Kétes áruk

Szavazás

Árgép - Keresd a legolcsóbbat!



Kövesd a Fogyasztókat a twitteren!
Fogyasztók.hu RSS

Távhős bonyodalmak

Szabó Emese, 2008. december 05. - péntek 09:22
Címkék: gáz, víz, szolgáltató, díj, szerződés
Betűméret növelésBetűméret csökkentésKüldés e-mailbenNyomtatás

A távfűtést sokszor támadják drágásága és amiatt, mert ködbe vész, mire is fizetjük azt a bizonyos alapdíjat. Az elhamarkodott döntésekkel, rendszerről történő leválással azonban óvatosan kell bánni, mert az áttérés korántsem olyan egyszerű, mint gondolnánk.


A közszolgáltatók egy része alkalmaz valamiféle alapdíjat, arra hivatkozva, hogy az alapvető működéséhez szükséges. Fix díjjal dolgozik a Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) is: náluk légköbméterenként kell havi nettó negyvenkét forintos alapdíjat leróni a fűtésért és a melegvíz-készítésért. Ez a díj nem meghatározott időre szólt, és nem is meghatározott beruházásokat fedez. "A távhőszolgáltatás alapdíja a viszonylag költséges eszközvagyon biztosításából, a szolgáltatás végzéséből, és az ehhez kapcsolódó számlázási kérdésekből áll össze. A díj másik eleme a fűtésre felhasznált energia, azaz az hő előállításának költsége" - tájékoztat Balog Róbert, a Főtáv sajtószóvivője, akitől megtudtuk, hogy a két díjat akkor kezdték külön kezelni, amikor a kilencvenes évek elején az átalányfizetés helyett a fogyasztók az épületenkénti mérésre kezdtek áttérni.

Forrás: MTI

Kazángépész ellenőriz a Főtáv Zrt. egyik hőközpontjában

Azelőtt a távhő ára nem volt reális, a díj közel ötven százalékát állami támogatásból fedezték. Amikor rendezni kezdték a díjtételeket, az önkormányzatok különválasztották a szolgáltatás működtetésével kapcsolatos, illetve az energiavásárláshoz kapcsolódó költségeket. Előbbi lett az alapdíj, utóbbi pedig az úgynevezett hődíj.


Túlfűtötten

A szétválasztást azért szorgalmazták, hogy a szolgáltató ne legyen érdekelt az épületek indokolatlan fűtésében. Egy tarifa esetén ugyanis a szolgáltató abban érdekelt, hogy növelje az eladott hőenergia mennyiségét. Budapesten ráadásul a távhőszolgáltatás szinte mindenütt hőközpontokon keresztül történik, a lakások egyedi szabályozása, a költségosztókon alapuló mérés nem kiépített. Erre egyébként állami támogatás is van: a költségmegosztók kiépítésének egy lakásra jutó költsége nagyjából százötvenezer forint, felét a tulajdonosok állami támogatásból fedezhetik. Ilyen eszközt azonban kevesen szereztek be, ennek híján pedig a tulajdonosoknak nem áll módjukban elzárni a fűtést. A szolgáltató tehát simán megtehetné, hogy a magasabb bevétel érdekében túlfűti az épületeket. Emiatt a távhőszolgáltató csak az alapdíjba építheti be a működésével kapcsolatos költségeket. Ebből a keretből fedezik többek között az eszközvagyon, így például a hőközpontok, az utcákon lévő távvezetékek, és a saját tulajdonban lévő fűtőművek amortizációját, valamint a számlázással kapcsolatos költségeket.


Még egy évig pluszdíjak

A 2005-ben elfogadott távhőszolgáltatásról szóló törvény előírta a távhőszolgáltatók számára azt is, hogy 2010-ig minden épületbe hőközpontot kell telepíteniük. Az ezzel kapcsolatos költségek fedezésére a szolgáltató az alapdíjba határozott időre, azaz 2010-ig fejlesztési díjhányadot épített be. Az alapdíj tehát nem szűnik meg egy év múlva sem, ám ez a fejlesztési hányad kikerül belőle. Ha ugyanis az alapdíj határozatlan időre szólna, a fogyasztó semmilyen működéssel kapcsolatos költséget nem fizetne, pusztán az energia előállításának költségét róná le.

Forrás: MTI

Drága a karbantartás

A gigajouleonként 3 750 forintos hődíj, azaz a hőenergia ára több tételből áll össze: vannak olyan fűtőművek, amelyeket a távhőszolgáltató üzemeltet. Budapesten ezek adják a termelt energia húsz százalékát. Ennek előállításához a szolgáltató gázt vesz, így egy gigajoulnyi hőenergia árában benne van a gáz ára. Az összegben szerepel továbbá az energia teljesítménylekötési díja is: ezt az energiát nem a szolgáltató termeli meg, hanem erőművektől vásárolja, adott egységáron. Ezen túl egy villamosenergia-költség nevű tétel is megjelenik a hőenergia árában, mivel az energiát a víz, mint energiahordozó közeg segítségével szállítják. Mivel a távvezetékekben több ezer tonna víz kering, komoly szivattyúzási, keringetési költséggel is számolni kell.


Viszlát, távhő?

Akinek részben a költségek miatt elege lesz a távfűtésből, megpróbálhat leválni a rendszerről. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Ahhoz ugyanis, hogy valaki leválhasson a távhőről, két feltételt kell teljesítenie: egyrészt a leválást a tulajdonosok nyolcvan százalékának közgyűlési határozatban kell támogatnia, másrészt, az újonnan létesítendő fűtési rendszernek azonos komfortot kell biztosítania, mint a távfűtésnek. Ez annyit tesz, hogy az új rendszernek a lakás összes helyiségében azonos hőmérsékletet kell biztosítania.

A leválás feltétele, hogy az új fűtőrendszer esetében se legyen helyi emisszió: ez egyben azt is jelenti, hogy a gázkazánra, vagy helyi tüzelésre való áttérés a füstgázkibocsátás miatt nem lehetséges. Alternatíva egyedül a villanyfűtés és a megújuló energia lehet. A gázkazán tilalmának oka, hogy egy lakótelep fűtésének gázzal történő kiváltása komoly környezeti terhet jelentene, hiszen nem ritkán negyvenezer-ötvenezer lakásról van szó.


Ablakon kidobva

A távhőről persze jogszabályellenesen, a fenti rendelkezéseket be nem tartva is le lehet válni. Ez esetben azonban a szolgáltató nem veszi tudomásul a leválást, azaz továbbra is kiszámázza az alapdíjat, hiszen a berendezések, eszközök a fogyasztónál vannak - aki a szolgáltatást nem mondta föl, csak jogszabályellenesen megszüntette. Az esetek túlnyomó többségében az is probléma, hogy a társasházak vagy lakásszövetkezetek döntéshozói nem tájékoztatják kellőképpen a lakókat a leválás feltételeiről, így a tulajdonosok annak tudatában válnak le a távhőről, hogy abból nem származik hátrányuk. Ez azonban nincs így, mert a szolgáltató ez esetben is követelheti az alapdíjat. Ezért fontos, hogy a ház a leváláskor szabályszerűen járjon el a közösség.
 

Szóljon hozzá:

 

Név:

Kötelező

E-mail:

Kötelező, nem jelenik meg

Hozzászólás:
Milyen nap van ma (pl: hétfő)?

hummer, 2008. december 12. - péntek 08:51

Így már érdekel a dolog! Eddig 2 helyen építették be az ismeretségi körömben, de mindig többre jött ki az energiafelhasználásuk mint nekem. A bekerülési ktsg-et nem is számítva... 110nm-re (nettó, falak nélküli nm, 9-10kW hőigény) én fizetek áram+gáz éves szinten mai áron: 270eFt-ot, az 2454.-Ft/nm/év. 22,5°C téli és max: 26°C nyári belső hőmérséklettel, HMV 4 főre+főzés+sok elektromos fogyasztó (2TV, szárítógép, elektr.sütő,stb.) Önnek mennyi a nm éves kltsg?

ninja30, 2008. december 11. - csütörtök 16:38

Az elektromos pótfűtés áramfelvétele Jelentős kW-okat hoznak. Ez igaz, viszont elektromos pótfűtés csak a levegő/víz hőszivattyúnál szükséges (én csak a talajhő/víz hőszivattyúról írtam), hogy miért, azt most nem részletezem. Én ilyen rendszereket tervezek és építek már 3 éve, még sehol nem mondták, hogy drágább lenne az üzemeltetés. Természetesen magamhoz is ilyet építettem be, 250 nm gázártámogatás nincs, éves megtakarítás kb 50%, ja és nyáron hűtök vele.

hummer, 2008. december 11. - csütörtök 11:46

"Azért a hőszivattyúval óvatosan! Adott 2 110nm-es családiház, erős szigeteléssel. Én a NEM kondenzációs kazánommal éves szinten - HMV+főzés+fűtés 4 személyre - elfogyasztok 1400m3 gázt. Ha ebből valaki nekem levesz 54%-ot így hogy nem is kondenzációs a kazánom én "becsókolok a főtéren". És nekem 800eFt volt a gázcsonktól a radiátorszelepig összesen a fűtés+HMV. A másik házban több lett az áramszámla mint nálam az áram meg a gáz együtt. 2003-ban épült mindkét ház, teljesen egyforma technológiával. A hőszívattyús gazdája pénzes, elkötelezett a környezetvédelemre és rendesen végijárta a tervezés kivitelezés útját. Egyébként a hőszivattyúkról most jelent meg egy összehasonlító táblázat azt hiszem az Épületgépészetben, ott is írják az elektromos pótfűtés áramfelvételét. Jelentős kW-okat hoznak. Utána nézhet Ön is. A teljes rendszer a csövek lefektetésével, vagy kútfúrással együtt? A gyártók képviselői az előadás után kis körben megsúgják, hogy ahol van gáz ott nem tud megtérülni egyenlőre.

hummer, 2008. december 08. - hétfő 10:01

Azért a hőszivattyúval óvatosan! Ha a külső hőmérs. +5°C alatt van akkor nem gazdaságos. "Kipróbáltuk" 2 egyforma technológiával egyforma alapterületűre épített családiházban. A hőszivattyúsban több volt az áramszámla, mint a másikban a fölgáz és áram együtt. Ráadásul a rendszer 5x annyiba került. 1MFt v.s. 5MFt. Mikorra is térül meg így?

Smester, 2008. december 08. - hétfő 09:29

Azért az érdekes, hogy ha kiszámolom egy cirkófűtéses támogat nélküli 250 nm-es ház fűtési igényét, akkor ugyanannyi mint a távfűtés. De ez csak a 3 hónapra igaz télen, nem egész évben, mint a távfűtő műveknél. Amerikában - ha már országokat hasonlitgatunk - még a távhűtés is gazdaságosabb mint az egyéni légkondi. Akkor nélunk miért van fordítva? Ismétlem, én a támogatás nélküli dolgokról beszélek.

kovalik sándor, 2008. december 05. - péntek 19:13

phil ugyan ecsetelte egy - két gondolat erjéig, hogy az alap díj mire való. Ennek ellenére, én továbbra is azt kérdezem, egy kis, vagy magán vállalkozó miből finanszirozhatja a vesztességeit? Számukra nincs államilag garantálva a minimum árbvétel (M5 autópálya, GÁZMŰVEK stb), nem téríti meg senki a vesztességeiket. Azaz, a hasznukból kell ezeket állniuk! Nem egyenlőek a feltételek mindenki számára! Ha vesztességük van ezeknek a nagy cégeknek, akkor a vezetőség nem jól működik, le kell cserélni, kevesebb fizetést kell adni nekik! Továbbá számukra garantált (BKV, ELMŰ, st.) az évenkénti áremelés! Ki garantálja az átlag polgár bérének, jövedelmének évenkénti emelését?

Phil, 2008. december 05. - péntek 15:52

A távhő alapdíjszerkezetének összetételét a cikk elég jól vázolta már. De néhány számszerű információval kiegészíthetem: A távhőszolgáltatás során az erőműtől borsos ároakon megvett energiát (ez a jellemzőbb felállás) a távhőszolgáltató a gerinchálózaton a hőkozpontokba szállítja, ott hőcserélőkön keresztűl fűtési, és/vagy használati melegvizet állít elő belőle, melyet 4 évente hitelesített hőmennyiségmérőkön keresztűl a fogyasztók szekunder rendszerébe juttatja. És ez csak a nagyobb kölcségigényű, szolgáltatás alapú állandó költséghányad. Erre jön rá a már jóval kisebb hányadot kitevő számlázás, és elszámolás (szakcégek kifizetése, stb.), egyéb a szolgáltató működéshez nélkülözhetelen költségek. Csak 1 példa: erőműnek fizetett telj. díj közepes távhő esetén 100 milliós nagyságrend lehet/hó, villamos energia ktg. szintén, hőközpontok üzemeltetése során csak egy NON-STOP üzemelő keringető szivattyú 400-500 ezer Ft-ba kerül. Jobb esetben csak 2 évente kell cserélni. Hőmennyiségmérők hitelesítési ktg-e, stb.

ninja30, 2008. december 05. - péntek 15:47

Kedves Phil természetesen nem 5 HUF akartam írni hanem 5000 HUF lehet, hogy már ez is kicsit több de amikor még én is távhőszolgáltatónál dolgoztam ennyi volt. Egyébként tényleg érdekes, hogy tőlünk nyugatabbra az emberek azért küzdenek, hogy távhőjük legyen... nálunk sajna ez is fordítva van. Az is igaz, hogy még mindig jó üzlet a távhőszolgáltatás még így is, hogy sok helyen az erőműveket és a szolgáltatókat külön cégekbe rakták. Szóval a lényeg az, hogy már sokkal korszerűbb is lehetne a rendszer ha nyereséget a tulajdonos (a mi városunkban az önkormányzat) nem a többi sok milliós veszteséget termelő cég finanszírozására fordítaná és nem az lebegne a szemük előtt, hogy a következő választásokig minél több ismerős és rokon kapjon a cégben jól fizető állást és tömje a saját zsebét.

kovalik sándor, 2008. december 05. - péntek 15:26

Kérdésem van! Az ELMÜ-nek, a TÁVHŐ-nek stb. mire fel fizetünk különféle alapdíjakat, hálózat vesztességi díjakat, stb? Ki volt az aki ezt megengedte nekik, és ki az aki a mai napig engedi? Egy kisvállalkozónak ki fizeti ki, ha a munka területen kár éri? Egy kisvállakozónak ki ad fejlesztési hozzájárulást? Vajon ez Németországban, Angliában, talán az USA - ban is így van?

Phil, 2008. december 05. - péntek 15:10

A tisztánlátás kedvéért néhány plusz információ: - A lakásonkénti hőmennyiségmérés (Q=m*c*dT) a nagyon alacsony hőfoklépcsők miatt napjainkban még mindig "NASA technikát" igénylő aránytalanul drága megoldás. - A költségmegosztó készülékek valóban csak arányszámokat mutatnak, mely viszont a radiátor leadott hőmennyiséggel arányos és így szolgálhatnak a fűtési költségfelosztások alapjául. - Az elektronikus költségmegosztók viszont a belső (radiátor felöli) és külső (fűtött helyiség felé elhelyezett) érzékelő párnak és belső programjuknak köszönhetően csak és szigorúan a radiátor által leadott hőmennyiséget érzékelik. - A fűtési költségfelosztás ára nem elsősorban a költségosztóból és a termosztatikus radiátorszelepből tevődik össze, habár egyik sem kerül 5 HUF-ba (bárcsak annyi lenne). Jelentős részt az általában nyugat-erurópai tulajdonú szakcégek évenként elvégzett kiértékelési és felosztási munkadíjából.


1 2

Kommentek

Laszlo, 2020. február 20.

Vasaroltam egy autot amit annak rendje es modja szerint elvittem eredetvizsgara es megbukott. A buka...

Valami nem stimmel a megvett autóval

Laszlo, 2020. február 20.

Vasaroltam egy autot amit annak rendje es modja szerint elvittem eredetvizsgara es megbukott. A buka...

Valami nem stimmel a megvett autóval

Mr. Dékány Endre, 2020. február 19.

Szüksége van sürgős kölcsönre pénzügyi problémájának megoldásához, valamint vállalkoz...

Kétszázezres hitelből hatszázezres tartozás

digibiz.hu
Keleti és nyugati online óriások Szófiában Keleti és nyugati online óriások Szófiában Október 26-27-án rendezték meg a WebIt Expo nevű innovációs kiállítást,...

Feljelentő

1222, 2012-10-12 13:41:00+02

"Marianna házat vásárolt, ám a gázszolgáltató addig nem hajlandó visszakapcsolni a szolgáltatást, míg az előző tulajdonos által felhalmozott tartozást ki nem egyenlíti. "

Kifizettetné a volt lakó gáztartozását az új tulajjal a szolgáltató

1222, 2012-10-03 17:31:00+02

"Miklóst is felkeresték az egyik közműszolgáltató munkatársai, hogy lecseréljék mérőóráját. A történetet nyilván önök is kitalálták: sérülést találtak a mérőn, majd érkezett a több százezres csekk. "

Sérült plombát találtak, feljelentették áramlopásért

0, 2012-09-28 15:51:00+02

"Viktor úgy véli, felfedezett egy kereskedői trükköt, ami a vásárlók árérzékenységére és egyben felületes vásárlási szokásaira épít. Ön találkozott már hasonlóval?"

Árcímkés megtévesztés a hiperekben
Pharrell Williams Pharrell Williams Pharrell Williamst választotta idén az év divatikonjának az Amerikai Divattervezők Tanácsa...
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés

LÉGY TRENDI!

Abercrombie@Fitch, Hollister, Stance, Oakley márkák webáruháza