Szeptember 12-től több pontban módosul az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet: a változások többek között a nappalik alapterületét, a megújuló energiaforrások elhelyezhetőségét, valamint a garázsok számát és méretét érintik.

Hideget és meleget

Az új szabályozás egyik pozitív eleme, hogy szeptember közepétől - ha a helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv másként nem rendelkezik - valamennyi építési övezetben elhelyezhetők a megújuló energiaforrások, így például a napkollektorok és a napelemek. „A törvénynek ez a része nagyon jó és értelmes, mindössze egy baj van vele, mégpedig az, hogy lényegesen korábban kellett volna ezt engedélyezni” - teszi hozzá a változtatáshoz Véghely Tamás, megújuló energia vezető tanácsadó, aki szerint Magyarország tizenöt éves lemaradásban van.

A rendelet az utólagos hőszigetelés módjába is beleszól: tíz centiméterben maximalizálja az épületek utcafronti oldalára helyezhető lapok, utólagosan fölszerelt burkolatok vastagságát. Ez a szabályozás a 2002. március 15. előtt készült épületekre vonatkozik. A változtatás célja, hogy az épületek a szigetelés miatt ne foglaljanak el több helyet a közterületből - a szabályozás ennek megfelelően nem vonatkozik a saját kerttel körbevett családi- és társasházakra, csupán a közterülettel érintkező falfelületekre. A tíz centiméterben maximalizált vastagság Véghely Tamás szerint megfelel a szokásos méretnek, bár a német szabványok már ennél vastagabb, tizenöt centiméteres szigetelést javasolnak. A szakember szerint a tizenöt centis szigetelés nálunk megengedhető lenne.


Két keréken, négy kerékkel

A rendelet másik fontos eleme, hogy gyorsforgalmi utak esetében megtiltja az út tengelyétől mért 250 méteren belüli, országos főút esetében pedig a tengelytől mért ötven méteren belüli építkezést. További kedvező változás, hogy a beruházóknak a járműtárolásra elsődlegesen az épületben, vagy terepszint alatti építményben kell lehetőséget biztosítaniuk, a gépjárműtárolóknak pedig legalább öt méter hosszúnak, 2,7 méter szélesnek kell lenniük. 2013-tól tovább szigorodik a szabályozás: a hat lakásnál nagyobb társasházakhoz külön garázst kell majd építeni.


Kicentizve

Nem változik az az előírás, amely szerint az új lakások egyik lakószobájának el kell érnie a tizenhét négyzetmétert. A jövőben azonban a tizenhét négyzetméteres az alapterületbe nem számíthat bele a nappalival egy légtérben lévő konyha vagy étkező. Ezzel burkoltan az amerikai konyhákat kívánják visszaszorítani.

Szeptember közepétől megszűnik a félszoba fogalma is, nyolc négyzetméternél kisebb helyiségeket ugyanis nem lehet szobaként eladni. „Ezt a változtatást részben megelőzték a fejlesztők, amelyek a piaci igényeket figyelve, a változásokra reagálva jó ideje inkább nagyobb alapterületű szobákat építenek, és a nappalik méretét is növelték. Ennek oka, hogy a garzonok már nem tartoznak a keresett ingatlanok közé” - magyarázza Kováts Tibor, a Remax elemzési vezetője.

A liftek elhelyezése is szigorodik szeptembertől: eddig akkor kellett felvonót építeni a házba, ha volt olyan lakás, amelynek padlószintje 13,65 méternél magasabban volt. Mostantól ez a határ tíz méterre csökkent, így már a háromemeletes épületek sem épülhetnek meg lift nélkül. Az új szabályozás szerint a 13,65 méternél magasabb padlószintű lakásokkal épülő házakhoz bútorszállító liftnek is tartoznia kell. Ez utóbbi esetben kérdéses, hogy a lift építésével járó pluszköltség mennyire szolgálja a tulajdonosok érdekeit. Az ingatlanok akadálymentesítésének új szabályozása ugyanakkor egyértelműen pozitív: az akadálymentesített területen a küszöb legfeljebb húsz milliméter magas, és csakis lekerekített lehet. Az akadálymentes ajtónak ezzel párhuzamosan legalább kilencven centiméter szélesnek kell lennie.


Legális lett a nyugati technológia

A rendelet módosítása a készházépítőket is érinti. Számukra az új szabályozás továbbra is kötelezővé teszi beépítés előtti gombamentesítést, sőt, rovarkár elleni kezelésre is kötelezi az építőket, miközben Nyugat-Európában a vegyszeres eljárások lakótéren belül tiltottak. A készházépítés terén nagyobb hagyományokkal rendelkező országokban a házak tartószerkezeteit a nedvességtől és a kártevőktől úgy kell megóvni, hogy azok ne juthassanak be a falba.

A magyar rendelet azt mondja ki, hogy a gomba és rovarmentesítést szabvány szerint, vagy azzal egyenértékű eljárással kell elvégezni. „A módosítás tavalyi előkészítésekor kértük a lehetőséget, hogy az Európai gyakorlatot jogszerűen alkalmazhassuk. Állásfoglalást kértünk az ÉMI-től (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.), hogy vegyszeres kezelés nélkül be lehet-e fát építeni az épületbe. Részletes leírást kaptunk arról, hogy milyen kezeléseket, vegyszeres eljárásokat lehet alkalmazni. Az állásfoglalás ugyanakkor tartalmazta azt az uniós előírást is, amelynek alapján a vegyszeres védelem elhagyható, amennyiben válogatott, egészséges fából, minimum hatvan fokra felhevítve, tizenegy-tizenkét százalékos nedvességtartalomra leszárítva, gyalult felülettel készülnek az elemek, és azok megfelelő állapota a beépítés helyéig biztosítható. A falakba Ausztriában és Németországban is így építik be az elemeket." - magyarázza Kárpáti József, a Készház Szövetség elnöke.

A országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet teljes szövege itt olvasható.

Ajánljuk még:

• Digitális átállás problémái
• Ki fizeti a csőtörés okozta kárt?
• Légkondicionálók okozta betegségek
• Talányok az éjszakai áram körül
• Gyümölcsök a világ végéről