Kétes áruk

Szavazás

Árgép - Keresd a legolcsóbbat!



Kövesd a Fogyasztókat a twitteren!
Fogyasztók.hu RSS

Gyümölcsök a világ végéről

Gönye László, 2008. augusztus 12. - kedd 17:51
Címkék: élelmiszer, tartósítószer, piac, hipermarket
Betűméret növelésBetűméret csökkentésKüldés e-mailbenNyomtatás

Csak a sarki boltba kell lecsoszognunk, hogy dél-amerikai banánt, kanadai almát vagy spanyol szamócát vehessünk. A globális gyümölcsöskert maga a fogyasztói Paradicsom, ám komoly aggodalmakra is okot adhat. Vajon milyen eljárásokra van szükség, hogy a világ túlsó végéről utaztatott gyümölcs megőrizze ízét és állagát? Mit kell kiállnia egy szamócának ahhoz, hogy akár hónapokig frissnek tűnjön?


Nem csak a messzi földről érkező, a hazai termékeknek is szükségük van olyan eljárásokra, melyek hónapokkal az adott gyümölcs szezonja után is fogyaszthatóvá teszik. Tartósítással kapcsolatos kérdéseinket Dr. Lux Róbertnek, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnökének tettük fel.


Kényszerérés, banánüzem

Kényszerérlelés során a gyümölcsöt félig érett állapotban szüretelik, teljes érettségét szállítás, illetve árusítás során éri el. Ez a spanyol szamóca esetén például azt jelenti, hogy hetven százalékos érettséggel, - félig még fehéren - rakják a kamionba, majd öt nappal később egy miskolci hipermarket gyümölcsöspultján nyeri el végleges színét és állagát. Aki kóstolt már kényszerérlelt gyümölcsöt, tudja, hogy ízben meg sem közelíti a napfényben fürdőzve beérő párját. Lux szerint ez az a piac, ahol a hazai termék felveheti a versenyt az importtal, hiszen zamatában, élvezeti értékében a hazai kajszibarack például messze a kényszerérlelt, import kajszi előtt jár.

Forrás: Getty

A banánnál +12 Celsius fok már fagypontnak számít

Különösen érdekes a banánérlelés folyamata, ami a természetes éréstől már teljesen elrugaszkodott eljárást takar. A zölden leszedett gyümölcs tizenhárom Celsius fokos kamrákban érkezik be valamelyik nagy európai kikötőbe, innen szállítják többek között egy magyarországi banánérlelő üzembe (!). Itt négy-nyolc napos kezelés következik, melynek során a tárolót felfűtik, majd etilén-gáz beadagolásával kezdetét veszi az érlelés. Az „érett gyümölcsöt” ezután visszahűtik, majd így szállítják a hazai üzletek valamelyikébe. A mesterségesen érlelt banán egyesek szerint fokozottan elősegíti a fogszuvasodást, ám ez ma még nem bizonyított „mellékhatás”.


Biztonságos gyümölcs

Bár a gyümölcsök minőségének megőrzését célzó eljárások alkalmanként végletesen természetidegen módszerek alkalmazásával járnak, egészségkárosító kockázatuk csekély. A gyümölcstermesztés során jóval nagyobb mennyiségben kerülnek vegyszerek a kertészeti termékekbe, ennek következtében asztalunkra is. 2005-től uniós követelmény a nyomon követhetőség, azóta elvileg minden egyes gyümölcsről tudni lehet, pontosan honnan és milyen úton került az adott üzletbe. Ez nagy valószínűséggel garantálja a tisztességtelen piaci szereplők kirostálódását, bár a szúrópróbaszerű ellenőrzések csak nagyritkán tárnak fel szabálytalanságokat, egyes termékekben határértéket meghaladó vegyszertartalmat.

Forrás: MTI

Növényvédőszer-maradékot vizsgálnak a gyümölcsökben - a héjban maradt vegyszert alapos mosással sem lehet eltávolítani

A hatósági élelmiszerbiztonsági vizsgálatok a hazai termesztők által kínált gyümölcsök másfél-két százalékában mutatnak ki a megengedettnél magasabb szermaradványt, míg az importtermékek négy-öt százalékában találnak túl sok vegyszert. Ez persze újabb érv a hazai termékek mellett. Az itthoni gyümölcsök legfőbb vonzereje a minőség lehet, hiszen a friss és a frissnek tűnő között szó szerint érezhető különbség van.


Hűtés és légszabályozás

A gyümölcsök minőségének megőrzéséhez kézenfekvő megoldás a hőfokszabályozás, azaz megfelelő hőmérsékletre való hűtés. Valóban ez a legelterjedtebb tárolási eljárás, aminek során körülbelül 0–5 Celsius fokon tartják a gyümölcsöket. Ilyen hőmérsékleten általában lelassulnak a fiziológiai, kémiai és mikrobiológiai változások, a szükséges hőmérséklet persze gyümölcsönként igen eltérő. Háztartásunkban is érdemes odafigyelni arra, hogy a tárolás időtartama és hűtés mértéke nagyon eltérő lehet. Déligyümölcsök esetében például a +12 Celsius fok már fagypontnak számít.

Forrás: MTI

Hűtőház derecskén - szabályozott légterű tárolás

Ha egy üzletben feketés héjú banánnal szembesülünk, az azt jelenti, hogy nem ügyeltek erre a sajátosságra, esetleg más gyümölcsökkel tárolták együtt. Egyre elterjedtebb a szabályozott légtérben való tárolás. Ennek lényege, hogy a gyümölcsöt kis oxigén- ám nagy szén-dioxid-tartalmú légtérben tartják. Ez tiszta, semmilyen vegyszert nem igénylő eljárás, ami az oxigén elvonásával valójában a gyümölcs „légzését” lassítja le. A gyümölcshús így szilárd marad, és fontosabb összetevőit sem veszti el. Ha a vilmoskörtét a háromhetes érési szezon elején szedik le, és ilymódon, szabályozott légtérben tárolják, akár három hónapig is megőrzi minőségét.


Vegyszeres eljárások

A környezetvédelem és az egészséges táplálkozás szószólói főként a különböző vegyszeres eljárásokra neheztelnek, az importgyümölcsök kapcsán. Különösen a citrusfélékre igaz, hogy fokozottan érzékenyek a különböző gombás megbetegedésekre, penészedésre, ezért használnak az esetükben növényvédő anyagokat. Ez konkrétan azt jelenti, hogy szüretelés után a gyümölcs, még a csomagolóházban egy „fürdőt” kap. Így vékony, néhány sejtsornyi réteg képződik felületén, megvédve a káros hatásoktól. Ez a vegyszer azonban gyümölcs héjában marad, maradéktalanul eltávolítani alapos mosással sem lehet. Azoknál a gyümölcsöknél, melyeket meghámozunk, ez nem is érdekes, de ha a süteménybe citromhéjat reszelünk, számíthatunk a nem kívánt szer jelenlétére is. Persze különösebb aggodalomra nincs ok, ez a vegyszertartalom nagyon csekély, de valljuk be: mérget kis mennyiségben sem szívesen fogyasztunk.

Veszélyes narancshéjak?
Nemcsak gombákat és élősködőket, hanem a Magyarországon betiltott DDT-t és rákkeltő vegyszereket is tartalmazhat a Magyarországra importált citrusfélék héja, ezért az Egészségtudományi Főiskola tanszékvezető tanára még a színes héj alatti fehér részt sem ajánlja fogyasztásra.

Hollóss Sándor emlékeztetett arra, hogy egyes nagyáruházakban a vásárlókat külön figyelmeztetik, hogy a citrusfélék héjai egészségre ártalmas, rákkeltő anyagokat tartalmazhatnak. Az Egészségtudományi Főiskola tanára közölte: trópusi országokban gomba- és baktérium ellenes gyógyszerekkel kezelik ezeket a gyümölcsöket, például DDT-vel - ezt a vegyszert Magyarországon már több évtizede betiltották. Hollóss Sándor hangsúlyozta: a vegyszerek felhalmozódnak a citrusfélék héjazatában, ezért a narancsnak és a mandarinnak sem a sárga, sem az alatta található fehér héját nem tanácsos fogyasztani.

Korábban a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének igazgatója az InfoRádióban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Afrikából és Ázsiából importált nyers élelmiszerek felszínén olyan fertőzést okozó gombák vagy trópusi élősködők érkezhetnek Magyarországra, amelyek elkerülik az élelmiszerellenőrök figyelmét. Hollós Sándor szólt arról is, hogy a savas déligyümölcsök megváltoztatják egyes antibiotikumok és véralvadásgátlók hatását, ezért nagy mennyiségben történő fogyasztásukat a kezelőorvossal is tudatni kell. (Forrás: inforadio.hu)

A másik hasonló eljárás az úgynevezett vaxolás. Ilyenkor vékony, viasszerű anyaggal vonják be a gyümölcsöt. Ez valójában egy paraffinréteg, aminek csak a neve ijesztő, valójában az élelmiszeriparban gyakran használt anyagról van szó, E 905 néven találkozhatunk vele. Ilyen módon kezelik például az almát, mivel nemcsak kiválóan szigetel - így megóvja a gyümölcsöt a páraveszteségtől -, de felületét is fényesebbé teszi. Látványos egészségkárosító hatása természetesen ennek sincs, nagyobb mennyiségben - amihez mázsaszám kellene almát ennünk - hashajtóként viselkedik.

Szóljon hozzá:

 

Név:

Kötelező

E-mail:

Kötelező, nem jelenik meg

Hozzászólás:
Milyen nap van ma (pl: hétfő)?

Kara kán, 2013. augusztus 26. - hétfő 20:11

A waxolást (milyen csúnya szó!) sajnos a fodrászok is megszokták már, mint a sportriporterek a szituációzást. Szituáció fel, szituáció le... Na, szóval, a waxolás (milyen csúnya szó) mindközönségesen V I A S Z O L Á S.

Kozinszky Zoltán, 2008. augusztus 12. - kedd 19:12

A DDT-t nem használják gomba és baktériumellenes gyógyszernek,mert rovarölőszer,amit már 40 évvel ezelőtt is használtak a citrusfélék rovarkártevői ellen,de valóban felhalmozódik a citrom és narancs héjában,meg az emberi szervezetben is.

Kommentek

Danny, 2017. április 24.

Sürgős hitelt keres? Jó hír van neked! Kölcsönöket kínálunk 5000 euróról 30 millió euró...

Kinek és hogyan fizessek vízdíjat?

Danny, 2017. április 18.

Ha szüksége van a hitel? kínálunk bármely magánszemélyek vagy cégek, akik súlyos és kész ...

Behajtó cégek és a család

Dennis Ryan, 2017. április 17.

HITEL BEFEKTETÉS!
Szüksége van egy hitel? Ön érdekelt abban, hogy bármilyen típusú hi...

A gyóntatófülke nem szauna

digibiz.hu
Keleti és nyugati online óriások Szófiában Keleti és nyugati online óriások Szófiában Október 26-27-án rendezték meg a WebIt Expo nevű innovációs kiállítást,...

Feljelentő

1222, 2012-10-12 13:41:00+02

"Marianna házat vásárolt, ám a gázszolgáltató addig nem hajlandó visszakapcsolni a szolgáltatást, míg az előző tulajdonos által felhalmozott tartozást ki nem egyenlíti. "

Kifizettetné a volt lakó gáztartozását az új tulajjal a szolgáltató

1222, 2012-10-03 17:31:00+02

"Miklóst is felkeresték az egyik közműszolgáltató munkatársai, hogy lecseréljék mérőóráját. A történetet nyilván önök is kitalálták: sérülést találtak a mérőn, majd érkezett a több százezres csekk. "

Sérült plombát találtak, feljelentették áramlopásért

0, 2012-09-28 15:51:00+02

"Viktor úgy véli, felfedezett egy kereskedői trükköt, ami a vásárlók árérzékenységére és egyben felületes vásárlási szokásaira épít. Ön találkozott már hasonlóval?"

Árcímkés megtévesztés a hiperekben
Pharrell Williams Pharrell Williams Pharrell Williamst választotta idén az év divatikonjának az Amerikai Divattervezők Tanácsa...
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés