Nyugaton az egyre szigorodó szabályozás miatt csökken az illegálisan zenét letöltők száma. Itthon egyelőre kevésbé kell tartanunk az ingyen töltögetés következményeitől.
Magyarországon, - csakúgy, mint világszerte - milliárdos nagyságrendű a lemezipari cégek és a zenészek éves bevételkiesése, köszönhetően az ingyenes és illegális letöltéseknek. Külföldön a fogyasztók is egyre inkább felismerik a kalózkodás kockázatait: egyrészt a lehetséges jogi következményektől, másrészt gépük vírusokkal és kémprogramokkal való megfertőződésétől tartanak. A magyar joggyakorlat egyelőre nem tart lépést a zeneipari apokalipszistől rettegő országokkal.
Mi szabályozza a letöltést?
A letöltéseket jogilag a szerzői jogi törvény szabályozza. Ennek alapján itthon a magáncélú zeneletöltés egyelőre nem illegális. Nem úgy a feltöltés, ami viszont egyértelműen törvénytelen, akkor is, ha a letöltő program tudtunkon kívül automatikusan mások számára is elérhetővé teszi a zenei tartalmat. A nem magáncélú (tehát, ha a letöltött anyagot sokszorosítjuk és eladjuk) illegális letöltés nálunk is tilos és büntetendő. Külföldön sok helyen tilos és büntetik a magáncélú letöltést is, az USA-ban nem ritkák a kártérítési perek sem. Nálunk a szakemberek akkor látnak esélyt a korlátozásra és szankciók bevezetésére, ha már itthon is lesznek olyan bőséges kínálattal rendelkező, legális zeneáruházak, amik a mai illegális letöltések legális alternatívái lehetnek.
A hazai lemezboltok lassan teljesen elfogynak, a nagyobb áruházak kínálata is csupán a minimumra szorítkozik. Ma az ingyenes lehetőségeken kívül már a kényelmesebb szolgáltatásokat nyújtó webshopok is veszélyt jelentenek (ezt ismerte fel a Tesco Nagy-Britanniában, lett is Tesco online zeneáruház).
Mik a lehetőségek?
Magáncélra, ingyen P2P (peer-to-peer) alapú fájlcserélőkkel (pl. Bit Comet, eDonkey2000, eMule, Ares,DC++) tölthetünk le. A fájlcserélők nagy előnye az ingyenesség, hátrányuk viszont, hogy többségük kémprogramot, vagy kémkedő toolbart (eszköztár) is terjeszt.
Fizethetünk virtuális zeneáruháznak (itthon pl. track.hu, dalok.hu, songo.hu). Ebben az esetben előny, hogy vannak stílusonkénti toplisták és újdonságajánlók, illetve bele is hallgathatunk a zenékbe. Manapság (a Radiohead boomja után) egyre elterjedtebb, hogy az előadók maguk is letölthetővé teszik friss albumaikat saját honlapjukon. Ez esetben hozzájuthatunk ingyen is, de el is dönthetjük, mennyit áldozunk a zenéért.
|
|
|
Radiohead a Szigeten, 2006-ban |
Interneten keresztül hagyományos lemezboltból is rendelhetünk. Ha netes CD-boltból rendeljük meg a kívánt lemezt, azonos jogok illetnek meg minket, mint a hagyományos vásárlás esetén. Az ingyenes lehetőségek tudatában talán kissé meglepő, hogy online vásárlás során (főleg az ünnepek közeledtével) a CD-k és DVD-k a legkelendőbb termékek. Az elállási jog értelmében ezeket a termékeket is visszaküldhetjük az eladónak, ha nyolc napon belül meggondolnánk magunkat. Ezzel a jogunkkal csak akkor élhetünk, ha még nem csomagoltuk ki a megvásárolt lemezt.
Mire figyeljünk?
Jó pár dolgot érdemes szem előtt tartani, ha internetes vásárlásra adjuk a fejünket, legyen szó bármilyen letöltési vagy vásárlási formáról. Az adott honlapon szerepeljen a
szolgáltató neve, címe, cégjegyzékszáma és egyéb elérhetőségei.
Fontos, hogy az oldal rendelkezzen Adatvédelmi Biztosi Engedéllyel is. Szükséges, hogy a cég adószámát is feltüntesse. Győződjünk meg róla, hogy uniós tagállamban van-e a székhelye, a kivitelezés pedig a portál komoly voltáról árulkodhat.
Figyeljük, hogy van-e megállapodás valamilyen közös jogi érdekvédelmi szervvel; Magyarországon ez az Artisjus, vagy az EJI (Előadóművészi Jogvédő Iroda). Az ingyenes tárhely szolgáltatókat (pl. tar. hu, vagy freeweb.hu végződésű domain nevekkel) lehetőleg kerüljük.
A fenti előírások ellenőrzéséhez, nyugodtan hívjuk segítségül Howard baglyot, aki az Európai Fogyasztói Központ (EKF) által kidolgozott internetes ellenőrző rendszer révén siet az interneten vásárlók segítségére. Az ingyenesen igénybe vehető adatbázis (www.ekf.hu) lényege, hogy ellenőrzi a honlapot, amelyen vásárolni szeretnénk (lásd korábbi írásunkat). Ha az előírások nem teljesülnek, nem tanácsos üzletelni, hiszen előfordulhat, hogy csak az adatainkat és a pénzünket akarják kicsalni tőlünk. A másik lehetséges veszély a hackerek támadása, ám szerencsére itthon kevés igazán jól képzett akad közöttük. Az illegális oldalak könnyen terjeszthetnek vírusokat, vagy egyéb rosszindulatú programokat is, kihasználva a felhasználók hiszékenységét és tájékozatlanságát. A spamben érkező ajánlatoktól eleve óvakodjunk.
|
|
|
Milyen formátumban? |
A legális letöltő oldalakon érdemes ellenőrizni, hogy a zene általunk lejátszható formátumban kapható-e. Messze nem mindenhol kapjuk ugyanis a legelterjedtebb MP3 formátumot, ugyanis az nem rendelkezik a szerzői és előadói jogok védelmét biztosító védelmi mechanizmussal. A legális oldalak általában a sokak szerint jobb (bár a vélemények megoszlanak), audió minőséget biztosító és kevesebb helyet foglaló WMA formátumban kínálják a zenéket. Előfordulhat, hogy vannak a használatra vonatkozó korlátozások, például hogy egy adott zeneszám csak bizonyos ideig játszható le, nem írható CD-re, illetve a formátum csak bizonyos lejátszóval olvasható. A már magyarul is elérhető, amerikai iTunes legális zeneáruház kizárólag Apple lejátszóval működőképes. A legális letöltésnél a zeneszámokkal együtt egy licenckulcsot is kapunk. Ezt a számokkal együtt több példányban is mentsük, mert ha esetleg probléma adódik, vagy törlődik az eredeti letöltés, a másolatok megmenthetnek bennünket a ráfizetéstől.
Sajnálatos módon a magyarok kedvezőtlen elbírálásban részesülnek az internetes vásárlás nemzetközi megítélésekor, és ez a zeneletöltésre is érvényes. Előfordulhat, hogy nem minden ország zeneboltja szolgál ki magyar ügyfeleket. Ebben szerepe van a Postának is, ugyanis nem ritka, hogy éppen a postán akadnak el a vevők csomagjai, amiért aztán a megrendelő az adott országbeli céget, ők pedig a Postát vonják felelősségre.
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: