turizmus igényeit kielégítő szolgáltatás) nyújtása;
r) üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javító-szolgáltató értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikk javító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató helyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket és a csomagküldő kereskedésnek vevőszolgálat céljából működtetett helyiségét;
s) vásár: olyan országos vagy helyi jellegű, általában időszaki vagy szakjellegű értékesítési forma, amelynek keretében a termékeket, szolgáltatásokat rendszerint nyílt területen, kirakodással értékesítik;
t) vendéglátás: kész vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő eladása, az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenység, továbbá a munkahelyen, valamint az oktatási és nevelési intézményekben bármely formában üzletszerűen történő étkeztetés.


A kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei

3. § (1) A Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenység - a határon átnyúló kereskedelmi tevékenység és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - külön jogszabály alapján meghatározott működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható.

(2) Az üzletben kereskedelmi tevékenységet végző személynek a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, nem szükséges üzlet - a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - az alábbi kereskedelmi tevékenységek folytatásához:
a) automatából történő értékesítés;
b) idegenvezetői tevékenység;
c) internetes kereskedelem;
d) kereskedelmi ügynöki tevékenység;
e) utazás értékesítése kizárólag utazásközvetítő útján, valamint utazások szervezése, értékesítése kizárólag utazásszervező részére;
f) közterületi értékesítés;
g) magánszálláshely idegenforgalmi célú értékesítése;
h) piaci és vásári értékesítés, a külön jogszabályban meghatározott termékkörök kivételével;
i) a külön jogszabályban meghatározott üzleten kívüli kereskedés;
j) a külön jogszabályban meghatározott kistermelői termékértékesítés;
k) a külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység;
l) falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység;
m) lovas szolgáltató tevékenység.

(4) Azon termékek és szolgáltatások körét, amelyek esetében - közbiztonsági, környezetvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi szempontból vagy más közérdekből - a kereskedő hatósági nyilvántartásba vételére is szükség van, külön jogszabály állapítja meg.

(5) Az üzlet működéséhez szükséges feltételek - szakhatóság közreműködése esetén ideértve a szakhatósági állásfoglalások bekérését is - meglétét egy hatósági eljárás keretében, a kereskedő kérelmére a kereskedelmi hatóság vizsgálja meg. A kereskedelmi hatóság a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén köteles a működési engedélyt kiadni.

(6) A kereskedelmi hatóság a működési engedélyt külön jogszabályban meghatározott üzletkörökre adja ki. Az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt, az üzletkörhöz tartozó termékek forgalmazhatók. Szakhatóság közreműködése esetén, amennyiben a szakhatóság az üzletkörön belül egyes termékek értékesítéséhez, illetve tevékenységek végzéséhez nem járul hozzá, a kereskedelmi hatóság a működési engedélyen megtiltja a termék értékesítését, illetve a tevékenység folytatását.

(7) A működési engedély tartalmazza:
a) a kereskedő nevét;
b) a kereskedő székhelyének címét;
c) a kereskedő adószámát, statisztikai számjelét;
d) a kereskedő cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát;
e) az üzlet nevét;
f) az üzlet címét;
g) az üzletkör megnevezését;
h) az üzletkör jelzőszámát;
i) az üzletkörhöz tartozó, de szakhatósági állásfoglalás alapján a forgalmazni nem engedett termékek körét;
j) mozgóbolt esetén az árusításra engedélyezett területeket és az árusításra kijelölt napokat.

(8) A kereskedelmi hatóság az üzletekről, az üzletek nyitva tartásáról nyilvántartást vezet.

4. § (1) Olyan kereskedelmi egységre, amelynek az összes eladótere meghaladja a 3000 m2-t, építési engedély csak a külön törvényben meghatározott, illetékes regionális fejlesztési tanács véleményének kikérésével adható.

(2) A vélemény kialakítása során a települési önkormányzat bevételi szempontjai mellett mérlegelni kell a régió kereskedelmi üzletekkel való ellátottságát, a régió kereskedelmi kis- és középvállalkozásaira gyakorolt hatást, a munkahelyteremtést, a régió lakosságának igényeit, az idegenforgalmi, környezetvédelmi szempontokat, valamint a régió egészére gyakorolt gazdasági hatást.


A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei

5. § (1) A kereskedőnek az árusítás helyén rendelkeznie kell - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az árusított termék - beleértve a saját terméket is - eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal (számla, szállítólevél, termékkísérő okmány stb.). Saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal kell rendelkeznie a kereskedőnek az árusítás helyén. Amennyiben a kereskedő a bizonylatokat az adóhatósághoz bejelentett helyen - de nem az üzletben - őrzi, köteles az eredeti bizonylatok, dokumentumok másolatát az üzletben tartani. Az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat három munkanapon belül bemutatni.

(2) A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát az üzletben ellenőrizhesse.

(3) A kereskedő, az üzletben foglalkoztatottakkal szemben nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a foglalkoztatott személyiségi jogait, az egyenlő bánásmód követelményét, a munkaviszonnyal kapcsolatban létrejött szerződést sérti, vagy joggal való visszaélésnek minősül.

(4) Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe jegyezhetik be az üzlet működésével kapcsolatos panaszaikat, bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell a kereskedőnek megvizsgálnia és az intézkedésről harminc napon belül a vásárlót tájékoztatnia.

(5) Üzlet nélkül folytatott kereskedelmi tevékenység esetén az adott tevékenységre, kereskedelmi formára vagy módszerre vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések szerint a kereskedő köteles tájékoztatni a vásárlót a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről, illetve módjáról, valamint az adott tevékenységre vonatkozó sajátos rendelkezésekről.

(6) A kereskedelmi szálláshelyeket és a vendéglátó üzleteket szolgáltatásaik színvonalától függően - a külön jogszabályban foglaltak szerint - kategóriába vagy osztályba kell sorolni. A turisztikai szolgáltatásokról, a vendéglátó üzletekben forgalomba hozott készítményekről, azok áráról, kategóriájáról vagy osztályáról a vendégeket tájékoztatni kell.

(7) 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt, szexuális terméket, valamint dohányterméket kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos. Az e bekezdésben meghatározott korlátozás érvényesítése érdekében a kereskedő feladatkörében eljáró személy, kétség esetén - saját eljárási jogosultságának igazolását követően - életkorának hitelt érdemlő igazolására hívhatja fel a terméket vásárolni kívánó személyt. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék kiszolgálását meg kell tagadni.

(8) A (7) bekezdésben foglalt termékek forgalmazását külön jogszabály feltételekhez kötheti vagy korlátozhatja.

(9) A kereskedőnek biztosítania kell, hogy a gyártó a külön jogszabályban meghatározott módon ellenőrizhesse a forgalomba hozott áru biztonságosságát.


Az üzletek nyitva tartásának rendje

6. § (1) Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.

(2) A kereskedő köteles
a) az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelem beadásakor, illetve az abban bekövetkező változást, az azt megelőző öt munkanapon belül a kereskedelmi hatóságnak írásban bejelenteni;
b) az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.

(3) December 24-én - a vendéglátó üzletek, kereskedelmi szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások kivételével - az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva.

(4) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja.

(5) A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.

(6) A külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén a kereskedelmi hatóság megtilthatja vagy korlátozhatja a kereskedő számára a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszköz használatát, ha az az emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.


A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás

7. § (1) A beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel visszaélni tilos.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszaélésnek minősül különösen
a) a beszállító indokolatlan megkülönböztetése;
b) a beszállító értékesítési lehetőséghez való hozzáférésének indokolatlan korlátozása;
c) a tisztességtelen, a kereskedő számára egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben, különösen a kereskedő üzleti érdekeit is szolgáló - így raktározási, reklámozási, marketing és más - költségek aránytalan áthárítása a beszállítóra;
d) a szerződéses feltételek beszállító hátrányára történő indokolatlan utólagos megváltoztatása, illetve ilyen lehetőség kikötése a kereskedő részéről;
e) a beszállítónak a kereskedővel, illetve más kereskedővel kialakítandó üzleti kapcsolataira vonatkozó indokolatlan feltételek előírása, különösen a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának kikötése, ennek visszamenőleges érvényesítése, illetve annak előírása, hogy azonos időszakra adott termékre csak az adott kereskedőnek biztosítson akciót, valamint a kereskedő védjegyével vagy márkanevén árusított termék gyártásának előírása a beszállító számára a beszállító bármely termékének forgalmazása érdekében;
f) a különféle - különösen a kereskedő beszállítóinak listájára vagy árukészletébe való bekerülésért, más, a beszállító által nem igényelt szolgáltatásokért fizetendő - díjak egyoldalú felszámítása a beszállítónak;
g) a szerződés felbontásával való fenyegetés, az egyoldalú előnyt jelentő szerződéskötési feltételek kikényszerítése érdekében;
h) harmadik személy beszállítók vagy a kereskedő saját külön szolgáltatója igénybevételének indokolatlan rákényszerítése a beszállítókra;
i) ha a termék nem a kereskedő tulajdona, a szerződésben megállapított számlázott átadási ár alatt meghatározott eladási ár alkalmazása, ide nem értve a minőséghibás termék értékesítése vagy a minőségmegőrzési határidő lejártát hét nappal megelőző kiárusítás során alkalmazott ár, továbbá a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott bevezető ár, valamint a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott szezonvégi, illetve típus- és profilváltással vagy az üzlet végleges bezárásával kapcsolatos készletkiárusítási ár alkalmazását.

(3) A jelentős piaci erő fennáll a beszállítóval szemben, ha az adott vállalatcsoport - ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét, közös beszerzés esetén pedig a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összességét - kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele (a továbbiakban: konszolidált nettó árbevétel) meghaladja a 100 milliárd forintot.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is fennáll a kereskedő jelentős piaci ereje, ha a piac struktúrája, a piacra lépési korlátok léte, a vállalkozás piaci részesedése, pénzügyi ereje és egyéb erőforrásai, kereskedelmi hálózatának kiterjedtsége, üzleteinek mérete és elhelyezkedése, kereskedelmi és egyéb tevékenységeinek összessége alapján a kereskedő vállalkozás, vállalatcsoport, illetve beszerzési szövetség a beszállítóval szemben egyoldalúan előnyös alkuhelyzetben van vagy abba kerül.

(5) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó vállalkozások a beszállítókkal való kapcsolataikban a tisztességes kereskedelmi gyakorlatok alkalmazására, az ezeket tartalmazó önszabályozó etikai kódex megalkotására, valamint az abban foglaltak megsértése esetén alkalmazandó eljárásrend kialakítására kötelesek. Az etikai kódexet a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kötelesek elkészíteni és jóváhagyásra benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz.


Érdek-képviseleti szervezetek közreműködése

8. § (1) A kereskedelmi vállalkozások és a beszállítók képviseletét ellátó társadalmi szervezetet az ügyfél jogállása illeti meg az e törvény megsértése miatt indított azon közigazgatási hatósági eljárásban (ideértve a versenyfelügyeleti eljárást is), amely a kereskedők vagy a beszállítók széles körét érinti, vagy a vállalkozások működésére jelentős hátrányt okoz.

(2) Az (1) bekezdés alapján fennálló eljárási jogosultság nem érinti a beszállító és a vállalkozás azon jogát, hogy a jogsértővel szemben igényét érvényesítse.


A kereskedelmi tevékenységek folytatásának ellenőrzése, jogkövetkezmények

9. § (1) Az egyes kereskedelmi tevékenységek folytatására vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartásának ellenőrzését a kereskedelmi hatóság, illetve a külön jogszabályokban meghatározott hatóságok végzik.

(2) A jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő felett a 7. § szerinti visszaéléssel kapcsolatos felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) foglalt eljárási szabályok alkalmazásával végzi oly módon, hogy eljárásaiban a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezéseket alkalmazza.

(3) A 3. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi feladatokat a Kormány rendeletében meghatározott szerv látja el.

(4) Amennyiben a kereskedő a kereskedelmi tevékenység folytatásához előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget
a) a kereskedelmi hatóság az üzlet ideiglenes bezáratásáról, azonnali bezáratásáról, az éjszakai nyitva tartás korlátozásáról, éjszakai kötelező zárva tartási időszak megállapításáról, a 6. § (6) bekezdésében meghatározott hanghatást okozó eszköz használatának tiltásáról vagy korlátozásáról, illetve a működési engedély visszavonásáról külön jogszabályban foglaltak szerint határozatban dönt, amely határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható;
b) az ellenőrzésre jogosult hatóság a külön jogszabályokban megállapított jogkövetkezményt alkalmaz és a külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.


Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.

(2)

11. §

12. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az üzletek működési engedélye kiadásának rendjét és feltételeit, az üzletben történő árusítás feltételeit, az engedélyezésben közreműködő szakhatóságok körét, az engedélyben foglaltak megtartása ellenőrzésének szabályait, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
b) az üzleten kívüli kereskedés feltételeit,
c) az utazásszervező és -közvetítő tevékenység végzésének feltételeit, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
d) a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításának feltételeit, a szállásadók nyilvántartásba vételére, valamint a vendégkönyv vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, a szállásadók tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit,
e) a forgalomba hozható gyógynövények körét,
f) a fogyasztói panaszok és kifogások vásárlók könyvében történő dokumentálásának és intézésének rendjét,
g) a Kormány rendeletében meghatározott szerv ellenőrzése során a vonatkozó jogszabályok megsértése esetén kiszabható bírság megállapításának, mértékének és felhasználásának részletes szabályait,
h) a vásár- és piactartás részletes szabályait, a vásárrendező és piacfenntartó tevékenységek végzésének, valamint korlátozásának részletes feltételeit,
i) a közterületi értékesítés részletes feltételeit,
j) az automatából történő kereskedés részletes feltételeit,
k) a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység feltételeit,
l) a kereskedelmi hatóság vagy hatóságok kijelölését
rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy
a) az egyes ipari, kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítéseket,
b) a nyilvántartásba vételre kötelezett áruk és szolgáltatások körét és az ezekre vonatkozó kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeit,
c) a kereskedelmi szakértői tevékenység folytatásának feltételeit,
d) a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásának, valamint ártájékoztatásának szabályait,
e) a mutatványos berendezések időszakos műszaki vizsgáztatásának rendjét rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy
a) a motorhajtó anyagok és egyes kőolajtermékek belföldi forgalmazásának feltételeit,
b) a gépjármű-hajtóanyagok minőségi követelményeit rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy
a) az utazásszervezői szakmai minősítő vizsga követelményeit,
b) a kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásának feltételeit, valamint a falusi szálláshelyek minősítésének szabályait,
c) a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint ezek munkaszervezeteinek feladatait,
d) az idegenvezetői tevékenység szabályait,
e) az idegenforgalmi tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítéseket,
f) a lovas szolgáltatás végzésének feltételeit
rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete, hogy a 6. § (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozza.
 

Szóljon hozzá:

 

Név:

Kötelező

E-mail:

Kötelező, nem jelenik meg

Hozzászólás:
Milyen nap van ma (pl: hétfő)?

Kőszegi János, 2017. augusztus 15. - kedd 17:23

Tisztelt...........! Becsapottnak érzem magam, hisz minden U(2017.-július-26. án) értesítés nélkül nem azt az árut kaptam a csomagküldő szolgáltatótól amit megrendeltem kiszállították a más árút( jól becsomagolva papírzacskóban több helyen jól leragasztva)E mail ezek a bizonyító mivel még aznap írtam levelet a levelezések megvannak (7) Hiába kértem több levélben, vagy azt küldjék amit megrendeltem,vagy adják vissza a pénzemet!!!! Kiszállítással együtt 6500 ft Tanácsot szeretnék kérni, hol tehetek bejelentést Számomra ez jelentős összeg,hisz rákos beteg vagyok így sajnos nem tudok dolgozni !!! Tisztelettel : Kőszegi János Budapest.-2017.08.15.

Kőszegi János, 2017. augusztus 15. - kedd 17:21

Tisztelt...........! Becsapottnak érzem magam, hisz minden U(2017.-július-26. án) értesítés nélkül nem azt az árut kaptam a csomagküldő szolgáltatótól amit megrendeltem kiszállították a más árút( jól becsomagolva papírzacskóban több helyen jól leragasztva)E mail ezek a bizonyító mivel még aznap írtam levelet a levelezések megvannak (7) Hiába kértem több levélben, vagy azt küldjék amit megrendeltem,vagy adják vissza a pénzemet!!!! Kiszállítással együtt 6500 ft Tanácsot szeretnék kérni, hol tehetek bejelentést4 Számomra ez jelentős összeg,hisz rákos beteg vagyok így sajnos nem tudok dolgozni !!! Tisztelettel : Kőszegi János Budapest.-2017.08.15.

Kőszegi János, 2017. augusztus 15. - kedd 17:20

Tisztelt...........! Becsapottnak érzem magam, hisz minden U(2017.-július-26. án) értesítés nélkül nem azt az árut kaptam a csomagküldő szolgáltatótól amit megrendeltem kiszállították a más árút( jól becsomagolva papírzacskóban több helyen jól leragasztva)E mail ezek a bizonyító mivel még aznap írtam levelet a levelezések megvannak (7) Hiába kértem több levélben, vagy azt küldjék amit megrendeltem,vagy adják vissza a pénzemet!!!! Kiszállítással együtt 6500 ft Tanácsot szeretnék kérni, hol tehetek bejelentést4 Számomra ez jelentős összeg,hisz rákos beteg vagyok így sajnos nem tudok dolgozni !!! Tisztelettel : Kőszegi János Budapest.-2017.08.15.

kocsis tamás, 2013. április 29. - hétfő 16:18

hello szeretném a gyerköcök ruháját eladni piacon, csinálnom kell egy vállalkozási formát vagy kimehetek néha hogy eladjam a ruhákat? nem akarom olcsón eladni igy nem akarom eladni bolhapiacon! üdv tamás

Marika, 2013. március 28. - csütörtök 12:36

Kedves Kriszta ! Vidd a ruhákat bolha piacra. Igaz ott nagyon keveset adnak érte, mert nagyon sok az árus, de ott lehet árulni. Vagy pedig csinálj otthol garázsvásárt. Most ez nagyon elterjedt formája a megunt dolgok eladásának. pár száz ezer forintig, nem kell adózni, csak egy füzetbe vezetni mit adtál el. Utána kell nézni.

Kriszta, 2013. március 27. - szerda 19:20

Kérdésem az lenne,az itthonról vitt elunt használati tárgyakat,kinőtt használtruhákat,mért nem engedélyezi a adóhivatal? Azt a választ kaptam,ki kell váltanom a vállalkozóit ahhoz,hogy a gyerekeim kinőtt ruháit piacon árulhassam,mivel azzal én kereskedelmi tevékenységet folytatok,ők aztán nem adnak nekem engedélyt erre,sem adószámot,ha kimegyek árulni meg megbüntenek. Kérdem én,mert elakarok adni egy nadrágot,ami adott esetben pár száz forint,azért váltsam ki a vállalkozóit és fizessek havi 110 ezer forint járulékot? ez kész röhely.

Ádám, 2012. szeptember 14. - péntek 16:48

Szeretném megtudni, hogy piacon értékesíthetek-e márkás ruházatot, cipőt? Természetesen eredetit számlával igazoltat. VPOP,vagy a NAV-tol,milyen papírokat kell ehhez beszerezni illetve magamnál tartani? Gondolok pl. vásárlók könyvére, számlára stb.

vásárhelyi Gézza, 2012. augusztus 01. - szerda 07:25

Szeretném megtudni,piacon értékesítek ,márkás ruházat,VPOP,vagy a NAV,milyen papírokat vagyok köteles magamnál tartani ? ,háztartási vegyszereket,pl. 5 l.es kiszerelésben is,sajnos üzlet helységem nincs.a kérdésem,hogy a meglévő vállalkozó engedélyeken ,számlákon kívül milyen dokumentumoknak kel nálam lenni ? gondolok pl. panasz könyvstb-re.

Péter, 2012. július 24. - kedd 13:24

Érdeklődni szeretnék! Van egy konkurens cég aki alám szeretne tenni és beszerzési áron árulja a termékeket. Ez nem sérti a jogszabélyokat. Mi a teendő ez ellen?

Zsuzska, 2012. június 26. - kedd 01:34

Érdeklődni szeretnék,hogy használtruha piaci árusitásához és webáruházban történő árusitásához milyen végzettség szükséges és milyen vállalkozási formában érdemes foglakozni ezzel a tevékenységgel.79%-os rokkant vagyok és ez mellett szeretnék,kereset kiegészitésként dolgozni.39.000,-ft ellátást kapok. Ekőre köszönöm a választ-


1 2

Kommentek

bishop berry smith, 2020. január 21.

Helló Szüksége van pénzügyi kölcsönre, ingatlanbefektetésre, autókölcsönre, adósságkons...

Menekülés a UPC-től

Mr. Dékány Endre, 2020. január 19.


Van rossz hitelképességi mutatója? Pénzügyi szempontból nem megfelelő? Hitelt adunk a...

Menekülés a UPC-től

giovannipiombi@gmail.com, 2020. január 15.

Komoly és gyors nemzetközi egyedi kölcsön-ajánlat.
Szeretne kölcsönt keresni anélkül...

Virágzik a használtcikk-kereskedelem

digibiz.hu
Keleti és nyugati online óriások Szófiában Keleti és nyugati online óriások Szófiában Október 26-27-án rendezték meg a WebIt Expo nevű innovációs kiállítást,...

Feljelentő

1222, 2012-10-12 13:41:00+02

"Marianna házat vásárolt, ám a gázszolgáltató addig nem hajlandó visszakapcsolni a szolgáltatást, míg az előző tulajdonos által felhalmozott tartozást ki nem egyenlíti. "

Kifizettetné a volt lakó gáztartozását az új tulajjal a szolgáltató

1222, 2012-10-03 17:31:00+02

"Miklóst is felkeresték az egyik közműszolgáltató munkatársai, hogy lecseréljék mérőóráját. A történetet nyilván önök is kitalálták: sérülést találtak a mérőn, majd érkezett a több százezres csekk. "

Sérült plombát találtak, feljelentették áramlopásért

0, 2012-09-28 15:51:00+02

"Viktor úgy véli, felfedezett egy kereskedői trükköt, ami a vásárlók árérzékenységére és egyben felületes vásárlási szokásaira épít. Ön találkozott már hasonlóval?"

Árcímkés megtévesztés a hiperekben
Pharrell Williams Pharrell Williams Pharrell Williamst választotta idén az év divatikonjának az Amerikai Divattervezők Tanácsa...
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés

LÉGY TRENDI!

Abercrombie@Fitch, Hollister, Stance, Oakley márkák webáruháza