Ünnepek tájékán mintegy ötezer tonnányi mikulásfigurát vásárolunk. Mindenki szeretné mutatós és finom édességekkel meglepni családtagjait. Cikkünk a megfelelő választáshoz ad útmutatást.

Valódi csokoládé vagy kakaós bevonó?

A csokoládéfigurák hazai gyártását a legnagyobb budapesti csokoládégyár alapítója, Stühmer Frigyes kezdte el 1934-ben. A kézi formázású és csomagolású, porcelánszerű bevonattal ellátott figurák egész Európában nagy népszerűségnek örvendtek. A két világháború között már kisebb gyárak is foglalkoztak csokoládéfigurák készítésével, nagyüzemi gyártásukat azonban csak 1962-ben a Diósgyőri Édesipari Gyárban kezdték meg. A bevonómassza alkalmazását egykor kakaóbab viszonylag magas ára, korlátozott beszerzése indokolta.

Beltartalmi értékét, élettani hatásait tekintve a bevonómasszából és a csokoládéból készült termékek között jelentős eltérések, különbségek mutatkoznak, mutat rá Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszerszakértője. A valódi csokoládé kakaóból és cukorból készül, legalább harmincöt százalék kakaó szárazanyagot tartalmaz (minimum tizennyolc százalék kakaóvajat és legalább tizennégy százalék zsírmentes kakaó szárazanyagot), ugyanakkor számos zsírban oldódó vitamin, nyomelem is megtalálható benne.

A kakaós bevonóból készült termékeknél a kakaóvajat viszont olcsóbb növényi zsírokkal helyettesítik.

A hidrogénezett növényi zsírok transzzsírsavakat is tartalmaznak, amelyek az érfalba lerakódva növelik a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát. A ét- és tejbevonóból készült édességek nem minősülnek csokoládénak, ezért jóval olcsóbban kaphatók, mint a valódi kakaóvajat tartalmazó figurák. Bár a kakaós masszából gyártott termékek többsége is megfelel az élelmiszeripari követelményeknek, élvezeti és tápértékük jóval alacsonyabb, mint a valódi csokoládéból készülteké. Fontos tehát, hogy ne csupán az ár alapján döntsünk, mindig olvassuk el a termék címkéjét, az összetevők ismeretében választva az édességek közül.

„Bár elsősorban bonbonokat készítünk, az ünnepek közeledtével a minőségi csokoládéból készült mikulásfigurák is helyet kapnak üzletünk polcain” - mondja Balogh Boglárka egy belvárosban üzemelő édességbolt üzletvezetője. A 14-65 cm-es mikulásokat valódi belga csokoládéból készítik. Az étcsokoládénak hatvanöt, a tejcsokoládénak harminckettő, a fehér csokoládénak pedig harminc százalék a kakaótartalma.

A csokoládékészítés fontos fázisa a temperálás, melynek lényege, hogy először 40-45 fokra hevítik, majd 28-29 fokra hűtik a csokoládét, aztán ismét 30-31 fokra, munkahőmérsékletűre melegítik. Ez az edzés elengedhetetlen ahhoz, hogy a csokoládé megfelelő állagú, és szép fényes legyen, az étcsokoládé pedig ne szürküljön meg. Ezután a csokoládét csatos formákba öntik, kirázva belőle a felesleges levegőt és masszát, majd hagyják megdermedni. A kész figurákat celofánzacskókba csomagolják, az feltüntetve azon az összetevőket, illetve a szavatosság idejét is.


Nassolni jó!

Éves csokoládéfogyasztásunkat tekintve mi magyarok az uniós középmezőnyben foglalunk helyet, leginkább a tejcsokoládét kedveljük - derül ki az Édességgyártók Szövetségének tavalyi felméréséből. Gyakran felvetődő kérdés, egészséges-e a csokoládé. A változatos, kiegyensúlyozott táplálkozásban fontos szereppel bír, a hangsúly azonban a mértéken van - mondja Nagy Ibolya dietetikus. Könnyen és gyorsan felszívódó értékes tápanyagokat, ásványi anyagokat, pl. rezet, antioxidánsokat, zsírban oldódó vitaminokat (A, D-vitamint) tartalmaz. Mérsékelten élénkítő, hangulatjavító hatású. A jó minőségű csokoládék száz grammjának energiatartalma magas, ezért alkalmas a felhasznált energia azonnali pótlására, a fizikai, szellemi teljesítőképesség növelésére. A csokoládé igen gazdag flavanolokban, amelyek a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen hatnak. Közvetetten szerepet játszik az LDL (rossz) koleszterinszint csökkentésében is, emellett gátolja a vérlemezek összetapadását, csökkenti a véralvadást. Napi tíz deka étcsokoládé csökkenti a vérnyomást, ezáltal jelentősen csökkenti a szívinfarktus és a sztrók kialakulásának kockázatát.

Az ét- és tejcsokoládék készítésénél is használnak dúsító anyagokat, például mogyorót, mandulát, mazsolát, aszalt gyümölcsöket. Ezek egyfelől az ízesítést, másfelől a termék tápanyagtartalmának növelését szolgálják. A dúsításhoz használt olajos magvak számos ásványi anyagot, magnéziumot, káliumot, kalciumot, rezet, B1, B2, B6, E- vitaminokat tartalmaznak, erősítik a szervezet ellenálló képességét, ezért érdemes olyan termékeket választani, amelyekben magasabb, tizenöt-húsz százalék a dúsító, ízesítő anyagok aránya - teszi hozzá a táplálkozási szakértő.

Ajánljuk még:

• Gumit - télre
• Eladósodás karácsonyra
• Szabadon gyorsuló éttermek
• Veszélyes zsírolvasztók
• Édesítőszerek - modelltabletta a karcsúságért