Adjunk esélyt a természetnek! - volt a mottója az újratöltött palackok jövőjéről rendezett budapesti fórumnak. Az Iposz (Ipartestületek Országos Szövetsége) és a HuMuSz (Hulladék Munkaszövetség) fórumán képviselők, gyártók, forgalmazók, érdekvédők és fogyasztók együtt próbálták megfejteni egy új rendelkezés szövegét, ám egyelőre csak az egyértelmű, hogy megint nem a természet jár jól.
Szabályok, törvények - házak, szokások
Jövőre új törvényt terveznek a termékdíjról. A sok vitát kiváltó intézkedés egységesíti, egyben növeli is a fizetendő díjat. Az újrahasznosított csomagolások támogatása mellett megváltozik az adminisztrációs kötelezettség is - ismertették a fő irányvonalakat a házigazdák, hogy azután szinte rögtön a bírálatoké legyen a főszerep. A tudósító nem volt könnyű helyzetben, mert mint kiderült, a borosok nagyrészt újratöltenének, a sörösök nem tudnak annyira, a zöldek viszont mindenképpen kevesebb kidobott palackot akarnak, - tehát ahány ház, annyi szokás. Különösen, ha megfontoljuk, hogy az újratölthető palack előállítása csak negyedével drágább, mint az eldobhatóé.
|
|
|
Betétdíjas palackok kiállítása |
Katona Kálmán, az Országgyűlés Környezetvédelemi Bizottságának elnöke elsőként azt kifogásolta, hogy az új rendelkezés nem ösztönző, nem céloz meg konkrét számokat és célokat. A bevételcentrikusság sokkal kézzelfoghatóbban érvényesül a törvényben, mint a környezetvédelmi szemléletváltás.
A motivált fogyasztó
A kereskedelem és a gyártók együttműködése nélkül a legzöldebb vásárló sem ér semmit - figyelmezettek a környezetvédők, akik szerint a törvénynek elsősorban környezetbarát szemléletet kellene képviselnie. Bödecs Barnabás, adótanácsadó, a HuMuSz volt elnöke szerint a fogyasztó csak arról dönthet, amire lehetőséget kap. Nem a fogyasztón múlik például, hogy ma ennyire kevés ásványvizes palack váltható vissza. Ma az eldobható, „egyutas” palackok ára esetenként alacsonyabb, mint a visszaválthatóké - mondta Szilágyi László a HuMuSz jelenlegi elnöke. Visszaváltáskor azonban megfordul az arány. Ám a vásárlók előbb nézik azt, hogy a boltban olcsóbb egy termék, mint azt, hogy visszaváltás után mennyibe is került valójában.
|
|
|
Hazai szabadalmú háztartási PET-palackzsugorító berendezés |
Elsősorban tehát visszaváltható üvegpalackokat vegyünk! Lehet, hogy drágább, de ha visszavisszük, sokkal olcsóbban jövünk ki, mint az eldobható palackkal - összegeztek a jelenlévők. Ha már műanyag dobozos üdítőt választunk, akkor az is mindenképpen visszaváltható legyen. Az eldobós palackok esetében jobb, ha beszerzünk egy palackösszenyomó gépet vagy ha sok az energiánk, választhatjuk a Tapossa laposra! elvet is.
Fémdobozos italt lehetőleg ne vegyünk, mivel ennek előállítása rengeteg energiát igényel. A legtöbb probléma a kombinált, fém, papír és műanyag csomagolás újrahasznosításával van. Ezért ha például tejet veszünk, az egyszerűbb hulladékszelektálás érdekében vásároljunk inkább zacskósat. Ha úgy gondolnánk, hogy az üveges üdítők íze finomabb, mint a műanyag újratöltött palackoké, hallgassuk a szakértőket: újratöltéskor csak a helytelen tárolás okozhat minőségbeli változást. Ez azonban csak a hetedik alkalom után érzékelhető.
Hogy jól elférjen minden szemét a szemeteskosárban, ne csak levegővel teli palackokat dobáljunk bele. Használjunk palacktömörítőt! Ez a magyar szabadalom tizenketted részére nyomja össze a műanyag üvegeket, így a kukánk nem „levegővel”, hanem az összepréselt műanyaggal teli szeméttel telik majd meg.
A fogyasztók azzal is motiválhatóak lennének - javasolta Katona Kálmán, - hogy a közös szelektív szemétgyűjtőt használók arányosan kevesebb szemétdíjat fizethetnének. Ha szerencsénk van, lakóhelyünkön már működik a szelektív szemétszállítás. (A tudósító például nem is hallott a házhoz jövő szelektív kukásokról!)
Deák László, az Országos Szikvízkészítő Ipartestület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy szikvizes palackot csak a legritkább esetben láthatunk eldobva, mivel betétdíjas! Egy ilyen palackot négy-ötszázszor töltenek újra, ennyi flakont váltva ki.
Ha bevésődött az emberekbe, hogy a palack visszaváltható és érték, máris növekedni fog az előbb említett számarány. Katona Kálmán finnországi példát hozott fel. Ott ugyanis a palackon megtalálható, hogy hány centet ér az üveg. A feltüntetett visszaváltási érték még nagyobb motiváló erő.
A cikk a következő oldalon folytatódik!
Szóljon hozzá: