Az uniós jogharmonizáció jegyében szeptember elsejétől lépett életbe a módosult fogyasztóvédelmi törvény, illetve a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény. Miért érdekes ez számunkra? Összefoglaljuk a lényeges változásokat.
hirdetés
Kiszabható bírságok, bezárandó üzletek
Fogyasztóvédelmi bírság kiszabásakor az új szabályozás az adott cég árbevételét veszi alapul. Kétféle gazdasági szervezetet különböztetnek meg, százmillió forintot meghaladó, illetve annál alacsonyabb nettó árbevételt jegyző vállalkozásokat. Az előbbi kategóriába tartozó cégek akár kétmilliárd forintra is megbüntethetők, ha - hivatalos fogalmazással élve - „a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, illetve fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértést követnek el”. Az ennél szerényebb kihágásokért is jelentős, akár százmillió forintig terjedő büntetés jár. A kisebb, évi százmillió forintos nettó árbevételt meg nem haladó vállalkozások a fent idézett főbenjáró kihágásokért maximum ötmillió forintos büntetésre számíthatnak, kisebb jogsértésekért pedig ötszázezer forintig terjedő bírság kiszabására kell felkészülniük.
Nyilvánvaló, hogy az elrettentő bírságok bevezetése a fogyasztók számára kedvező változásokat ígér, ugyanakkor az aránytalanság is szembetűnő: Egy majdnem százmilliós évi bevételt jegyző vállalkozás a legsúlyosabb törvénysértésért is legfeljebb éves bevételének öt százalékával fizet, míg egy, a százmilliós bevételt épphogy túllépő cég akár húszévnyi bevételét is kifizetheti büntetésként.
Kathi Attila
Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője szerint a jogalkotók célja a büntetési tételek megállapításánál nyilván nem az ellehetetlenítés volt. Az arányosság elvét a pénzbírságok kiszabásánál eddig is, ezután is szem előtt tartják. A kétmilliárdos maximum elvi lehetőség, néhány százmilliós árbevételű vállalkozásokat biztosan nem sújtanak ilyen komoly büntetéssel.
Az NFH ugyanakkor nem mérlegelhet, néhány súlyosnak ítélt esetben kötelező a bírság kiszabása. Ezek a már említett, egészséget, testi épséget sértő vagy veszélyeztető, illetve a fogyasztók széles körét megkárosító jogsértések, de ugyanilyen megítélés alá esik a tizennyolcadik életévüket be nem töltöttek védelmét célzó rendelkezés megsértése is. Magyarán: a fiatalkorúakat itallal vagy cigarettával kiszolgáló üzletek, szórakozóhelyek számára nincs mentő körülmény. Ilyen típusú jogsértések akár az üzlet ideiglenes bezárásával is büntethetők, a tulajdonosoknak továbbá mindenképp be kell fizetniük a kiszabott bírságot, nem várhatják meg az esetleges jogorvoslat eredményét. Ugyancsak kötelező, nem mérlegelhető a bírság kiszabása az ismételt jogsértést elkövető cégek esetében sem.
Pellengér
Újdonság még, hogy a szeptember elsejétől induló fogyasztóvédelmi eljárások jogerős határozatát mindig nyilvánosságra kell hozni. Bizonyos esetekben a jogsértő vállalkozások akkor is számíthatnak a megszégyenítő nyilvánosságra, ha ügyükben még nem született jogerős ítélet. Ezek az esetek: a tizennyolc évnél fiatalabbak védelmét célzó rendelkezés megsértése; a környezetvédelmi kihágások; az életet, egészséget, testi épséget sértő vagy veszélyeztető, a fogyasztók széles körét megkárosító jogsértések; valamint olyan esetek, melyek ideiglenes bezárást, a forgalmazás, értékesítés megtiltását vonnak maguk után. A nyilvánosságra hozatal a fogyasztóvédelmi hatóság honlapján való megjelentetésre utal, de ha az NFH indokoltnak véli, egyéb módokon is nyilvánosságra hozhatja a határozatot; ez elsősorban a hírügynökségek tájékoztatását jelentheti.
Az érdeklődők jelenleg három kategóriába sorolva tekinthetik meg a kipellengérezett jogsértőket az nfh.hu oldalon a Nyilvános határozatok cím alatt. Várhatóan októbertől számíthatunk arra, hogy az NFH honlapján megszaporodnak a közzétett határozatok, Kathy becslése szerint évi tíz-tizenkétezer tételre lehet számítani. A szóvivő leszögezte továbbá, hogy a nyilvánosságra hozatal célja elsősorban nem a kipellengérezés, hanem a fogyasztók tájékoztatása.
"Lajos pénzszűkébe került és egymillió forintos hitelszerződést írt alá a GVH által már elmarasztalt Euromobilien Hungary Kft.-vel. Az ügyintéző kérésére befizetett hetvenezer forintját viszont már a szerződés felmondása után nem kapta vissza. "
"Mónika problémája akár az egész ország problémája is lehetne. Másfél éves állástalanság után épp kezdene egyenesbe jönni a család, csupán a behajtó cégek munkatársai írogatnak sms-t este kilenc után. "
Szóljon hozzá: