A tömegközlekedési szolgáltatást igénybe vévő, napi több százezer utas tízezres pótdíjakkal szembesülhet, ha megszegi az utazási feltételeket, és érvényes menetjegy vagy bérlet nélkül utazik. Meddig, hogyan kérhetik járandóságukat a közlekedési vállalatok?

Az ún. „bliccelés” minden bizonnyal nevezhető tömegjelenségnek. Nem meglepő tehát, hogy a tömegközlekedési társaságok magas pótdíjak kiszabásával igyekeznek kompenzálni azon (egyébiránt jogos) bevételkiesésüket, melytől nap mint nap elesnek.


Pótdíjak mértéke

A tömegközlekedési vállalatok által kiszabható pótdíjak mértéke nem az adott tömegközlekedési vállalat által tetszőlegesen alkalmazható szankció, összege minden esetben előre meghatározott. A közlekedési vállalatok (olvasónk által közölt esetben a BKV) köteles közzétenni utazási feltételeit, melyben részletesen szabályozniuk kell az adott tömegközlekedési eszköz igénybevételének feltételeit. Az utazási feltételek szabályozzák a pótdíjfizetési kötelezettség keletkezését, illetve mértékét. Abban a pillanatban, amikor felszállunk az általunk választott tömegközlekedési eszközre, valójában hallgatólagosan, ráutaló magatartással kötünk ügyletet az adott társasággal, melyben magunkra nézve kötelezőnek fogadjuk el a vállalat által közzétett utazási feltételeket.

Olvasónk a következő kérdésekkel fordult szakértőnkhöz:

Múlt héten kaptam egy simán feladott levelet a BKV megbízásából, amelyben kétszázezer forintos pótdíjtartózás befizetésére utasítottak "bírósági eljárás indítása előtti utolsó felszólításként". Nem értek több dolgot a levéllel kapcsolatban. Amikor a BKV tavaly decemberben kampányt hirdetett a pótdíjtartozások befizetésére (ha valaki egy összegben befizette a tartozását, akkor bizonyos százalékot elengedtek a tartozásából) a korábbi munkahelyem ügyfélszolgálata kezelte a telefonon beérkező hívásokat. Én akkor már nem dolgoztam ott, de megnézettem magam a kollegákkal a BKV-tól kapott elektronikus nyilvántartásban, amellyel dolgoztak, és amely az el nem évült tartozásokat tartalmazza. A nyilvántartás szerint egyetlen bliccelésem volt, 10-20 ezres bírsággal. Pár hétre rá kaptam egy felszólítást negyvenezer forint befizetéséről, gondoltam, biztosan a tízezerre jött késedelmi kamat, így befizettem. Azóta folyamatosan kapok csekkeket 10-20 ezres összegekről, de soha nem tudom, milyen bliccelésekről van szó, és hogy milyen jogcímen lennének ezek. A levelek egyike sem ajánlott. Nem értem, a BKV saját nyilvántartásában vezetett egyszeri bírságomból hogyan lett kétszázezer forint. Ennyit be sem tudok fizetni. A legutolsó simán bedobott levél szerint tíz nap múlva bírósági eljárást indítanak az ügyben, de nem is ismerem az "ügyem" részleteit.

Olvasónk esetében a társaság a BKV nyilvántartása szerinti pótdíj többszörösét kívánja vele szemben érvényesíteni. Tanácsunk számára az, hogy haladéktalanul vegye fel a közvetlen kapcsolatot a BKV ügyfélszolgálatával, írásban is igazolható módon jelezve kifogásait a társaságnak. Előfordulhat, hogy a BKV nyilvántartása hiányos, esetleg a kiküldött felszólítások révén beszedni kívánt összeggel kapcsolatban áll fenn tévedés. Az is megeshet azonban, hogy a BKV által korábban megállapított pótdíj(ak) összege emelkedett igen magasra. A társaságok ugyanis gyakorta határoznak meg olyan, pótdíjjal kapcsolatos feltételeket, mely szerint a pótdíj összege kétszeresére vagy többszörösére emelkedik, ha a kötelezett meghatározott időn belül (ez általában 30-60 nap) nem fizeti meg tartozását.

A BKV által a honlapján közzétett pótdíjszabályzat szerint a helyszínen fizetett pótdíj összege jelenleg hatezer forint, csekken történő utólagos befizetés esetén tizenkétezer forint, harminc napon túl befizetett tartozás esetén pedig huszonnégyezer forint. Ezt követően a pótdíjak összege nem „duplázódik” tovább, kizárólag a késedelmi kamat összegével növekedhet. A kötelezett teljesítéssel való késedelembe esése miatt járó kamatot a Polgári Törvénykönyv szabályozza. A törvény 301. § (1) bekezdése kimondja, hogy pénztartozás esetében – ha a jogszabály kivételt nem tesz - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Az olvasónk által említett esetben ennek ellenére nehezen képzelhető el, hogy az egyszeri, nagyságrendileg tízezer forintos pótdíj összege közel kétszázezer forintra emelkedett.

Egy másik olvasónk az elévülésen túli követelésekről érdeklődött:

A BKV ügyvédje kipostázott részemre egy fizetési felszólítást, melyben az áll, hogy 2002. decemberében és 2003. márciusában jegy nélkül utaztam és ezért most fizessek majd húszezer forintot. Sajnos a teljes történetre már nem emlékszem, csak arra, hogy valószínűleg megtörtént az eset, de az akkor megadott, az igazolványomban szereplő címről már rég elköltöztem. Most találtak meg öt év után. A kérdés csak annyi: hogy öt év után követelhetik-e rajtam még ezt az összeget, vagy nem?

Folytatás a következő oldalon!

Ajánljuk még:

• Hangyaháború: tanácsok rovarirtáshoz
• Helyszínelő fogyasztóvédelem
• Valutaváltás nyaralás után
• Építési haddelhadd: szebb, jobb, nagyobb?
• Digitális átállás problémái