Mit ér a közös képviselő, ha sok esetben komplett bizottság szükségeltetik viselt dolgainak ellenőrzéséhez? Milyen következményekkel jár, ha bebizonyosodik több százezres, vagy milliós sikkasztása?
"Társasházunk megalakulása óta egyetlen közös képviselőt sem szabad elszámoltatnunk, a képviselő pedig folyamatosan félrevezeti a tulajdonosokat. A takarító például havi húszezer forintot kap zsebbe, a társasházi befizetésekből pedig rendszeresen, feketén történik a kifizetés” - írja olvasónk. Egy másik levélíró arról számol be, hogy a náluk takarító irreálisan magas, havi 130 ezer forintos bruttó bérét a közös képviselő veszi föl, ráadásként saját fizetése mellé - a munkát viszont már nem annyira akaródzik elvégeznie.
És ezek a panaszok még a kisebbek közé tartoznak, hiszen a tisztességtelen közös képviselők nem ritkán több tízmillió forinttól szabadítják meg a lakóközösségeket. Olyan eset is előfordult már, hogy a lakók a közös képviselet „jóvoltából” több millió forinttal maradtak adósai a gázműveknek. A tulajdonosoknak tehát másodszor is be kellett fizetniük az egyszer már elsikkasztott pénzt, hacsak nem akartak fűtés nélkül maradni. Aztán bízhatnak abban, hogy a közös képviselő ellen folyó polgári per végén viszontlátják a már lerótt összeget.
Egy ház, nem ház
Nemrég egy több társasházat kezelő társasházkezelő cég összesen mintegy nyolcvanmillió forintot tüntetett el. Beszedték a közös költséget és a közüzemi díjakat,
továbbutalni viszont már „elfelejtették” az összeget. Amikor mindez kiderült, a tulajdonosok följelentették a céget, a megbízott pedig nyár óta előzetes letartóztatásban ül. Megkérdezett ügyvédek szerint az ilyen jellegű visszaélések, igaz, szerényebb összegre, de gyakran előfordulnak. Mint azt dr, Ruszthi Hunor ügyvédtől megtudtuk, a közös képviselő ilyenkor elég sokat kockáztat: ha ugyanis csaláson vagy sikkasztáson kapják, a sikkasztott vagy elcsalt összegtől függően -
akár tíz évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik.
A gyakorlatban persze ritkán szabnak ki letöltendő büntetést: gyakoribb a
pénzbüntetés és a felfüggesztett
börtönbüntetés. És hogy mennyire jó biznisz a „közösképviselés”? „Volt olyan ügyünk, ahol csalás miatt stílszerűen a későbbi közös képviselő dobta föl az éppen aktuális megbízottat” - mondja egy név nélkül nyilatkozó ügyvéd, aki szerint helyfüggő, mennyire vetélkednek a képviselők a házakért: „Egyetlen társasház képviselete nem túl nagy biznisz, több épület képviselete viszont már az. Másrészt minél drágább egy társasház fenntartása, minél több a tulajdonostárs, annál több
megbízási díjat kérhet a közös képviselő. A VIII. kerület rosszabb részein nem véletlenül nem ölik egymást a helyekért a képviselők, míg a XIII. kerület újépítésű projektjeinél már nagy a verseny. A piac tehát óriási, így nem árt referenciát kérni a cégektől. Az sem hátrány, ha a ház több árajánlatot is bekér.”
Számlák mindenüttA közös képviselő leggyakrabban
megbízási szerződést köt a társasházzal, amelynek egyéni vállalkozóként vagy cégként számlázik. De akárki legyen is a képviselő, alapesetben
évente kell elszámolnia a ház lakóinak. Emellett
beszámolót is kell készítenie az előző évi kiadásokról és bevételekről. „A beszámolót a társasház méretétől függően számvizsgáló bizottság (ennek felállítása csak a huszonöt lakásos, vagy annál nagyobb társasházakban kötelező), vagy az erre felhatalmazott tulajdonostárs ellenőrzi: a bizottságnak az a tulajdonostárs lehet tagja, akit a társasház közgyűlése megszavaz. A
bizottság soraiban sokszor a házban lakó könyvelők, jogászok ülnek, akik a kiadások jogszerűségét, és azok mértékét havonta vizsgálják. Emellett véleményezik a költségvetést és az elszámolást, továbbá a meghatározott értékhatár feletti számlákat is. Ők adott esetben a közös képviselő elmozdítását is indítványozhatják.
|
|
|
Könnyű elküldeni, de nehéz rajta az elsikkasztott összeget behajtani |
A bizottság üléseinek gyakoriságát nem írja elő törvény, ezért célszerű azt a szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ) rendezni. Minél ritkábban ül össze a bizottság, annál később derül fény az esetleges sumákolásra. A számvizsgáló bizottság bármikor jogosult a közös képviselő eljárását ellenőrizni. Amennyiben visszaélésre utaló jelet találnak, úgy a megfelelő számú tulajdonostárssal kezdeményezhető a közgyűlés összehívása és a képviselő felmentése. Ezt a jogosultságot általában a szervezeti és működési szabályzat szabályozza, feltéve, hogy a társasház nagyobb hatlakásosnál - ennél kisebb lakásszám esetén ugyanis nem kötelező az SZMSZ megléte” - magyarázza dr. Ruszthi Hunor.
Egyről a kettőre
A társasház éves elszámolásáról és a költségvetés elfogadásáról szóló közgyűlést legkésőbb május 31.-ig kell megtartani, de ha a tulajdonosok év közben bármi gyanúsat észlelnek, ezen időpont előtt is indítványozhatják a rendkívüli közgyűlés összehívását. A közgyűlést kötelező összehívni, ha a tulajdoni hányad egytizedével rendelkező tulajdonostársak azt az ok feltüntetése mellett, írásban kérik.
 |
Az indítványt a közös képviselőnek kell benyújtania, akinek ekkor kötelessége összehívni a közgyűlést. „Ha a kérést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke tizenöt napon belül nem teljesíti, az összehívást kérő tulajdonostársak jogosultak összehívni a közgyűlést. Ekkor a közös képviselő egyszerű többséggel leváltható, és elszámoltatható. A közös képviselő megbízása alapján ugyanis idegen pénzt kezel, így indokolatlan, nem megalapozott kiadásaival bűncselekményt követ el. Ha a képviselő nem tud elszámolni a ház pénzével, följelenthető, vagy ellene kártérítési per indítható. A gyakorlatban sajnos gyakran előfordul, hogy a bíróság ugyan kötelezi a képviselőt a pénz visszafizetésére, de az addigra kimenti a kérdéses összeget, így aztán lehetetlenség rajta behajtani.
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: