Úgy gondolhatnánk, hogy víz- és csatornahasználati díj fejében azt a vízmennyiséget kell kifizetni, amit kieresztünk a csapból, hogy aztán a lefolyón át távozhasson. A díj jelentős része azonban adó. Ebből az összegből túrják-fúrják tovább az utakat, kezelik az "ügyeket".
Olvasónk levelében a Főváros Vízművek ügyviteli díjfizetéssel kapcsolatos gyakorlatát, valamint a Fővárosi Csatornázási Művek áthárított vízterhelési díját kifogásolta. Utánajártunk, milyen alapon fizettetnek a szolgáltatók pluszköltségeket a fogyasztókkal.
Hármas egység
A fővárosi vízdíjról
Budapest Főváros Közgyűlése évente dönt. Az ivóvíz díja Budapest közigazgatási területén belül egységes. Jelenleg, a köbméterenkénti díj nettó százhatvanhat forint, amit
húsz százalékos ÁFA terhel.
A vízművek ezen felül ügyviteli díjat is fizettet a fogyasztókkal, melynek jogalapját a közműves ivóvíz-szolgáltatást szabályozó, 38/1995. számú kormányrendelet teremti meg. Ez arra kötelezi a társaságot, hogy igény esetén, amennyiben az előírt szerződéses viszonyoknak és műszaki paramétereknek ez megfelel, a házon belül felszerelt, egyedi számlázást lehetővé tévő mellékmérőket számlázásba vegyék.
Ezek számlázásba vétele, valamint jogszabályban előírt ellenőrzése, a mérőkről érkező leolvasási adatok begyűjtése, elszámolása és számlázása ugyanakkor külön költségként jelentkezik, miközben a szolgáltatás eredeti díja csak vezetékes ivóvíz átadását tartalmazza. Mivel a Fővárosi Közgyűlés által megállapított, százhatvanhat forintos köbméterenkénti vízdíj csak az alapszolgáltatás költségeit fedezi, a különszolgáltatásként elvégzett,
mellékmérős számlázáskor jelentkező költségeket a szolgáltató a fogyasztóra hárítja át. Ez az úgynevezett ügyviteli díj, amelyet fogyasztási helyenként számolnak el, függetlenül az egy számla kiállítása során figyelembe vett mellékmérők számától. A díj összege jelenleg bruttó kétszáznegyven forint, számlánként.
Jogos hárítás Míg a vízműveknek fizetett díj három összetevőből:
vízdíjból,
általános forgalmi adóból és
ügyviteli díjból tevődik össze, addig a
szennyvízelvezetési díj már jóval több tételt tartalmaz. A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) szolgáltatási díjában külön tételként szerepel például a jogszabály alapján fizetendő
vízterhelési díj, amit a csatornaszolgáltatás igénybevétele esetén mindenkinek meg kell fizetni.
|
|
|
Vízvezeték felújítás Budán |
Olvasónk ezt a díjat kifogásolta, mondván, a környezetterhelés miatt nem őt, hanem a csatornázási műveket kellene „büntetni“. A díjat ugyan ténylegesen a közszolgáltatónak kell lerónia, de a 2003. évi LXXXXIX. törvény úgy rendelkezik, hogy a közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a szennyvíztisztító telepet és a közüzemi csatornahálózatot működtető szolgáltató a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybevevőkre. A csatornázási művek ezzel a jogával él, amikor az adót a csatornahasználati díjba beépítve, átterheli a fogyasztóra, a szennyezés tényleges kibocsátójára. A díj ökoadó jellegű elvonás, amely a csatornával nem rendelkezőket is érinti: akinek derítője van és szippantóval viteti el szennyvizét, nem vízterhelési-, hanem talajterhelési díjat fizet.
Kerti körök
A szennyvízelvezetési díjat, beleértve a vízterhelési díjat is, a vízóra állása alapján számlázzák, mivel más mérési lehetőség nincs. Ezzel egyedül az a probléma, hogy a díjat az is lerója, aki nem szennyvízként ereszti a csatornába a vizet, hanem például kertjét öntözi vele. Ezt elkerülendő két megoldás létezik: a fogyasztó vagy tíz százalékos, átalánydíjas kedvezményt vesz igénybe, amit a szennyvízelvezetés díjából vonnak le, vagy külön mérőórát szereltet fel, amellyel pontosan mérhető a locsolási célra használt víz mennyiség. Ez után a mennyiség után nem kell megfizetni a szennyvízelvezetési díjat. A kerti mellékmérőóra kiépítésének díja, tervezéssel együtt nagyjából negyvenezer forint, a beruházás tehát akkor térülhet meg egy-két éven belül, ha a vízfogyasztás a nyári időszakban jelentősen nő. Ez esetben jelentős csatornahasználati, ezzel együtt vízterhelési díj spórolható meg.
Adók mindenütt
A vízterhelési díj összege nem marad a csatornázási műveknél, hanem az államkasszában köt ki: míg maga a szennyvízelvezetési díj Budapesten köbméterenként nettó 198 forint, addig ezzel párhuzamosan az államkassza köbméterenként nettó harminvkilenc forinttal, azaz a vízterhelési díj összegével hízik. Ha ehhez az áfát is hozzávesszük, köbméterenként újabb negyvenhét forint adó folyik be az államkincstárba. Az összesen 237 forintos, csatornahasználati díjból a fővárosi önkormányzat is részesül: a fejlesztési hányad összege köbméterenként negyvenkét forint - ezt nagyjából arra kell(ene) fordítani, hogy teljeskörűvé váljon a csatornázottság, ami Budapesten jelenleg kilencvenöt százalékos. Ugyanebből az összegből finanszírozzák Közép-Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházását, a csepeli szennyvíztisztító fejlesztését is.
|
|
|
Egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve a csatornák |
A csatornahálózat és szennyvíztisztítás költségei fejében így köbméterenként "csupán" száztizenöt forintot kell fizetni, míg felújítási költségekre hivatkozva köbméterenként negyvenegy forintot számláz a Csatornázási Művek. „Utóbbira azért van szükség, mert a csatornák helyenként több mint száz évesek, a szennyvíz pedig fokozottan károsítja azokat, mivel egyre agresszívabbá válik: kevesebb víz mellett több háztartási vegyszert használunk, így a csatornába kerülő anyagok egyre töményebbek. A csatornák ugyan jó állapotban vannak, de a folyamatos és biztonságos szennyvízelvezetés érdekében az ötezerháromszáz kilométer hosszúságú hálózaton mindig van mit felújítani, különben csőtörések keletkezhetnének és beroskadhatnának az utak."
Emelkedő szennyvízelvezetési díjak
A fővárosi szennyvízelvezetési díj, a vízterhelési díjat nem számítva, jelenleg nettó 198 Ft/m3, amely a hazai díjak között az alacsonyabbak közé sorolható. Pécsett 236 Ft/m3, Szegeden 266 Ft/m3, Győrben 324 Ft/m3 a díj, de a Balaton környékén nem ritka a 400 Ft/m3 feletti csatornadíj sem. Európai viszonylatban pedig a legalacsonyabb a budapesti díj. (pl.: Berlin 670 Ft/m3, Bécs 441 Ft/m3, Varsó 273 Ft/m3, Prága 230 Ft/m3)
A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. által javasolt 9,9 %-os 2009. évi díjemelés 260,5 Ft/m3 díjat jelent. Ez egy átlagos háztartás számára körülbelül 240 Ft többletkiadást jelent.
Forrás: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: