Halászlé, rántott ponty, sült pisztráng - hamarosan itt a karácsony. Legtöbben csak a téli ünnepkör idején eszünk halat. Nézzük, miért és hogyan érdemes partnert választanunk fürdőkacsánknak az év többi részére is!

A hal élet, erő, egészség

A halfogyasztás Magyarországon leginkább a téli időszakhoz köthető. Keresztény hagyomány szerint karácsonykor, babonás szokásokat követve újévkor esszük. Hiába ígér sok pikkelye a hiedelem szerint rengeteg pénzt, gyors mozgása gyors sikert és hiába tudjuk, hogy halat enni mennyire egészséges, az év többi napján valahogy mégis elfeledkezünk erről.

Mivel a halfogyasztást mostanában marketingkampányokkal és halfesztiválokkal is népszerűsítik ma már az uniós átlag tizedét, évi 3,7 kg-ot eszünk belőlük. A karácsonyi hal elő- és elkészítése külön szertartás volt régen. A hal lavórban vagy fürdőkádban várta a kegyes halált, majd bundába forgatva odakerülhetett a krumplisaláta mellé. Agyonütése és trancsírozása ugyanolyan férfidolognak számított és számít ma is, mint a bográcsban főzés. Ma az ünnepre készülő tömeg időspórolásból illetve a véres jelenetek elkerülése végett inkább darabolt halat vagy filét vásárol.

Heti kétszer ajánlatos fogyasztani

Halat enni azért is jó dolog, mert könnyen emészthető és alacsonyabb a koleszterintartalma. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) szakemberei szerint egyaránt nagy szerepe van a szív- és érbetegségek megelőzésében, illetve kezelésében. Ez jelentős omega-3 zsírsav-tartalmának köszönhető, ami főleg a tengeri halakban, a makrélában, a heringben, a lazacban vagy a szardíniában van jelen, édesvízi halakban kisebb mennyiségben található. A barna húsúakban több a zsír, ezért nemcsak finomabbak, hanem nagyobb mennyiségben tartalmaznak ásványi anyagot és vitaminokat is. Elég csak heti kétszer halat ennünk, máris megfelelő mennyiségű omega3-zsírsav kerül a szervezetünkbe. Készítsük tehát a halat bundában, együk túrós csuszával vagy nyersen - csak jól járhatunk vele!


Vesézzük ki!

A halbeszerzés filozofikus kérdése: Mikor igazán friss egy hal? Ha frissen kifogott, frissen felolvasztott, vagy ha frissen földarabolt? Főzzük meg rögtön, miután leszedtük a horogról, vagy tegyük jégre rögvest? Esetleg reménykedjünk abban, hogy a már kimúlt halakat a nagyáruházakban is rögtön jégkocka-halomra teszik?

Könnyen emészthető, de gyorsan romló étel

Tányérunkra bármilyen elkészítési módon kerülhet hal. Magas víztartalmuk és laza szerkezetük miatt könnyen emészthetők, és éppenezért romlanak olyan gyorsan is. Az ízesítés és a körítés mit sem ér, ha a hal romlott, buggyant vagy beteg. Hogy ezt elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mit is kell ellenőrizni halvásárláskor. Egy biztos, ha jégkockaágyon fekszik, vagy még úszik a hal, nem tévedhetünk túl nagyot.

Azért mindenképpen tartsuk nyitva szemünket és az orrunkat, és figyeljünk a következőkre: A hal frissességét jelző jegyek főleg az állat fején vannak. Ha a halnak nincs feje, meglehet, hogy el akarják tüntetni a nyomokat. Olyan példányt válasszunk tehát, aminek a szeme és a kopoltyúja is megvan.

Nézzünk mélyen a hal szemébe!

1.Ha a hal kopoltyúja piros, akkor még friss - a frissen leölt állat erekkel sűrűn átszőtt légzőszervéből még nem folyik el a vér. Ha azonban már fehér, ne fogyasszuk el, mert közel lehet a megbuggyanáshoz.
2.Nézzünk mélyen a hal szemébe! Ha nem hártyás szemmel, hanem fényes és tiszta tekintettel néz vissza ránk, akkor nyugodt szívvel szatyrunkba invitálhatjuk.
3.Szaglásszuk meg mindig a halat! Ha nincs iszap-, víz- vagy tengerszaga, jobb, ha sorsára hagyjuk.
4.Gondosan vegyük szemügyre a hal külsejét! Legyen fényes, tiszta. A nagy akváriumokba zsúfolt halakon gyakran látni horzsolásokat, sebeket, sötét foltokat. Mindez a rossz szállítás következménye. A megsebzett példányok sem feltétlen valók halászlénkbe! A szakadozott úszó vagy borzolt a pikkely bakteriális megbetegedésére is utalhat.
5.Nyomkodjuk meg a halat, vagy egy szeletét! Ha ujjunk nyomán kis gödröcske marad, és nem ugrik vissza rögtön, akkor biztos, hogy nem lesz belőle jó rántott hal vagy pörkölt.
6.A lefagyasztott áru mindig veszít minőségéből, így a jobbfajta hal sem lesz már olyan finom, mint amikor beúszott a hálóba. Az újra- illetve a helytelenül lefagyasztott hal puha és foltos. Már nemcsak ízre, kinézetre sem lesz kívánatos - sőt, ha állott, még veszélyes is lehet.

Élve vagy halva?

Háziállat pár órára

Legbiztosabb mégis az, ha élve és egészben jutunk hozzá. Ha egészben veszünk halat, és mi daraboljuk fel otthon, úgy közel harmadáron juthatunk a halhús kilójához. Egy kiló élőponty 781, filézett változata több mint kétezer forintba kerül. Felmérések szerint a legtöbb hal a nagyáruházak túlzsúfolt akváriumaiból fogy. Itt uszonnyira lebegnek egymástól, sebes pikkelyeikkel küzdenek a túlélésért. Vizük sem mondható éppen oxigéndúsnak vagy tisztának. Zavaros vízben sanyargatni a halakat egyáltalán nem fogyasztó és állatbarát megoldás! Az Orpheusz Állatvédő Egyesület szerint a legfontosabb, hogy a hal minél kevesebbet kínlódjon, mielőtt a fazékba, tepsibe kerül. Ha mindenképpen ragaszkodunk hozzá, hogy szegény állat a fürdőkádunkban is lerójon néhány kört, akkor ügyeljünk, hogy legalább addig ne szenvedjen, míg elér a kádig. Legtöbbször ugyanis a halat a nagyáruház eladója egyszerűen csak zacskóba teszi, a vizet meg hozzáképzeli. Ennél már az is jobb, ha még a pulton agyonütik. A műanyagzacskóban vergődő hal agóniája remélhetőleg soha nem válik természetessé. A nagyáruházak nincsenek felkészülve az állandó haltartásra, ezért jobb, ha más megoldást választunk. Ha a közelünkben van halbolt, vagy a szomszédunk halász, akkor inkább tőle vegyük az ünnepi menühöz való élőhalat. Ebben az esetben nemcsak a kiskereskedő de a hal és mi is jobban járunk.


 

Ajánljuk még:

• Illóolaj, illó ár
• Városi kerékpárok: külső- vagy agyváltó?
• Kérdések a papírtermékekről
• Hűtőfolyadék és ablakmosó téli napokra
• Betétreklámok kora