Kétes áruk

Szavazás

Árgép - Keresd a legolcsóbbat!



Kövesd a Fogyasztókat a twitteren!
Fogyasztók.hu RSS

Mennyit fizetünk valójában az áramért?

dr. Zugfil Tamás, 2008. október 08. - szerda 15:02
Címkék: díj, jog, törvény, áram, fogyasztóvédelem
Betűméret növelésBetűméret csökkentésKüldés e-mailbenNyomtatás

Uniós elvárásoknak megfelelően, január elsejétől itthon is liberalizálták a villamosenergia piacát. Az új szabályozás hatálybalépésével megszűnt a korábbi kettős – közüzemi és szabadpiaci – modell, helyét a tiszta versenypiaci modell vette át. A kissé bonyolult szabályozás középpontjában a villamos energiáról szóló, 2007. évi LXXXVI. Tv. áll, melyet több minisztériumi rendelet egészít ki.


Versenypiaci modell

Az új modell keretében a felhasználók (fogyasztók) illetve a kereskedők szabadpiaci körülmények között szerezhetnek be villamos energiát, amit a termelők ugyanilyen körülmények között értékesíthetnek. A szabadpiaci modell azonban bizonyos korlátok nélkül nem érvényesül, az új törvény értelmében ugyanis a lakossági fogyasztók és a kisvállalkozások szűk köre „egyetemes szolgáltatásra” jogosult.

Forrás: Fogyasztók/Tóth Sándor Péter

A törvény magyarázata szerint az egyetemes szolgáltatás keretében a fogyasztók az egyetemes szolgáltatóktól meghatározott minőségű villamos energiát vásárolhatnak, méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható áron. Az új modell szerint a nagyfogyasztók kizárólag szabadpiaci viszonyok között szerezhetik be a villamos energiát, a lakossági fogyasztók pedig választhatnak, hogy a szolgáltatóktól a szigorúbb követelményeknek megfelelő, egyetemes szolgáltatást veszik-e igénybe, vagy kilépnek a teljesen szabad piacra. Ha a fogyasztók az egyetemes (korábbi közüzemi) szolgáltatás mellett döntenek, semmi tennivalójuk nincs a felhasználói szerződés módosításával kapcsolatban, a jogszabály ugyanis biztosítja a jogutódlást a korábbi közüzemi szerződések és az egyetemes szolgáltatási szerződés között.


Olvasónk a következő kérdéssel fordult szakértőnkhöz:

Újabban azt tapasztalom, hogy a Szolgáltatók a fogyasztási díjon felül termelési költségüket próbálják a legkülönbözőbb módon közvetlenül is áthárítani a Fogyasztókra. Pl.: az ELMÜ legutóbbi számláján áthárított a 8.200 forintos havi áramdíjon felül „pénzeszközök” címszó alatt, szénipari szerkezetátalakítási támogatás és kedvezményes villamos energiai támogatás címén 128 forintot. Rendszerhasználati díjak címszó alatt: átviteli-rendszerirányítási díj, rendszerszintű szolgáltatási díj, elosztói forgalmi díj, elosztói veszteség, sőt menetrend kiegyensúlyozási díj címeken további 5.248 forintot, és a 128 forintot kivéve minderre, természetesen rászámította még a 20% áfát is. Így a fogyasztásom alapján fizetendő havi 9.840 forint helyett a havi számlám fizetendő összege: 16.266 forint lett! Ez messze meghaladja a bejelentett áremelést! Melyik jogszabály alapján hárítanak át további működési költségeket, amikor a kihirdetett áramdíj már egyszer tartalmazza azokat!? Ha valamely jogszabály ezt megengedi, miért nem hoz megfelelő, világos törvényt a törvényhozás? Ki az igazi felelős ezekért a "balkáni" állapotokért?


Áthárított költségek?

Olvasónk arról számol be levelében, hogy az említett szolgáltató meghatározott termelési költségeit próbálja a fogyasztóra hárítani. Meg kell azonban vizsgálnunk, hogy az olvasónk által említett, számlán feltüntetett költségek valójában kit terhelnek. A villamos áram szolgáltatásához kapcsolódó díjakat és költségeket a Villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) valamint a villamos energia rendszerhasználati díjakról szóló 119/2007. (XII. 29) GKM rendelet határozza meg. A VET 35. § (1) bekezdése szerint a hálózati engedélyesek (szolgáltatók) a villamos energia átviteli és elosztóhálózatát rendszerhasználati díjak ellenében, szerződéskötési kötelezettség terhe mellett bocsátják a rendszerhasználók (fogyasztók) rendelkezésére. Ennek értelmében a szolgáltatók kötelesek szerződést kötni a fogyasztókkal, a fogyasztókat terheli azonban a rendszerhasználati díjak megfizetésének kötelezettsége.

Forrás: MTI

Kapcsolóterem az ELMŰ egy új transzformátorállomásán.

A törvény rendelkezései szerint a szolgáltatók kötelesek arról gondoskodni, hogy a felhasználó részére a rendszerhasználati díjakat külön is tartalmazó, részletes számlát állítsanak ki. A VET 140. § (1) bekezdése értelmében a felhasználó a villamosenergia-vásárlási és hálózathasználati szerződés feltételei szerint megfizeti a villamos energia árát és a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat. Ugyanezen szakasz negyedik bekezdése azonban kimondja, hogy a villamosenergia-vásárlási szerződés úgy is megköthető, hogy a kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató a villamos energia árában figyelembe veszi a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat is. E törvényhely szerint lehetőség van tehát arra, hogy a szolgáltató a villamos energia árába építse be a rendszerhasználati díjakat.


Rendszerhasználati díjak

A VET pontosan meghatározza azon rendszerhasználati díjakat, amelyeket a fogyasztó köteles megfizetni. A törvény 142 § (1) bekezdése szerint a villamosenergia-rendszer használatáért átviteli-rendszerirányítási díjat, rendszerszintű szolgáltatások díját, elosztási díjat, közvilágítási elosztási díjat kell megfizetni. Ezen felül további költségek is terhelik a fogyasztót: a törvény 147. §-a szerint a szénipari szerkezetátalakítási támogatást, valamint a külön jogszabályban meghatározott kedvezményes áru villamosenergia-ellátás támogatását a szolgáltató a rendszerirányítónak havonta megfizeti, majd továbbhárítja a rendszerhasználó (fogyasztó) felé.

Forrás: Fogyasztók/Tóth Sándor Péter

Jól kiszámolták...

A villamos energia rendszerhasználati díjakról szóló 119/2007. (XII. 29) GKM rendelet részletesen meghatározza a díjak fajtáit és mértékét. Az elosztási díjakat taglaló ötödik paragrafusban találjuk az olvasónk által említett elosztói forgalmi díjat, elosztói veszteséget, és az elosztói menetrend kiegyensúlyozási díját is. A rendelet mellékletei pedig tételesen meghatározzák az egyes, fogyasztók által fizetendő díjak mértékét.

A jogszabályi rendelkezéseket vizsgálva sajnos meg kell állapítanunk, hogy a szolgáltató a törvény előírásainak megfelelően hárította át a nevezett költségeket olvasónkra. A jogalkotók tehát lehetőséget adtak a szolgáltatóknak arra, hogy jogszabályi rendelkezésekre hivatkozva, azok „mögé bújva” olyan költségeket hárítsanak a fogyasztókra, melyeknek alapvetően a hálózat tulajdonosának és a szolgáltatóknak a gazdasági kockázati körébe kellene tartozniuk (elosztói veszteség). A szabályozás méltányossága így finoman szólva is megkérdőjelezhető, méltán adva okot a fogyasztói felháborodásra.

dr. Zugfil Tamás
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
 

Szóljon hozzá:

 

Név:

Kötelező

E-mail:

Kötelező, nem jelenik meg

Hozzászólás:
Milyen nap van ma (pl: hétfő)?

Balek, 2010. szeptember 20. - hétfő 12:53

Végig olvasva a hozzászólásokat maximálisan egyetértek a Tisztelt levél írókkal, nagyon tetszett az a meghatározás, mi lenne ha a dolgozók is felszámolnák a munkába járás költségeit. Az MW Levélírója szépen haza beszél, ha nem adtuk volna el az energia ipart lehet, hogy nagyobb beleszólásunk lehetne a dolgok rejtelmeibe. pl. A hálózati vesztesség visszaszorítása egyáltalán nem ösztönző az áramszolgáltatóra mert úgy is megfizeti a fogyasztó. Mindig a törvényekre hivatkozunk, a törvényeket emberek alkották azt felül lehet vizsgálni és módosítani lehet, nem köbe véset talentum. Tessék az illetékeseket noszogatni ez nem jó így. Mindig az EU val takaróznak, a bérek miért nem érik el az EU átlagot, tessék mondani. Az EU képviselők miért kaphatnak EU fizetést tessék mondani.

zöldbéka, 2008. október 13. - hétfő 14:29

Nagyon sokan vannak, vagyunk, akik e számításokat, eljárásokat nem értjük, vagy nem tudjuk korrektnek elfogadni! Sajnálom magunk e döbbenetes kiszolgáltatottság miatt! Nehezen élnek emberek és a kiszolgáltatottság még nyom rajtuk, rajtunk, mondván ezek mind olyan szolgáltatási körbe tartoznak, mely nélkül nincs, vagy egyáltalán nem tud meglenni az ember fia!!! De nem tudom, hogy mit szólnának azok a munkaadók és maga az egész ország vezetőstől igazgatóstul, tulajdonostul, ha egyszerre tenné le mindenki a lantot és egyszerre mondaná ki azt, hogy akkor termeljen, és gyarapítsa az országot az, aki e feltételeket megteremtette!!! Pld.: - ha minden alkalmazott és dolgozó ember a fizetésén felül, hozzáadná a napi munkájához a következőket: - munkába járási díj, - kapu, kerítés használati díj, - cipő, nadrág, használati díj, - idő, alvástalanság díj, - fásultsági, idegeskedési díj, - készenléti, (ha akarok, ha nem menni kell dolgozni) díj, És még igen csak sorolhatnám azokat a tételeket, melyekkel lehetne e béremelést növelni. De kérdem én, az országunk vezetői miért nem lépnek közbe és miért nem nézik meg, hogy A SZOLGÁLTATÓK MILYEN EXTRA HASZONNAL elégítik ki feneketlen vágyaikat. A napokban olvastam Slota nyilatkozatát a gázáremelésről! Nagyon szimpatikusnak tartottam azt a szolidaritást részéről. De van egy másik is! A napokban jelentették be, hogy Magyarországnak mennyi a széntartaléka és hogy azt kitermelnék még (persze külföldi befektetőkkel). Akkor miért is kell nekünk SZÉNIPARI ÁTALAKÍTÁSI DÍJJAT fizetnünk. Vaj mi keveset foglalkoznak velünk a nagyjaink e téren. De a választások előtti hónapokban a hátsó nyílásunkig ér a nyelvük, csak rájuk és értük tegyük le voksunkat. Ezért kérném a kivizsgálását az ENERGIA, ÁRSZABÁJOZÁS, HASZON és VISSZAFORDÍTOTT HASZON PONTOS ELSZÁMOLTATÁSÁRÓL!!!

Szijózsi, 2008. október 13. - hétfő 13:55

"A VET pontosan meghatározza azon rendszerhasználati díjakat, amelyeket a fogyasztó köteles megfizetni. A törvény 142 § (1) bekezdése szerint a villamosenergia-rendszer használatáért átviteli-rendszerirányítási díjat, rendszerszintű szolgáltatások díját, elosztási díjat, közvilágítási elosztási díjat kell megfizetni. " Ezek után már csak azt szeretném megtudni, hogy a fentebb részletezett díjak miből, milyen költségekből állnak össze? Mennyibe és miért kerül annyiba az átviteli-rendszerirányítási díj, az elosztási díj, a közvilágítási-(mi közöm van nekem a közvilágításhoz ami az önkormányzati kiadásai között van) díj?? Miért nincs verseny a szolgáltatók között, ide miért nem érvényes a monopóliumokat szabályozó törvény-ha van olyan? "Ezen felül további költségek is terhelik a fogyasztót: a törvény 147. §-a szerint a szénipari szerkezetátalakítási támogatást, valamint a külön jogszabályban meghatározott kedvezményes áru villamosenergia-ellátás támogatását a szolgáltató a rendszerirányítónak havonta megfizeti, majd továbbhárítja a rendszerhasználó (fogyasztó) felé." Ezek szerint az ÁLLAM nehezíti a sorsunkat -burkolt áremeléssel, hiszen a szénbányászati szerkezetátalakítás az állam dolga lenne, a villamosenergia-támogatást szintén -nagylelkűen-továbbhárítja azokra akik egyébként is egész áron fizetik meg a költségeket? A szociálpolitikát nem a fogyasztóra illik áthárítani, elég adót vonnak tőlünk a szociálpolitikai támogatások céljára, erről az Index adott hírt, az "Aranyból szőtték a magyar szociális hálót" címmel. Érdemes elolvasni. Próbapert kell indítani az állam ellen, a fent nevezett árképzési gyakorlat miatt.

ferisz, 2008. október 09. - csütörtök 12:46

Kiszolgáltatott fogyasztói oldalról látva a dolgokat felmerül a kérdés eddig térítés mentesen szállították a szolgáltatók a villamos energiát a fogyasztóig ? ha igen akkor az ország sorsát adnám a kezükbe mert veszteségből is megéltek,amennyiben az áram díjába be volt építve akkor ha külön tételként (még ha megemelve is??) számolja fel semmi gond de az eddig fizetett tarifából vonja le.Nagyon jó lenne ha nem takarózna addig senki érdekcsoportok által hozott törvényekre és EU elvárasokra míg a az alapvető emberi jogokat sértve a kutyák elé (monopol szolgáltatók,multik,milliárdos spekulánsok) vetik a Magyar bérből és fizetésből élő embereket.Kérem aki ért hozzá magyarázza meg nekem mi indokolja a 32Ft-os áram + 13.77Ft-os "szállítási"díját??

MW, 2008. október 08. - szerda 23:30

Egyszerűen arról van szó, hogy a versenypiaci áramkereskedelem és a hálózati szolgáltatások szétválasztása miatt ezeket külön is fel kell tüntetni a számlán. Ráadásul ezeket két különböző féltől is igénybe lehet venni: a hálózat használatát a helyi szolgáltatótól (monopol szolgáltató, övé a helyi hálózat, hatósági áras ez a szolgáltatás), az energiát pedig egy kereskedőtől (szabadáras, de elméletileg lehet választani). Mondjuk olyan, mint amikor a T-Com hálózaton valaki Tele2 szolgáltatást használ. Nem tudom miért gondolná bárki, hogy a villamos hálózatot illetve a hazai rendszert egy gazdasági társaság ingyen üzemeltetné, fejlesztené, karban tartaná stb. A sok tételt eddig is meg kellett fizetni, csak nem volt kirészletezve. Ha pl. egy 400 Ft-os hamburger árában kirészleteznék a salátalevélre jutó 20 Ft-ot, azt is biztos sokan sérelmeznék. Pedig eddig is megfizették. A válasz jogi oldalról korrekt, a következtetés viszont inkább populista mint szakszerű. Kár érte... A tájékozatlanságról az átlag honpolgár nem tehet, senki nem magyarázta el neki, mi történt. Amúgy is érdekesebb a Mónika show.... Ez a szégyen!

na nem, 2008. október 08. - szerda 16:10

Az eredeti jogelv úgy szólt,hogy a szolgáltató költségébe és kockázatába tartózik a szolgáltatás tárgyának a fogyasztóhoz történő eljuttatása az ingatlan határáig. (víz, villany, gáz) Ehhez a fogyasztónak semmi köze és emiatt különböző költségeket nem lehet felszámítani, mert ez a szolgáltató üzemi költségébe tartozik. Így a vízi közmű szolgáltató sem jogosult un. készenléti díjat felszámítani, mert ezt a törvény nem engedi meg mégis felszámitja úgy az ivó- mint a szennyvízre külön külön. Midez a monopóliummal való visszaélés, amelyhez az állami felügyelet is aszisztál több szolgáltatás vonatkozásában is.

Kommentek

Mr. George Anderson, 2020. május 30.

Sürgős kölcsönt keres? Megtagadták-e hitelét a bankjától vagy bármely pénzügyi vállalkoz...

Virágzik a használtcikk-kereskedelem

Mr. Dékány Endre, 2020. május 30.

Szüksége van hitelre az adósság megszilárdításához? Szüksége van kölcsönre vállalkozás...

Kétszázezres hitelből hatszázezres tartozás

Mária Ádám, 2020. május 28.

A nevem Mária Ádám, magyar, egyedülálló szülő, mielőtt a férjem meghalt, annyi adósságot...

Virágzik a használtcikk-kereskedelem

digibiz.hu
Keleti és nyugati online óriások Szófiában Keleti és nyugati online óriások Szófiában Október 26-27-án rendezték meg a WebIt Expo nevű innovációs kiállítást,...

Feljelentő

1222, 2012-10-12 13:41:00+02

"Marianna házat vásárolt, ám a gázszolgáltató addig nem hajlandó visszakapcsolni a szolgáltatást, míg az előző tulajdonos által felhalmozott tartozást ki nem egyenlíti. "

Kifizettetné a volt lakó gáztartozását az új tulajjal a szolgáltató

1222, 2012-10-03 17:31:00+02

"Miklóst is felkeresték az egyik közműszolgáltató munkatársai, hogy lecseréljék mérőóráját. A történetet nyilván önök is kitalálták: sérülést találtak a mérőn, majd érkezett a több százezres csekk. "

Sérült plombát találtak, feljelentették áramlopásért

0, 2012-09-28 15:51:00+02

"Viktor úgy véli, felfedezett egy kereskedői trükköt, ami a vásárlók árérzékenységére és egyben felületes vásárlási szokásaira épít. Ön találkozott már hasonlóval?"

Árcímkés megtévesztés a hiperekben
Pharrell Williams Pharrell Williams Pharrell Williamst választotta idén az év divatikonjának az Amerikai Divattervezők Tanácsa...
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés

LÉGY TRENDI!

Abercrombie@Fitch, Hollister, Stance, Oakley márkák webáruháza