A társasházi ügyintézésekkel kapcsolatban gyakran hallunk vitatható jogszerűségű intézkedésekről. Sok esetben a jogszerűtlenség oka nem szándékosság, csupán az, hogy sem a közös képviselő, sem a lakók nem voltak tisztában a társasház működésével, illetve a társasházra vonatkozó jogi szabályozással.

A jogalkotó a helyzetet azzal próbálta rendezni, hogy az üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg az üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatásához szakképesítés megszerzését írta elő.

Olvasónk kérdése szakértőnkhöz:

"Új társasházba költöztem Budapesten. Az adásvételi szerződésben szerepel, hogy az épület üzemeltetését az eladó által kijelölt vállalkozó végzi. Most önhatalmúlag kitalálták hogy a kábeltévét ők fogják kizárólag szolgáltatni, más szolgáltatót nem engednek be. Két hónapja csak hazudoznak mikorra fognak szolgáltatni. Ráadásul szerintem az üzemeltetés nem azonos a szolgáltatással, hiába hivatkoznak rá. Van joguk erre, vagy - mint tulajdonost - nem korlátozhatnak hogy kitől kérem a szolgáltatást?"

Az olvasónk levelében említett esetben azonban a társasház üzemeltetője feltehetően nem véletlenül „próbál” vitatható módon, kötelező érvényű előírásokat alkotni.

A társasházakról szóló, 2003. évi CXXXIII. törvény kimondja, hogy a társasház a tulajdonostársak közössége, az általa viselt név alatt feladata az épület(ek) fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos üzemeltetési ügyek intézése.

A jogszabály értelmező rendelkezései között találjuk a fenntartás fogalmát is. A törvény értelmében fenntartásnak minősül az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás. Megállapítható, hogy a fenntartáson belül értelmezhető az üzemeltetés, mely a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátását jelenti. Így a jogalkotó a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetését, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátását, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezését, az intézőbizottság rendszeresítése esetén működésének biztosítását érti az üzemeltetés fogalma alatt.

Az idézett rendelkezésekből egyértelműen megállapítható, hogy a társasház-üzemeltetői feladat kizárólag a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához kapcsolódik. A külön tulajdonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogosítványokat (birtoklás, használat, hasznok szedése, rendelkezés) nem befolyásolja. A társasházakról szóló törvény 16. § -a kimondja, hogy a tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével. Mindenkinek joga van szabadon megválasztani, hogy a külön tulajdona vonatkozásában kivel köt szerződést. Az elektronikus hírközlésről szóló, 2003. évi C. törvény célként és alapelvként jelöli meg a fogyasztók érdekeinek védelmét. Különösen annak biztosítását, hogy a fogyasztók az elektronikus hírközlő hálózatok, elektronikus hírközlési szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók), illetve szolgáltatások között szabadon választhassanak, és dönthessenek arról, hogy melyik hálózatot, szolgáltatót, illetve szolgáltatást kívánják igénybe venni.

A jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén bármely természetes, illetőleg jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jogosult elektronikus hírközlő hálózatot üzemeltetni, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén elektronikus hírközlő hálózaton szolgáltatást nyújtani. Tehát az elektronikus hírközlési szolgáltatás piacán nincs monopólium. A fentiekből megállapítható, hogy a fogyasztó szabadon dönthet arról, mely szolgáltatóval kíván szerződést kötni. Természetesen a döntésnél fontos szempont, hogy mely szolgáltatónak van kiépített hálózata (kábeltelevízió esetén) azon a helyen, ahová meg kívánjuk rendelni a szolgáltatást.

Természetes, hogy a hálózat kiépítésének díja van, azonban általában ezt a szolgáltatók vagy már eleve beépítik az árakba, vagy a fogyasztónak a rendszerhez való csatlakozáskor egyszeri „csatlakozási díjat” kell fizetnie, és azt követően már „csak” a szolgáltatás szerződés szerinti díját kell fizetni. A csatlakozási díj összegét jogszabály nem szabályozza, azt a szolgáltató maga határozza meg azzal, hogy az általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások díjainak kialakításakor figyelemmel kell lennie az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokra. A szabályok betartását a felügyeleti hatóság jogosult figyelemmel kísérni és a szükséges, törvény által engedélyezett intézkedéseket megtenni.

dr. Kardos Gyöngyi
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
 

Ajánljuk még:

• Távhős bonyodalmak
• Újratölthető palackok
• Vizes terep: kinek fizetünk a csapvízért?
• Online vásárlás - hazai viszonyok
• Kerekesszékben utazunk