Tavaly csak az APEH közel hatszázezer végrehajtást kezdeményezett, elmaradt adók és illetékek behajtására. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara szerint ezen felül jelenleg csaknem negyedmillió ügyben járnak el végrehajtásra szakosodott vállalkozások, és akkor nem beszéltünk a bankok, lízingcégek, különböző szolgáltatók, polgármesteri hivatalok vagy magánszemélyek által kezdeményezett eljárások számáról. Mit tehetünk, ha a végrehajtó a mi ajtónkon kopogtat?

Január elsejétől számos kiegészítéssel bővül az 1994. évi LIII. Törvény, ami közel hetvenoldalnyi terjedelemben tartalmazza a bírósági végrehajtás részletes szabályait. Első és legfontosabb tudnivaló az, hogy végrehajtás csak bíróság, illetve jogvitákat eldöntő más szervezet (például fogyasztóvédelmi békéltető testület) határozata vagy záradéka alapján kezdeményezhető ellenünk. A „magánakciók” az önbíráskodás kategóriájába tartoznak, ami bűncselekménynek számít. Cég vagy magánszemély végrehajtás iránti kérelmét a bizonyítékokkal szolgáló dokumentumokkal együtt, formanyomtatványon terjesztheti a bíróság elé.

Ügyvéd közreműködése nem szükséges, de sokan veszik igénybe végrehajtásra szakosodott ügyvédi irodák közbenjárását, mind a kezdeményezők, mind az adósok részéről.


Törekedjünk a megegyezésre!

Végrehajtás ritkán érhet váratlanul bennünket, hiszen mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy bármilyen adósság meg nem fizetésének következményei vannak. A végrehajtást általában rövidebb-hosszabb levelezési időszak előzi meg, melynek során többször is felszólítanak adósságunk rendezésére. Egy végrehajtási ügyekre szakosodott jogász szerint az adósok legtipikusabb hibája az, hogy egyszerűen „homokba dugják a fejüket”, azaz nem reagálnak a fizetési felszólításokra. Holott az elején még könnyű lehet a megegyezés, hiszen hosszabb távú kintlévőségeket kezelni senkinek nem érdeke. A cégek zöme értékeli, ha adósuk fizetési hajlandóságot mutat, így általában lehetőséget adnak az adósság átütemezésére vagy részletfizetésre (esetenként mérséklést vagy elengedést is ki lehet csikarni). Ám ha semmit nem reagálunk, akkor biztosan egy végrehajtó cég „ügyfeleivé” válunk, akikkel már sokkal nehezebb lesz kiegyezni, ráadásul végül az ő munkabérüket is ránk verik majd, így jóval többet fogunk fizetni a késedelmekért.

Rossz döntés az is, ha az adósság lerendezésére gyorshitelt veszünk fel, hiszen így még nagyobb terhet veszünk vállunkra. Az átmeneti pénzzavarra nagyon drága megoldás, ha olyan hitelbe ugrunk bele, amelynek végén eredeti tartozásunk három-négyszeresét fizetjük meg. Sokkal ésszerűbb tehát, ha részletfizetést kérelmezünk attól, akinek tartozunk. Ráadásul így ússzuk meg legolcsóbban a dolgot, hiszen legrosszabb esetben is csak késedelmi kamatot és esetleg valamilyen ügyviteli díjat sóznak ránk büntetésképpen, ami jóval kevesebb, mint a bírósági végrehajtás költségei vagy a négyszáz százalékos THM.


A behajtás fokozatai

Ha nem sikerül megegyeznünk adósságunk rendezéséről, először bankszámlá(i)nk megcsapolására számíthatunk, hiszen a bírósági végzés első fokozata az, hogy inkasszóval próbálják behajtani rajtunk a fizetnivalót (végrehajtáskor az APEH köteles kiadni számlaszámainkat, amit a bankok rögtön a számlanyitás után, automatikusan bejelentettek neki). Akinek nincs számlája vagy nincs rajta elég pénz, annak letilthatják bérét vagy nyugdíját, gyes-ét és egyéb megfogható járandóságait (a törvény az adósság jellegétől függően rendelkezik a letiltás mértékéről, ez általában a járandóság 33-50 százaléka között mozog). Ezután következik az ingóságok (értéktárgyak, bútorok, műszaki cikkek, termények stb.) számbavétele, végül az ingatlan (telek, ház, lakás) kerül végrehajtás alá (a törvény itt is részletesen szabályozza, mit lehet és mit nem szabad elvinni). Jó tudni, hogy november elseje és március elseje között nem tehetnek ki lakásunkból, de azt se feledjük, hogy lefoglalt tárgyainkat sosem valódi értékén, hanem csak töredékéért számítják be, ami igaz az ingatlanokra is! Amennyiben lehet, ragaszkodjunk a közvetlen értékesítéshez, úgy talán több pénzt kaphatunk, mint az árveréseken. Bár utóbbiakat januártól terjedelmesen szabályozzák, a nálunk még újdonságnak számító elektronikus árverések bevezetése miatt, afelől azért ne legyenek illúzióink, hogy esetleg jól jövünk ki a végén.

Tévhit, hogy a végrehajtó előre bejelentkezik, a törvény ugyanis megengedi, hogy a lezárt lakásunkat akár távollétünkben is felnyissák. Ilyenkor kötelező tanút alkalmazni, jegyzőkönyvet felvenni és a tönkretett zár vagy lakat helyett feltett új zár kulcsait a lakásunkhoz legközelebbi rendőrkapitányságra leadni. Ha otthon vagyunk, ám akadályozzuk a végrehajtó munkáját, akár rendőrt is hívhatnak a nyakunkra, aminek nyoma lesz a jegyzőkönyvben, később pedig a bíróság emiatt akár félmilliós bírságot is ránk sózhat. Tévhit az is, hogy a házastársak kibújhatnak a foglalás alól azzal, hogy a lefoglalandó tárgy a házastársuké, mert ezt az állítást nagyon meggyőzően kell bizonyítaniuk. A mindennapi élethez, illetve megélhetésünkhöz létfontosságú eszközökön és berendezéseken (ágy, szék, asztal, egy hűtő- és egy mosógép, gyerekjáték) kívül ugyanis mindent vihetnek. Ha olyan valaki indít ellenünk végrehajtást, aki jól ismeri körülményeinket és családunkat, akkor nem kis rizikót vállal magára az a szomszéd, barát vagy rokon, aki értékeink tárolására vállalkozik. A végrehajtó ugyanis szinte biztosan nyomozni fog „vagyonunk” után, és ha segítőnk lebukik, őt is bíróság elé citálhatják, ráadásul bírságot is kiszabva rá.


Ki fizet a végén?

A végrehajtás költségeit első körben mindig a végrehajtás kérelmezője előlegezi meg. A cégeknek éppen ezért nem is érdekük azonnal végrehajtóért kiáltani, hiszen számolniuk kell azzal, hogy ez a jelentős költség nem fog visszajönni nekik. Ha az eljárás mégis eredményes, akkor viszont az összes költséget ráverik az adósra, akinek éppen ezért nem is ajánlatos megvárni a végrehajtót. Ilyen költség lehet a bírósági, külső végrehajtói, különböző szakértői, becsüsi és ki tudja még, milyen címen felszámított extra.


Az adós jogai

Már az eljárást megindító bírósági végrehajtói lap ellen is kifogást tehetünk, ha úgy gondoljuk, hogy az ellenünk folyó végrehajtás törvényellenes vagy jogszerűtlen. Ha bírósági végzés által rendelték el a végrehajtást, akkor ellene fellebbezéssel élhetünk, amivel késleltethető például az árverés vagy a végrehajtás során befolyt pénz kifizetése. Másodfokon jogerőre emelkedett végzés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújthatunk be.

Ha a végrehajtás során úgy gondoljuk, hogy szabálytalanság történt, a végrehajtás napjától számított tizenöt napon belül kifogással élhetünk a végrehajtónál, aki köteles három munkanapon belül továbbítani ezt a bírósághoz. Bizonyítékainkat nyolc munkanapon belül kell a bírósághoz eljuttatni, akinek további hatvan napja van elbíráló végzést hozni. Az eljárás során felmerült kifogásaink persze nem állítják meg automatikusan az egész procedúrát, ám a végkimenetel szempontjából mégiscsak érdemes belevágni és ragaszkodni igazunkhoz. Persze jó, ha a kifogás vagy fellebbezés előtt átolvassuk a törvény vonatkozó paragrafusait. Ezzel növelhetjük esélyeinket, ugyanakkor további szabálytalanságokra is fényt deríthetünk. A törvény ugyanis részletezi, mit kell tartalmaznia a jegyzőkönyvnek, milyen jogai vannak a végrehajtónak, egyáltalán, kiből lehet végrehajtó. Ha túlkapások, netán erőszak történt, körültekintően igyekezzünk meggyőző bizonyítékokra szert tenni (tanú, fotó, hangfelvétel) és persze nem kifutni a rendelkezésre álló időből. Ám ne feledjük: a legjobb, ha nem hagyjuk, hogy végrehajtásig fajuljon adósságunk ügye, a gondon még időben igyekezzünk enyhíteni.
 

Ajánljuk még:

• Szilveszteri mulatságok
• Kudarc nagyfelbontásban - digitális átállás
• Ajándékom visszavinném!
• Korlátlan internet korlátok között
• Karácsonyi segítség