Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója szerint a magyar élelmiszerlánc biztonságáért felelős hatóság nem működik megfelelően, nem tudja szavatolni a forgalomba kerülő élelmiszerek, így a méz biztonságát sem.
hirdetés
A szövetségi igazgató pénteken sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét, amely szerint ezért személy szerint a területért felelős szakállamtitkár, Süth Miklóst országos főállatorvos a felelős. Süth Miklós meglepetésének adott hangot a vádak hallatán és jelezte, hogy a szakembereik is gyatrának tartják a Magyarországon forgalomban lévő mézek minőségét. Ezt az általuk végzett hatósági vizsgálatok is alátámasztják. Példaként említette, hogy egy korábbi vizsgálatukban több mint száz mintából csak húsz felelt meg a hatóság által támasztott követelményeknek.
Könnyebb az eredethamisítás
A sajtótájékoztatón ismertették, hogy néhány héttel ezelőtt a Magyar Nemzet próbavásárlást végezett több magyarországi nagy élelmiszer-áruházláncban, és a polcról levett és megvizsgáltatott mézek többsége, mintegy kétharmada hamisnak bizonyult, mivel úgynevezett idegen anyagot is tartalmazott. A Magyar Élelmiszerkönyv előírja, hogy a mézben csak természetes anyagok lehetnek, idegen enzimek vagy édességjavító gyümölcs- vagy répacukor nem. A próbavásárlások során megvásárolt mézek mintáit egy brémai független - ám nem akkreditált - laboratóriumban vizsgáltatta meg, és ennek eredményét tette közzé. Ez az eredmény hozzávetőlegesen megegyezett az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által kezdeményezett, egy évvel korábbi vizsgálatának eredményével.
A szövetségi igazgató elmondta, hogy a még tavaly mézhamisítás gyanújába keveredett Aranynektár Kft. elleni büntető eljárást a rendőrség szeptemberben megszüntette bűncselekmény hiányában. Szerinte az élelmiszerbiztonsági hatóság késedelmes fellépése eredményezte azt, hogy a boltok polcáról eltűntek azok a mézek, amelyek kifogás alá estek. Az országos főállatorvos viszont kijelentette: a forgalmazó kötelessége levenni a polcról azokat az élelmiszereket, amelyek nem felelnek meg a minőségi követelményeknek, ha az tudomásukra jut.
A Tesco pénteken közleményben jelentette be, hogy azonnal visszahívta az Alimenti Kft. termékeit, mert a szóban forgó cég öt laboratóriumban vizsgált virág- és akácmézből négyet minősítettek nem megfelelőnek, a szacharóz előírtnál magasabb értéke miatt. A Tesco a közlemény szerint "a sajtóban megjelent adatok alapján" vizsgáltatta meg a termékeket a Wessling Hungary Kft. laboratóriumában. "A visszahívott tétel további sorsával kapcsolatban az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósággal folytatunk egyeztetéseket" - közölte Hackl Mónika, a Tesco kommunikációs vezetője.
Budai Gyula a fogyasztóknak azt ajánlotta a sajtótájékoztatón, hogy aki szereti a mézet, az csak termelőtől vásárolt árut fogyasszon, mivel így kerülheti el, hogy esetleg hamisítványt vegyen. Az idén Magyarországon a méztermés 25 ezer tonna körül mozgott, ez a mennyiség mintegy húsz százalékkal haladta meg a tavalyit - mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.
Magyarországon az elmúlt években jelentős változáson ment át a méhészet. Ez azt jelenti: az országban közel egymillió méhcsalád van. Ez a szám azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta lassan, de folyamatosan nő a méhcsaládoknak a száma. Viszont a méhészek száma tizenöt év alatt 18.000-ről 13.000-re csökkent. Ez az elnök szerint kedvező, mert terjed az ágazatban a profizmus. Így az elmúlt öt évben több magyar méhészet is rendelkezik ezer méhcsaláddal vagy afeletti számmal. Ezzel Magyarország belépett a nagy méhészeti uniós tagországok közé.
Az ország uniós csatlakozása a magyar méhészek számára kedvezőtlen, ugyanis a megtermelt méz szabadon, ellenőrzés nélkül cserélhet gazdát. Ez melegágya az eredethamisításnak, ezenkívül bonyodalmat okoz a méhegészségügy terén a tagállamok közti eltérő szabályozás is - véle az elnök. Magyarországon az éves mézfogyasztás mintegy ötezer tonna körül mozog, ami tíz százalékos növekedés a korábbi évekhez képest az export pedig mintegy húszezer tonnát tesz ki az utóbbi években.
Szeretem a mézet, illetve szeretném, de nagyon drágának találom, lehetne olcsóbb is a jó , de tényleg a jó, jó magyar méz. Télen a teába mindig azt használnám, egészséges.
Kovács István, 2008. december 29. - hétfő 16:39
A mai napon vásároltam a Lidl egyik üzletében egy üveg mézet. Sajnos, nem olvastam el a hátoldalán feltüntetett szöveget, mely szerint a származási hely: "Nem EU-országok". Ha tudom, hogy a méz nem magyar, akkor nem vettem volna meg. Otthon is csak akkor derült ki a származása, amikor az üveg felbontása után a méz nagyon büdös szaga elárasztotta a konyhát. Még ekkor sem kételkedtem, hanem a süteménybe tettem 10 dkg-ot. Sajnos. Az egész süteményt ki kellett dobni, mert már a sütőben történő sütés közben furcsa, büdös, gyógyszerre hasonlító szagok áradtak. Most akarom visszavinni az üzletbe, kíváncsi vagyok, mi történik??? Egyébként az üvegen semmiféle engedély száma nem szerepelt, csupán a minőségmegőrzési időpont és az áru neve: MARIBEL Vegyes virágméz Cvetlicni med.
Régi Péter, 2008. november 17. - hétfő 11:17
Ha az országos főállatorvos is igazolta, hogy hamisítványokról van szó, hogyan lehetnek még forgalomban az említett áruk? A közelmúltban a Lidl "áruházban" vettem méznek nem nevezhető készítményt.
"Lajos pénzszűkébe került és egymillió forintos hitelszerződést írt alá a GVH által már elmarasztalt Euromobilien Hungary Kft.-vel. Az ügyintéző kérésére befizetett hetvenezer forintját viszont már a szerződés felmondása után nem kapta vissza. "
"Mónika problémája akár az egész ország problémája is lehetne. Másfél éves állástalanság után épp kezdene egyenesbe jönni a család, csupán a behajtó cégek munkatársai írogatnak sms-t este kilenc után. "
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: