Nincs már messze az az idő, amikor a mindennapi bevásárláshoz egyáltalán nem lesz szükségünk emberi segítségre. A folyamat oka az automatizálás további térnyerése, eredménye pedig a bolti eladók "kihalása" lehet.

Az egyre dráguló emberi munkaerő helyett ma már több modern ipari jellegű raktárat teljesen gépesítettek, azaz elég számítógépen megadni a cikkszámot és a kívánt mennyiséget, majd a raktár legtávolabbi sarkából is emelők, görgők és futószalagok segítségével néhány perc alatt a csomagolóba kerül a kiszemelt áru. A Wincor német cégnek és magyar informatikusok közreműködésének köszönhetően azonban akár már holnaptól is működhetne a jövő áruháza, hiszen a modern biztonsági ki- és beléptető rendszertől az árufelismerő és vonalkód leolvasó intelligens kosáron keresztül a mobiltelefonról való fizetésig már minden technikai részlet adott ahhoz, hogy legfeljebb csak biztonsági őrök figyeljék a kamerák által kísért mozdulatainkat.

A büfés helyett...

Bár itt még nem tartunk, mindenesetre az a tény, hogy már sok falusi boltban is vonalkódos leolvasórendszert üzemeltetnek, az iskolai és munkahelyi büfék számára pedig komoly konkurenciát jelentenek az étel- és italautomaták, ráadásul szinte minden épülő áruházlánc üvegvisszaváltó automatákkal oldja meg a göngyöleg-kezelést. Mindez jelzi, hogy valóban nem is olyan távoli ez a futurisztikusnak tűnő jövőkép.


Gépesített üvegvisszaváltás

A folyamatosan dráguló munkaerő csak egy oka annak, hogy miért lett oly népszerű az automaták telepítése. A tőlünk nyugatabbra élő emberek környezettudatossága és a minél hatékonyabb hulladék-újrahasznosítás igénye egy másik mozgatórugója a folyamatos fejlesztésnek és terjeszkedésnek. Németországban, Ausztriában, Svájcban és a skandináv országokban nemcsak a klasszikus göngyöleget, hanem egyéb más csomagolóanyagot is vissza lehet váltani automatákon keresztül: sörös dobozt, papírt és a nem újratölthető PET palackokat is begyűjtik „fizetős rendszerben” (de például Horvátországban minden kis boltban maguk az eladók veszik vissza a műanyag flakonokat fél vagy egy kunáért, azokat, amiket a turisták általában a szemétbe dobnak, mert nem újratölthetők).

Gyártás és visszaváltás egyaránt gépesítve van

Még ha csekély betétdíjat számítanak is fel az egyes hulladékfajtákért, az emberek jobban motiváltak arra, hogy ne szemeteljenek, illetve ne mindent dobjanak a megsemmisítendő szemét közé. A máshol jól bevált módszerek azonban itthon amolyan magyarosan működnek: nálunk a hulladékszigetnek hívott, valójában azonban közterületen, közpénzen fenntartott szemétlerakatok és az üvegvisszaváltásról inkább leszoktatni akaró jogszabályok és gyakorlat a jellemző.


Termékdíj, te drága

Azt már régóta tudjuk, hogy a nylonszatyor pénzbe kerül, akár külön tételként számítják fel nekünk, akár más termékek árába építve fizetjük azt meg (tegyük félre az illúziót, hogy a tescós szatyor ingyen van...). A tudatos fogyasztók azzal is tisztában vannak, hogy valójában minden csomagolóanyag árát a vevő fizeti meg, még akkor is, ha nem betétdíjas terméket vásárol. Az azonban külön fájó pont, hogy még azok dolgát sem igyekszenek megkönnyíteni, akik hajlandóak szelektálni a szemetüket és rendszeresen elcipelni azokat a megfelelő helyre.

Kidobjuk, amit megvettünk

A betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. kormányrendelet például nem is kötelez minden boltot az üvegvisszaváltásra (csak a kétszáz négyzetméternél nagyobbakat), a gyártókat és forgalmazókat viszont éppen a nem betétdíjas csomagolás alkalmazására ösztönzi (persze mindezt az erős lobbinak és nem a tudatlanságnak köszönhetjük).


Néhány szó az üvegvisszaváltó automata működéséről

Azok az üzletek, akik a nehézségek ellenére sem listázzák ki az amúgy is egyre fogyó betétdíjas göngyölegbe töltött italokat, már másfél-kétmillió forintért megvehetik a visszaváltó automatát, melynek forgalmazásával nálunk mintegy féltucatnyi cég foglalkozik. Gács Gábor, az évente száz gépet forgalomba helyező, többek között a Plus és CBA láncok automatáit üzemeltető Multistore Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a gépeket a megrendelő igényei szerint telepítik és programozzák. Alapvetően kétféle gép létezik, az egyik típus alak és súly szerint azonosítja az üveget, a másik a címkén lévő vonalkód alapján dolgozik.

Olvasóink többször panaszkodtak arra, hogy a helyben vásárolt üveget nem veszi vissza a gép, Gács Gábor szerint ez azért fordulhat elő, mert az üveg maga minimálisan bár, de mégis eltér a beprogramozott szabványtól. Időnként belekeveredhet egy-egy szállítmányba olyan, korábban manuálisan visszavett üveg is, ami látszólag tényleg ugyanolyan, mint az itthon gyártott, ám mivel a súlya vagy alakja akár minimálisan is, de eltér a többitől, az automata nem tudja bevenni.

Több olvasónk megjegyezte, hogy az ilyen esetekben sikeres harcot vívott a bolti eladókkal és visszavetette a bizonyíthatóan ott vásárolt üveget. Itt megjegyezzük, hogy a jogszabály szerint az üzlet tényleg csak az általa forgalmazott terméket köteles visszavenni, abból viszont érdeke minél többet visszagyűjtenie a kedvezőbb termékdíj miatt.

Érdekelt abban, hogy visszajöjjön hozzá az eladott göngyöleg, ám más gyártó termékét tőle sem veszi át a beszállító, így az ellen küzdeni is fog. A vonalkód alapján azonosító gép viszont a sérült vagy hiányzó címkével nem tud mit kezdeni, tehát a legjobb az, ha feltérképezzük, melyik típusú automata működik az üzletben, ahová járunk, majd ennek megfelelően vigyázunk nagyon vagy kevésbé arra, hogy az üveg címkéje ép maradjon a visszaváltásig.

Visszaváltható üvegek kiállítása a Hulladék Munkaszövetség (HuMusz) épületében

A szakembertől megtudtuk azt is, hogy - a gyanakvással ellentétben - ezeket a gépeket a dolgozók nem tudják manipulálni, hiszen a szoftver része számukra nem hozzáférhető. Ráadásul sok üzletvezető azért is szereti őket jobban, mert egy gép nyilvántartása abszolút pontos - amit a manuális megoldástól sosem reméltek. Az automata memóriája pontosan rögzíti a bevett tételeket és kiadott összegeket, és ezzel csak akkor lehet gond, ha eleve nem megfelelően programozták. Egyik olvasónk éppen azt kifogásolta, hogy a csömöri Auchan-ban kevesebbet számlázott a gép, mint amennyit a pénztárnál számítottak fel. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal meg kell reklamálni az üzletben, mert törvénytelen eljárásról van szó. A gép annyit számláz, amennyit beleprogramoztak, a betétdíjnak egyeznie kell a vásárláskor kifizetett összeggel.

Ha a fogyasztó szándékos megtévesztést, netán átverést sejt, jegyezze fel észrevételeit a Vásárlók könyvébe, amit címezhet egyenesen az NFH-nak is, aki az illetékes hatóság ebben az ügyben. Jó tudni, hogy ha az automata nem üzemel és a kézi átvételnek köszönhetően nem pénzt kapunk, hanem blokkot, azt is kötelesek akár ott helyben és azonnal készpénzre váltani a kasszánál, azaz nincs kötelező levásároltatás. Ha mégis ehhez ragaszkodik a bolt, írjunk a Vásárlók könyvébe és tegyük szóvá ezt a törvénytelenséget.

Egy üzletvezető elmondta, hogy a vásárlók által kidobott, de valójában visszaváltható üvegekkel csak azokban az üzletekben tudnak „saját zsebre dolgozni” az alkalmazottak, ahol nem csupán maga az automata üzemel, hanem lehetőség van személyes visszaváltásra is. Bár szerinte ez nem üzletszerű jelenség, hiszen sok helyen nincs is idejük az eleve kevés létszámmal működő nagy forgalmú üzletek dolgozóinak, másfelől szemfüles vásárlók előbb elviszik onnan azokat. Megemlítette azonban azt is, hogy találkozott már olyan vásárlóval, aki egy damil segítségével egyetlen üveget többször is visszavetetett az automatával úgy, hogy nem hagyta azt leesni a helyére, hanem mindig visszahúzta. Bár ez sem elterjedt gyakorlat, mégis kicsit jelzi azt, hogy mindkét oldalon történhetnek ügyeskedések - mert mi magyarok már csak ilyenek vagyunk.
 

Ajánljuk még:

• Jöhet borúra derű a devizahitelek világában?
• Pénzintézetek mumusa - a fogyasztók érdeke
• Idősek otthona: édenkert vagy elfekvő?
• Kerülje el a balesetet! - a bababiztos lakás
• Mindenható szakik