A távközlési szolgáltatók szinte kivétel nélkül kínálnak hűségnyilatkozatot vagy hűségidőt tartalmazó szolgáltatási szerződéseket ügyfeleiknek.
Ha igénybe kívánjuk venni ezt a lehetőséget, az ügyfélszolgálatos általában röviden összefoglalja, mit is jelent valójában a hűségnyilatkozat: olcsóbban kapjuk a szolgáltatást, ennek ellentételezésként azonban nem mondhatjuk fel a szerződést a hűségidő tartama alatt. A hűségnyilatkozatok gyakoriságára és jelentős következményeire tekintettel érdemesnek látszik a témakör alapos vizsgálata.
Olvasónk az alábbi kérdéssel fordult hozzánk:
"Egy hónap múlva költözöm albérletemből. Felhívtam a UPC ügyfélszolgálatát, ahol közölték velem, az új lakhelyemen ők bizony nem szolgáltatnak internetet. Így fizetnem kell sok-sok tízezer forintot a szerződés idő előtti lemondásáért. Valahogy így hangzott:
-De én nem akarom lemondani, tovább akarom vinni és használni.
-De le kell mondania mivel ott nem szolgáltatunk és be kell fizetnie egy összegben a fennmaradó pénzösszeget. Nos, mivel aláírtam két éves hûségnyilatkozatot ezért természetesen továbbra is használni szeretném a UPC adta csodálatos lehetőséget az internetezéshez. De ha egyszer elköltözöm és ők az adott helyen nem szolgáltatnak, az az én hibám? Ezért fel kell bontanom a szerzôdést és egy összegben kifizetni rengeteg pénzt csak azért mert nem használom az internetet?!"
A hűségnyilatkozatok jogi háttere
A hűségnyilatkozatot, mint jogintézményt egyetlen jogszabályunk sem ismeri. Ez nem jelenti, hogy a hűségnyilatkozatok jogellenesek lennének, azok tartalmának kialakítása pusztán a szerződő felek akaratára van bízva. A Polgári Törvénykönyv 200. § (1) bekezdése a szerződési szabadság elvét deklarálva kimondja: „A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.” A hűségnyilatkozatok jogszabályi alapját tehát a Ptk.-ban találjuk.
A hűségnyilatkozatok tartalma
A hűségnyilatkozatok tartalmának kialakítása tehát a felek akaratára van bízva. Fogyasztóként a gyakorlatban azonban pusztán arra terjed ki a hűségnyilatkozatokkal kapcsolatos szerződési szabadságunk, hogy eldöntjük: elfogadjuk-e a szolgáltató által kínált, hűségnyilatkozatot tartalmazó szerződési feltételt, vagy sem. Ennek oka, hogy a szolgáltatók a szerződéses viszony elemeinek többségét általános szerződési feltételekben (ÁSZF) szabályozzák. A szolgáltatás megrendelésekor aláírt egyedi szerződésben ténylegesen csak néhány szerződéses rendelkezés közül választhatunk (pl. szolgáltatáscsomag, díjfizetés módja). Az általános szerződési feltételek pedig az egyedi szerződéssel együtt képezik a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződés tartalmát.
|
 |
Az olvasónk által említett szolgáltató is az ÁSZF 7.2 pontjában határozza meg a hűségnyilatkozat tartalmát, mégpedig az alábbiak szerint: „
A hűségnyilatkozatban az Előfizető vállalja, hogy határozatlan időre kötött előfizetői szerződését a kedvezménnyel érintett időszakra rendes felmondással nem szűnteti meg”. Az ÁSZF idézett pontja meghatározza azokat az eseteket, amikor az előfizető elveszíti a feltételes kedvezmény összegét (általában olcsóbb szolgáltatás), és az adott
kedvezmény egyösszegű visszafizetésére köteles. Ilyen eset többek között, amikor az előfizető szerződését rendes felmondással szünteti meg, ha az előfizető súlyos szerződésszegést követ el, valamint az az olvasónk által említett eset is, amikor az előfizető olyan területre kéri a szolgáltatás áthelyezését, ahol a szolgáltató az igénybevett szolgáltatást nem nyújtja.
Tisztességtelen szerződési feltétel
Felmerülhet a kérdés, vajon nem tisztességtelen-e a szolgáltatók által kikötött ilyen tartalmú szerződési feltétel. A Ptk. 209. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul, a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.”
Ennek értelmében, hűségnyilatkozatok esetében tehát akkor tisztességtelen a szerződési feltétel, ha a rendes felmondással történő fogyasztói megszüntetés kizárásának nincsen semmilyen „ellenértéke”. Jelen esetben ilyenről nem beszélhetünk, a rendes felmondással történő megszüntetésnek ugyanis egyértelműen van ellenértéke: az olcsóbb szolgáltatás. Ha az ellenérték eltűnne, a hűségnyilatkozat tisztességtelennek minősülhet.
Olvasónk esetében azt kell mondanunk, hogy a szolgáltató jogszerűen járt el, amikor a kedvezmény egyösszegű megtérítését követelte. A szolgáltatási szerződés megkötésekor ugyanis olvasónk arra vállalt kötelezettséget, hogy az olcsóbb szolgáltatásért cserébe az adott fogyasztási helyen a szolgáltatást két évig, a rendes felmondás jogának kizárásával veszi igénybe.
Azt tudjuk tehát ajánlani olvasóinknak, hogy hűségnyilatkozattal járó kedvezményt kizárólag akkor vegyenek igénybe, ha biztosak abban, hogy az adott fogyasztási helyen a hűségidő tartama alatt folyamatosan igénybe fogják venni a szolgáltatást.
A hűségnyilatkozattal járó olcsóbb szolgáltatás ugyanis nem a szolgáltató jóindulatából származó kedvezmény: annak a szó szoros értelmében vett ára van.
Dr. Zugfil Tamás
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: