Jól fizető, otthonról végezhető internetes munka, amelyhez interneten, számítógépen és napi pár óra szabadidőn kívül az égvilágon semmire nincs szükség. Ha valóban így lenne, ki ne csapna le egy ilyen lehetőségre? De mi áll a hirdetések mögött?

„Jól jövedelmező otthoni munka, heti kereset több ezer forint.” Vagy: “Számítógépes internetes munka, kevés időráfordítással” - az álláshirdetések böngészése közben ki ne találkozott volna már hasonló szlogenekkel? Ha kellően naivak, vagy éppen kellően rászorultak vagyunk, már repül is érdeklődő e-mail: mi is lenne a munka? A hirdetésekben ugyanis csakis drótpostacím szerepel… Válaszként aztán kedves, rövidke levél érkezik, pár száz forint fejében munkacsomagot ígérve. Ha a vészcsengő még ekkor sem szólal meg, pénzünk is útra kél, annak fejében pedig megérkezik a hőn áhított munkacsomag. Vagyis egy munkacsomagnak látszó valami.

Derült égből munkacsomag

„Másfél éves kisfiammal otthon vagyok, de mivel nem állunk túl jól anyagilag, időnként átnézem az álláshirdető oldalakat. Így akadtam egy olyan hirdetésre, amely otthonról végezhető számítógépes munkát ígért. Egyből lecsaptam rá, mert ugyan a dolog túl jól hangzott ahhoz, hogy igaz legyen, felkeltette az érdeklődésemet” - meséli Sz. Rita aki korábban egy ügyfélszolgálaton dolgozott, így nem állt messze tőle a számítógépes munka: „Küldtem egy érdeklődő levelet, amelyben megköszönték a jelentkezést, és fölajánlották, hogy hatszáz forint fejében munkacsomagot küldenek, amelyből mindent megtudok. Az összeg korrektnek tűnt, mégsem várhatom, hogy ingyen postázzanak nekem bármit is."

"Ekkor jött a meglepetés, az összeg átutalása után ugyanis egyből jött a csomag, de nem ajánlott küldeményként, hanem e-mailként. Aztán kiderült, hogy a munka annyi lett volna, hogy ugyanezt a „csomagot” tovább kellett volna küldeni, ugyancsak pénz fejében, nekem pedig újabb csomagokat, „riportokat” kellett volna vásárolnom, amelyekből további információkhoz juthattam volna. Például ahhoz, hogy hogyan hirdethetek ingyen az interneten, hogyan vásárolhatok olcsón autót, vagy éppen arról, hol kamatozik legjobban a pénzem… Ezen a ponton lett elegem a dologból, és mivel hatszáz forint nem túl nagy összeg, hagytam az egészet a fenébe. Ugyanezzel a hirdetéssel, ugyanezzel az e-mail címmel azóta is tele vannak az álláshirdető oldalak, látom, hiszen folyamatosan böngészem őket. Olyan munkát viszont aligha találni, ami tisztességes módon kínál ehhez fogható összeget - mondja Rita.”


Pénzespostás

Hasonlóképpen járt T. Ágoston is, bár ő visszaszerezte a pénzét. A forgatókönyv esetében is azonos volt: „Jelentkeztem a hirdetésre, átutaltam a pénzt, és megkaptam a többoldalas munkacsomagot, amely a levelek és „hasznos” munkacsomagok továbbküldözgetéséért kilencven nap alatt hétszázezer forintot ígért. A munkacsomag több oldalon keresztül fényezte és magyarázta az MLM rendszert, miközben a többlépcsős felépítés, a pénzküldözgetés, az egész, látványosan kamu szolgáltatás engem inkább klasszikus piramisjátékra emlékeztetett. Így hát írtam egy újabb levelet, amelyben roppant udvariasan megkértem a csomagot küldő hölgyet, hogy küldje vissza pénzem, kilátásba helyezve egy csinos kis feljelentést. Ez pedig hatott, a pénz nem sokára nálam landolt.”

Legalizált piramis?

Annak ellenére, hogy a pénz visszajutott gazdájához, ez a történet nem piramisjáték, sőt, még az is lehet, hogy teljesen legális, ugyanis - látszólag - szolgáltatás is áll mögötte. „Jelen esetben teljesítés is van a szolgáltatás mögött, bár az már más kérdés, milyen minőségű. A piramisjáték ezzel szemben olyan rendszer, ahol a pénzszolgáltatás mögött nincs tényleges teljesítés. Ebben az esetben azonban szolgáltatás jár a pénzért, még ha az minimális is. Ha tehát a kínált termék nem felel meg az elvárható kívánalmaknak, akkor az a fogyasztó megtévesztésének minősülhet, de piramisjátéknak semmiképp” - mondja dr. Ruszthi Hunor jogász. Majd folytatja: „A piramisjátékot űzők mások pénzének előre meghatározott formában történő, kockázati tényezőt is tartalmazó módon történő összegyűjtésén és szétosztásán alapuló játékot szerveznek. A játékban a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük állók számára közvetlenül, vagy a szervező útján pénzt fizetnek, illetve más szolgáltatást teljesítenek, amiért három év szabadságvesztéssel is büntethetők. Más kérdés persze, hogy ha ez a történet teljesen legális, akkor miért nem fedi föl magát a mögötte álló cég - fűzi hozzá az ügyvéd, majd a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH) irányít.


Súlyozott tényezők

„A hirdetés alapján a rendszer klasszikus multilevel marketingnek tűnik” - kezdi Kathi Attila, a hatóság szóvivője. Ezekkel a rendszerekkel korábban nem foglalkozott a fogyasztóvédelmi hatóság - a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH) pedig megtudtuk, hogy ők ugyan foglalkoztak MLM-rendszerben működő céggel, de konkrétan ilyen jellegű ügyük nem volt. „Szeptember elsején - fogytatja Kathi Attila - viszont hatályba lépett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény. Ennek egyik pontja tisztességtelennek minősíti az olyan, piramiselvre épülő, eladásra ösztönző rendszerek létrehozását és működtetését, amelyeknél a szervező azzal a lehetőséggel számol, hogy elsősorban további személyeknek a rendszerbe való beléptetéséből, kevésbé az áruk értékesítéséből vagy fogyasztásából eredően részesül juttatásban.

Ez gyakorlatilag a multilevel marketing azon részének tilalmát jelenti, ahol bizonyítható, hogy a fogyasztó annál több juttatásban részesül, minél több embert kapcsol be a rendszerbe. Ezekben az esetekben a termékértékesítés csak másodlagos” - magyarázza a szóvivő.


Tánc pengeélen

A „termék” jelen esetben egy-egy információs csomag. Mivel a hálózat tagjai valódi termékeket értékesítenek, a rendszer tényleg nem tekinthető piramisjátéknak. Az üzletbe való beszervezés és a termék eladás megtévesztő volta persze vizsgálható: ezt már nemcsak a GVH vizsgálhatja a versenytörvény alapján, hanem - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján - az NFH is. „Az új jogszabály alapján azt lehet vizsgálni, hogy a jövedelemszerzés szempontjából az új tagok beszervezése vagy a termék értékesítése bír-e nagyobb jelentőséggel. A piramis elvére épülő termékértékesítési rendszer és a piramisjáték között ugyanis halvány az elválasztó vonal, ám a kettő semmiképpen sem ugyanaz. Ha valódi szolgáltatás vagy termékértékesítés van a háttérben, önmagában nem tiltott a tevékenység. Vizsgálni csak azt lehet, hogy a jövedelmek a rendszerbe való beléptetésből, vagy az áruk értékesítéséből származnak-e”
 

Ajánljuk még:

• Mennyit fizetünk valójában az áramért?
• Betelefonálós játék - kérdések és panaszok
• Kifogásolt internetszolgáltatások
• Hol vezessük folyószámlánkat?
• Új fogyasztóvédelmi törvény 2008 szeptemberétől