A fűtési szezon megkezdésével a gázszolgáltatással kapcsolatos problémák is megjelennek. A magas számlák, gázkompenzációval kapcsolatos problémák, zavaros elszámolások nem kevés fejtörést okoznak a fogyasztóknak.

Lehetőség részletfizetésre

Olvasónk az kérdezi, mit tehet abban az esetben, ha a szolgáltató nem engedélyezi részére a részletfizetés lehetőségét. A közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó közötti jogviszonyt a földgázellátásról szóló - jelenleg még hatályos - 2003. évi XLII. törvény 39-47. paragrafusai szabályozzák. A törvény ezen szakaszai azonban nem tartalmaznak a részletfizetés engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket. A törvény 41. paragrafusának második bekezdése szerint a számlázás rendjéről és az elszámolási időszakokról a közüzemi szolgáltató és a fogyasztó állapodik meg, a külön jogszabályban foglalt rendelkezések figyelembevételével.

Ha a számlázás és az elszámolás rendjében megállapodni nem tudnak, úgy az üzletszabályzat erre vonatkozó rendelkezései irányadóak. Ennek megfelelően a számlázás rendjét - ideértve a részletfizetés lehetőségét is - a felek a közüzemi szerződésben állapítják meg.

Ha a fogyasztó és közszolgáltató között létrejött közüzemi szerződés illetve a közszolgáltató üzletszabályzata a részletfizetésre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezéseket, úgy a részletfizetés engedélyezése a közszolgáltató méltányossági jogkörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy a közszolgáltató szabad belátása alapján döntheti el, hogy kinek és milyen feltételek fennállása esetén engedélyezi a részletfizetést.


Mi történik, ha nem fizetjük a számlát?

A földgázellátásról szóló törvény részletesen szabályozza a közszolgáltató, valamint a közüzemi fogyasztó által elkövetett szerződésszegések jogkövetkezményeit. A törvény 43. paragrafusának második bekezdése szerint a közüzemi fogyasztó szerződésszegésének minősül többek között, ha a gázszolgáltatás díját késedelmesen, nem a szerződésben meghatározott határidőben fizeti meg, illetve ha a gázszolgáltatás díját nem fizeti meg. A törvény következő paragrafusa a szerződésszegés jogkövetkezményei között említi a késedelmi kamatfizetési kötelezettséget, valamint a gázszolgáltatásból történő kikapcsolást.

A törvény 47. paragrafusának első bekezdése szerint, ha a fogyasztó a szolgáltatás díját, a pótdíjat, kötbért vagy kártérítést írásbeli felszólítás ellenére az esedékességtől számított hatvan napon belül nem fizeti meg, a közüzemi szolgáltató a fogyasztót kikapcsolhatja a földgázszolgáltatásból, és szerződését is felmondhatja, vagy a további szolgáltatást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. Ennek megfelelően tehát, ha nem fizetjük be határidőre számlánkat, szerződésszegést követünk el. A szerződésszegés megszűntetésétől (tehát a számla kifizetésétől) függ, hogy a szerződésszegés milyen következményekkel bír. Amennyiben a számlát az esedékességtől számított hatvan napon belül befizetjük, a késedelmes időszakra vonatkozó késedelemi kamatot kell megfizetnünk. Ha a számlát hatvan napon belül, írásbeli felszólítás ellenére sem fizetjük be, könnyen szembesülhetünk azzal a kellemetlen helyzettel, hogy a közüzemi szolgáltató kikapcsolta a gázszolgáltatást.


Gázszámla a társasházakban

Másik olvasónk egy önkormányzati bérlakásokból álló társasház számlázási problémáival fordult hozzánk. Mivel levele sajnos nem tartalmaz elégséges információt a konkrét helyzetről, csak általánosságban tudom elemezni az olvasónk által ismertetett problémát.

A levélben írtak arra engednek következtetni, hogy az adott házban minden lakás önkormányzati tulajdonú, de a ház társasházként működik. Az olvasónk által említett Vagyonkezelő Zrt. vélhetően az önkormányzat vagyonkezelői szervezete, amely az önkormányzati vagyon felett gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat.

A társasházakban a gázszolgáltatásra irányuló közüzemi szerződés megkötése alapvetően kétféleképpen lehetséges. Az első esetben az egyes lakások tulajdonosai (vagy bérlői) külön-külön kötnek szerződést a közüzemi szolgáltatóval. Ebben az esetben minden lakás külön mérőórával rendelkezik.

A másik esetben maga a társasház köt egyetlen szerződést a közüzemi szolgáltatóval, ebben az esetben a társasház egyetlen közös mérővel rendelkezik. Ez utóbbi esetben a gázszámlát is maga a társasház fizeti, az egyes lakások tulajdonosai pedig előre meghatározott arányban fizetik meg a számla rájuk eső részét a társasháznak. Az olvasónk által leírt esetben feltételezhető, hogy a közüzemi szerződéseket nem az egyes lakások bérlői, mint fogyasztók kötötték meg az általuk bérelt ingatlanok esetében, külön-külön, hanem azt a Vagyonkezelő Zrt. kötötte meg a társasház nevében (ekkor a társasház egyetlen közös mérővel rendelkezik).


Költségáthárítás

Amennyiben a közüzemi szerződést nem maga a bérlő, hanem a lakás tulajdonosa, vagy maga a társasház köti meg, akkor a bérleti szerződésnek kell szabályoznia, hogy a lakás tulajdonosa a bérleménnyel kapcsolatban felmerülő költségek mely részét, és milyen módon háríthatja át a bérlőre. A költségáthárítás lényege, hogy a bérlő csak azokat a költségeket köteles megtéríteni a bérbeadónak, amelyek a bérbeadónál ténylegesen felmerültek.

A második esetben - tehát amikor a Vagyonkezelő Zrt. közös képviselőként jár el - a gázszolgáltatás díját a társasház fizeti meg a szolgáltató felé, majd az egyes fogyasztók a díj rájuk eső részét fizetik meg a társasháznak. Amennyiben az utóbb említett „konstrukcióban” történik a gázszolgáltatás, úgy a társasház szervezeti és működési szabályzatában (SZMSZ) kell meghatározni, hogy az egyes lakások tulajdonosai milyen arányban kötelesek viselni a társasház működésével kapcsolatos költségeket. A társasházi törvény tehát nem tartalmazza a költségmegosztásra vonatkozó szabályokat, azokat ugyanis - éppen a társasházi törvény előírásainak megfelelően - a tulajdonostársaknak az SZMSZ-ben kell megállapítani. A tulajdonos az ilyen költségeket kizárólag az SZMSZ-ben meghatározott mérték erejéig háríthatja át a bérlőre.

A fentiekben leírtakból kitűnik, hogy az ilyen költségek megosztásának befolyásolására kizárólag a tulajdonostársaknak van lehetősége. Ez az olvasói példánál maradva azt jelenti, hogy a kizárólag önkormányzati tulajdonú lakásokból álló társasház esetén a tulajdonos önkormányzat, vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelő dönt az SZMSZ tartalmáról.


Mit tehetünk bérlőként?

A bérlő közvetlenül nem gyakorolhat befolyást az SZMSZ tartalmára, az általa aláírandó bérleti szerződés tartalmának kialakításában azonban részt vesz. A bérleti szerződésben a felek szabadon állapodhatnak meg a bérlemény költségeinek viselésére vonatkozó szabályokat illetően. Ha a felek költségáthárításban állapodnak meg, akkor a költségek viselése kizárólag az igazolt költségek alapján történhet.

Már élő bérleti szerződés esetén a bérlő a bérleti jogviszonya keretében jogosult arra vonatkozó tájékoztatást kérni a tulajdonostól (vagyonkezelőtől), hogy miként történik a bérleményre eső költségek megállapítása. Amennyiben a bérbeadó az erre vonatkozó tájékoztatást megtagadja, úgy megszegi a közöttük fennálló szerződéses jogviszonyból eredő tájékoztatási kötelezettségét. Olvasónknak azt tudjuk tanácsolni, hogy hivatalos levélben kérje ki a bérbeadótól a bérleti szerződés alapján őt terhelő költségeket igazoló iratokat. Amennyiben a költségek továbbhárítása nem az igazolt költségek alapul vételével történik, a bérbeadó jogsértést követ el. Ilyen esetben megtagadhatjuk azon költségek megfizetését, amit a bérbeadó megfelelő módon nem igazol.

Bérelt ingatlan esetén tehát a rezsiköltségek áthárítása szempontjából meghatározó a bérleti szerződés tartalma, valamint a felmerült költségek igazolása a bérbeadó részéről. Olvasónknak azt ajánlom, tanulmányozza át alaposan bérleti szerződésének költségviselésre vonatkozó részét.

Dr. Zugfil Tamás
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
 

Ajánljuk még:

• Mire jogosult az üzemeltető?
• Távhős bonyodalmak
• Újratölthető palackok
• Vizes terep: kinek fizetünk a csapvízért?
• Online vásárlás - hazai viszonyok