Miként azt a "csokizdák" mesetörténetei elmondják, csokizót vállalkozó kedvű emberek nyitnak, szerelemből. A forraltborozáshoz és a teázáshoz hasonlóan, különleges hangulat nélkül a forrócsokizás is olyan, mint a milánói makaróni sajt nélkül - értelmetlen. Ezzel együtt feltűnően kevés csokizda van Pesten.

Csokizás szeánsza

Az étcsokitól megáll a hasmenés, a tejcsokitól pedig a fogyás - ezt mindenki tudja. Csokoládé ma már nem csak nugát és pirosmogyorós formában létezik, hanem ibolyás, borsos, kecsketúrós ízben, sőt, italként is. Ahogyan a kávé szeánsza mellett felfedeztük magunknak a tea világát is, úgy szentelünk egyre több helyet és teret a csokoládéfogyasztásnak. A profán tábláscsoki-majszolástól mára eljutottunk a csokievés és -ivás rituáléjáig. Van, aki a tejcsokival szemben az étcsokira esküszik. Ha egészségünket tartjuk szem előtt, nem árt, ha tudjuk, hogy az étcsokiban valóban kevesebb a cukor, ám a kakaóvaj több, tehát „egy híján húsz”. A túlfinomított, növényi zsírral hígított csokoládék korában élünk, hiszen kakaóbabból nem terem annyi, hogy tömegtermelést tudna kiszolgálni. De ha egyszer valaki megkóstolja az igazit, már egészen biztosan nem fog többé a csíkos nugátostáblára vágyni.


Csokizdák

Nem mondhatnánk, hogy egy pesti séta során rengeteg csokizóba botlanánk. A kevés bolt kivétel nélkül mellékutcákban, váratlan és eldugott helyeken található. A NoirChoco Bar talán legforgalmasabb helyen lévő csokizó, nem árt tehát, ha előre asztalt foglalunk. Reggeli csoki-adagunkat itt még nem szerezhetjük be, mivel a hely - sajnálatunkra - csak kettőkor nyit, de esti kávénkat tízig azért megihatjuk a helyen. Rossz nyelvek szerint, ha ide betérünk, nem szabad otthon hagyni a tarisznyánkat. Ennyire azért nem vészes a helyzet, bár a huszonéves bölcsészlányok aránya feltűnően magas. Lelkizésükbe is gond nélkül belehallgathatunk, - az asztalok igen közel vannak egymáshoz. A hely barátságos piros, barna, fehér színű. A bonbonok a pult mögött, a pincérlányok meg a pralinék mögött sorakoznak - akár a Csokoládé című filmből is kiléphettek volna. És most a lényegre: a forrócsoki 650 és 790 forint, attól függően, hogy alapverzióra, vagy extra fűszerrel megbolondított csokira vágyunk. Az adag hatalmas, a szinte pudingszerű massza kifogott rajtunk. Egy nem-függő egészen biztosan feladja a harmadánál.

Akárkivel beszéltem a csokizó helyekről, mindenki ezt fújta: a macskaköves kapualjban, az Astoriához közel, az a nagyon kicsi csokizó, na azt ismerem! Az 2002-ben megnyitott Azték Choxolat! boltnak komoly törzsközönsége van. Már délután kettőkor hatalmas a forgalom. A hely tényleg csöpp, a három asztalka mellett este hétig ücsöröghetünk. A falon képek, cikkek, fotók lógnak a csokoládé sztoriról, az asztaloknál nemcsak a tini korosztály ül. A forrócsokit almás, mákos vagy epres-borsos ízben is kínálják 490 vagy 750 forintos áron, ám igazán bonbonoknál „csapnak a húrok közé”. A bazsalikomos, kakukkfüves vagy paradicsomos csokik mennyeiek. Be free! - és ne felejtsük, hogy arcunk csak a megszokás miatt torzul, ha a bazsalikomot addig csak bolognai szószra tettük! Forrócsokijuk nem a pudginos-állagú, inkább a testes sűrű-fajta. Csokiitaluk titkos recept alapján készül, és egy szintén titkos összetevőjű, tejszínhabhalommal kínálják - állítólag erre harap igazán a nagyérdemű. Ha a forrócsokit azték módra, de otthon szeretnénk elkészíteni, ahhoz is van a boltban minden, ami kell. Azték fűszerpor, chili és csokitömb. A receptet és a fortélyokat a csokizó internetes oldalán találjuk.

Ha nem tudunk elszakadni a multiktól, akkor a Bittersweet Csokoládézó és Grillbár a nekünk való hely. Az alsó szint inkább étterem jellegű, a felső szinten általában tizenéves előpartizók bulija zajlik, vízipipával és füstölővel. A forrócsoki ára ötszáz forint körül mozog, az adag egy deci. A sok összetevőből álló, nagyon finom csoki íze annyira intenzív, hogy a kisebb adagot sem bánjuk. A tej- és étcsokis verziók az étlap hívószava szerint belga csokiból készültek - és sok felhajtás (narancs, rum, diódarabka) nélkül sima forrócsokiként is finomak. Az előbbi multipéldánnyal csak nevében mutat hasonlóságot a Katona József utcában működő Keserédes csokibolt. (A hitelesség kedvéért: ők voltak előbb!) Az aprócska helységbe sorra térnek be a nassolók - meglepetésre férfiak is vannak közöttük szép számmal! Igaz, leülni csak két ember tud, de tele a bolt. A klasszikus trüffeles, marcipános darabok mellett kecskesajtos, rózsaborsos vagy mojitos bonbonok, ibolyás és szarvashúsos illetve töpörtyűs csokitáblák is kaphatók. A csokiszakértő szerint egyre többen és merészebben vásárolják a különleges ízvilágú darabokat. És valóban: ottjártunkkor az összes betérő vett valamilyen szokatlant. A boltban reggel tíztől este hatig válogathatunk.

Csokikészítés

A maják chilis és borsos csokoládéitalától kezdődik minden. Ezt a keserű, xocolātl nevű keveréket egészségesnek és főként az istenek italának tartották. A kakaóbab és verziói a XVII. században hódították meg Európát. A csokoládékészítők szerint a francia stílus a tejszínes, a kandírozott gyümölcsös, a német a krémes, trüffeles csokivilág, az olasz a mogyorós és mandulás vonal, az azték meg a chilis, fűszeres változat. Kövessük akármelyik irányzatot, egy csokiboltban megkapunk mindent, amire szükségünk van. Az alaprecept így hangzik: csokitáblát vagy csokitömbböt olvasszunk fel, hígítsuk tejszínnel, tejjel vagy vízzel, és hagyjuk, hogy rottyanjon egyet. Csokiszakértőnk szerint a cukor csak elnyomja a csokoládé igazi ízét, úgyhogy azt kihagyhatjuk. Finomíthatjuk a testes csokoládét egy kis tejszínhabbal is. Pluszként tehetünk bele kis vaníliacsíkot, narancshéjat vagy akár gyömbért is.

A csokikészítők legkiválóbbjai igazán arra büszkék, hogy a babot maguk szerzik be, maguk pörkölik és a sajátos ízvilágba sem engednek idegen anyagot, azt minden körülmények között maguk kísérletezik ki. A választéknak csak képzelet szab határt, no meg a mennyiség, mert a mennyek eledelét nem lehet tömegméretekben készíteni. Az igazi csoki luxus, kár lenne ezt eltagadni, a manufakturális minőség meglátszik az árakon is. Olyasmi ez, mint a fiúknak a kézi szövésű selyemből varrt ing, vagy a lányoknak a legfinomabb hernyóselyemből szőtt harisnya. Egyszer-kétszer kipróbálható, ám vigyázat: ismerünk olyat, akinek a vagyona nem kártyán úszott el…
 

Ajánljuk még:

• Mit rejt a Mikulás puttonya?
• Gumit - télre
• Eladósodás karácsonyra
• Szabadon gyorsuló éttermek
• Veszélyes zsírolvasztók