Modern világunkban vezetéken keresztül érkezik hozzánk a víz, gáz, áram. Mind olyan, a mindennapi élethez nélkülözhetetlen feltétel, amelynek biztosítása kötelező az állam részéről. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeit jogszabályok határozzák meg, amelyek alapján egyedi közüzemi szerződést kell kötni valamennyi fogyasztónak a közszolgáltatóval. A kényelemnek azonban ára van. A közüzemi szerződés tartalmazza, hogy milyen úton-módon lehet és kell a közszolgáltatás ellenértéket megfizetni.
Olvasónk az alábbi kérdéssel fordult szakértőnkhöz:
"Magánházunkat minden közműszolgáltatásból kizárták (csatorna, áram, gáz, ivóvíz, vezetékes telefon). Nincs világítás, nincs fűtési lehetőség, az egyéb forrásból eredő használati víz nem távozik el áram nélkül. A környezetet terheli a "kötelező segítségnyújtást" előíró törvény, de ha segítséget nyújt, a szolgáltatók szerint megszegi a szolgáltatásokra vonatkozó törvényt (ami bűncselekménynek számít). Mi ilyenkor a helyzet?"
Ha a fogyasztó nem teljesíti fizetési kötelezettségét, illetve egyéb szerződésszegést követ el, valamennyi vonatkozó jogszabály lehetőséget biztosít a közszolgáltató részére - bizonyos feltételek mellett - a fogyasztás korlátozására, illetve adott esetben szüneteltetésére, megszüntetésére.
|
|
|
A szolgáltatás túloldalán |
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény kimondja, hogy a villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag akkor jogosult kezdeményezni, ha a lakossági fogyasztó
legalább három havi számlatartozást halmozott fel, a villamosenergia-kereskedő által, fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetések a lakossági fogyasztóval nem vezettek eredményre, és a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább háromszor, írásban értesítette. A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor munkaszüneti napon, ünnepnapon, munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon, és a külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon. Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi a villamosenergia-kereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a kereskedő
24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő
ismételt bekapcsolását.
A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény értelmében a közüzemi fogyasztó szerződésszegésének minősül többek között, ha a gázszolgáltatás díját késedelmesen, nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg, vagy egyáltalán nem fizeti meg. A közüzemi szerződés megszegése esetén többek között kötbérre, kártérítésre, késedelmi kamatra, illetve a gázszolgáltatásból történő kikapcsolásra ad lehetőséget a törvény. Ezek a következmények adott esetben együttesen is alkalmazhatók. A szerződésszegés megszüntetését követő két munkanapon belül a szolgáltatást folytatni kell. Amennyiben a fogyasztó a szolgáltatás díját, illetve a pótdíjat, a kötbért és a kártérítést az esedékességtől számított hatvan napon belül írásbeli felszólítás ellenére nem fizette meg - a közüzemi szolgáltató a fogyasztót a földgázszolgáltatásból kikapcsolhatja, és a szerződést felmondhatja, vagy a további szolgáltatást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti.
|
|
|
Ha elzárják a vizet... |
A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet értelmében, ha a fogyasztó a díjat a szerződésben rögzített feltételek szerint nem fizeti meg, a mulasztás rendeletben meghatározott következményeire a szolgáltató az ÁNTSZ területileg illetékes intézetének egyidejű értesítése mellett a fogyasztó figyelmét felhívja. A szolgáltató magánház esetében a szolgáltatást a létfenntartáshoz, a közegészségügyi és tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás, továbbá a szennyvízelvezetésre irányuló szolgáltatás kivételével - az ÁNTSZ-nek az értesítésben foglaltakkal ellentétes állásfoglalása hiányában - időben és mennyiségben korlátozhatja, illetve három hónapon túli díjtartozás esetén további harmincnapos határidővel a szolgáltatási szerződést felmondhatja. A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 50 l/fő/nap mennyiségben, négy emeletnél nem magasabb lakóépület esetén legfeljebb 150 m távolságon belüli, négy emeletnél magasabb lakóépületben pedig négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel járó vízvételezési lehetőséggel (közkifolyóról, tűzcsapról, szállított vízből) adott. A díjhátralék megfizetésének igazolásától számított öt naptári napon belül a szolgáltatónak a fenti intézkedéseket meg kell szüntetnie.
A távközlési szolgáltatás nem minősül közszolgáltatásnak, melyre tekintettel tárgyi szolgáltatásra vonatkozó szabályokat a felek között létrejött szerződés tartalmazza.
Pusztán az, hogy a szomszédok segítenek a közszolgáltatásból kizárt személyen, például visznek át egy vödör vizet, önmagában nem jogellenes. A „segítség” akkor válik jogellenessé, ha azzal megszegik a közszolgáltatásokra vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat. Ebben az esetben az adott jogszabályban előírt, illetve a Ptk. szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatók. Önmagában a jogszabály megsértése nem bűncselekmény és nem is szabálysértés.
|
 |
Ahhoz, hogy egy cselekmény bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősüljön szükséges, hogy egy jogszabályban meghatározott bűncselekmény vagy szabálysértés tényállási elemei megvalósuljanak, továbbá teljesüljenek meghatározott, jogszabályban előírt feltételek. Az, hogy valamely cselekmény bűncselekmény-e, illetve szabálysértés-e, mindig a eset összes körülményei ismeretében dönthető el, fontos azonban kiemelni, hogy a büntetőjogi illetve szabálysértési felelősség megállapítására kizárólag bíróság, illetve a hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság jogosult.
dr. Kardos Gyöngyi
ügyvéd
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
Szóljon hozzá: