A legtöbb virslihez a gyártók sokszor rossz minőségű húsnyesedéket, szóját, adalékokat, állományjavítókat adnak, és olykor még a füstös íz is csak aroma kérdése.
A Kosár című fogyasztóvédelmi magazin főszerkesztője, Pavlovics Ágota és élelmiszeripari szakértők csütörtökön a Szociális és Munkaügyi Minisztérium auditóriumában számoltak be legutóbb végzett vizsgálatukról, amelyből kiderült, hogy korántsem a drága virsli a jó. Elég csak lehúzni a műanyag álbelet, kettévágni a nyers húspéprudacskát és máris érdekes dolgokat lehet megfigyelni. Van, amelyikben láthatóvá váltak egyes bőrdarabkák, a másik szivacsos, lyukacsos volt, a harmadik túl világos, a negyedik foltos.
Szinte egyikre sem volt jellemző, hogy roppanós lenne (nemhogy főzve, de nyersen sem) pedig a legtöbbet így hirdetik. Előfordult, hogy a tesztelők túl savanyúnak találták a terméket, de nagyon sós, nagyon borsos, túl szójás, erősen füstös és kellemetlen mellékízű is találtatott.
E húsipari termékek esetében az árnak és a minőségnek olykor semmi köze egymáshoz - nyilatkozta a Magyar Távirati Iroda munkatársának Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer szakértője. Bár tény, hogy a legdrágább virsli bizonyult a legjobbnak, (3100 forint egy kilóért elég borsos ár) de az egyébként jobb sorsra érdemes mangalicahúsból készült virsli például ehetetlen volt, jóllehet, 2230 forintba kerül belőle egy kiló.
Tizenöt termékből kettő elégtelen bizonyítványt kapott, pedig egy igen neves gyár üzeméből került ki, és mindössze egy kapott kiváló összesítést. Ezt egy kis településen működő cég gyártja. A csomagolás is sok mindent elárul: előfordult, hogy teljesen olvashatatlan volt a felirat, egy másikon nagyon apró betűs, vagy elázott a papír - olvasható a Kosár fogyasztóvédelmi magazin novemberi számában. Érdekes egyébként átböngészni, mit is tartalmaznak ezek a termékek. Olykor csak tépelődhet a vásárló mit is keres az összetételben a jég (?), a szőlőcukor, a szentjánoskenyér, a guárgumi, a mustármagliszt, nem beszélve az L-karnitinről vagy a titokzatos xantángumiról.
Forrás: MTI
Szóljon hozzá: