A UPC Magyarország Kft. rövid időre „fizetőssé tette a sárga csekket”, a Fogyasztóvédelmi Hatósággal való egyeztetése után viszont megszüntette ezt a gyakorlatot. Miután a Pannon is csatlakozik a "fizetést fizetőssé tevők" táborához, az elmúlt napokban egyre több cégre érkezik ilyen értelmű panasz.
Valahogy ragaszkodunk a sárga csekkhez, még akkor is, ha a számlabefizetésnek számtalan kellemesebb, gyorsabb módja van. A fogyasztók többsége még mindig inkább a postán áll sorba, semmint interneten, bankautomatán vagy terminálon keresztül rendezné számláit. Ők azok, akikkel több szolgáltató próbál pluszdíjat fizettetni, különböző okokra hivatkozva.
|
|
|
Legtöbbünknek még mindig egyszerűbb így, bizonyíték is marad a fizetésről |
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyarországi háztartások harmincnyolc százalékának van internetkapcsolata, az internetezők aránya pedig egy év alatt 6,1 százalékkal nőtt. Az internethasználóknak ugyanakkor csupán huszonöt százaléka használja a világhálót áruk és szolgáltatások eladására, internetes banki szolgáltatásokra. 2007-re a lakosság tizenkét százaléka vásárolt már árut vagy szolgáltatást interneten keresztül. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 2007-ben hazánkban 1,3 millió embernek volt kereskedelmi banknál vagy takarékszövetkezetnél internetes banki hozzáférése. A KSH statisztikái szerint a háztartások ötvenhárom százaléka anyagi okok miatt nem netezik, drágállja a szükséges eszközöket. A háztartások negyvenkilenc százaléka okként azt is megjelölte, hogy egyszerűen nem akar internetezni.
A gyanú árnyéka
A „fizetős sárga csekk” a UPC ügye miatt került reflektorfénybe. A cég a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott előfizetőivel szemben, amikor azon ügyfeleinek, akik a papíralapú számlákon, és nem elektronikusan fizettek nekik, 2008. július tizenegyedikétől havonta többletköltségként kilencvenhat forintot számított föl. Így a UPC hátrányosan különböztette meg a papíralapú számlázási rendszert választó fogyasztóit az elektronikus számlázási rendszer mellett döntő ügyféllel szemben. A számla kiállítása ugyanakkor a szolgáltatás elválaszthatatlan része, így többletköltséget nem okozhat a fogyasztónak. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megszüntetése érdekében a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége eljárást kezdeményezett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál (NFH) .
|
|
|
Mi fizessünk a csekkért is? |
Mint azt Kathy Attilától az NFH szóvivőjétől megtudtuk, a hatóság múlt hét pénteken egyeztető megbeszélést tartott a UPC Magyarország Kft-vel, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a cég a hét elején megszüntesse gyakorlatát. Emiatt további intézkedésre nem volt szükség. Ellenkező esetben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság azt vizsgálta volna, hogy az általános szerződési feltételek ezen passzusa megfelel-e a jogszabályi előírásoknak és a tisztességesség követelményeinek - maga az egyeztetés is erről szólt. Kathy Attila szerint egy szolgáltató aligha teheti meg, hogy „fizetőssé teszi a sárga csekket”.
Netezz, vagy fizess?
Időközben a Pannont is hasonló vád érte, internetes fórumokon. Majorosi Emesétől, a Pannon sajtó- és információs igazgatójától megtudtuk, hogy nem is alaptalanul: a cég augusztus 21-től módosítja általános szerződési feltételeit, ennek értelmében a postai úton és a Pannon értékesítési pontjain történő telefonszámla befizetésekért bruttó százhúsz forintos csekkfeldolgozási adminisztrációs díjat számít fel lakossági számlás és Új Generációs Kártyás előfizetőinek. A kommunikációs igazgató azzal indokolta a döntést, hogy a Nyugat-Európában már bevett gyakorlatot szeretnék meghonosítani Magyarországon is, azaz "előtérbe akarják helyezni" az elektronikus számlabefizetést a papíralapon történővel szemben. Az alternatívák között az ingyenes elektronikus számla-befizetési módot, az ATM-automatán történő befizetést, a banki átutalást és az internetes ügyfélszolgálaton történő befizetést említette. Az érvek között az is szerepelt, hogy ezekkel a módszerekkel "csökken a papírfelhasználás", és így "kevesebb terhet rónak a környezetre". (A teljes képhez azért az is hozzátartozik, hogy UPC-közlés szerint az elektronikus számla nagyjából harmadannyiba kerül a szolgáltatóknak, mint a postai csekk kipostázása és feldolgozása.)
Vizsgálat várható
A Pannon ügyét jelenleg vizsgálja a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ), és ha szükséges, eljárást is kezdeményez, akár a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál (NFH), akár a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) - tudtuk meg Kovács Krisztinától, a FEOSZ szóvivőjétől. A UPC-ügy kapcsán már többen jelezték a szövetségnek, hogy más szolgáltatók is hasonló gyakorlatot folytatnak. A szövetség álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a szolgáltatók pluszdíjat számítanak föl a papír alapú számlázásért, még akkor is, ha ezt az általános szerződési feltételek (ÁSZF) módosítása mellett teszik. A tájékoztatás ugyanis a szolgáltatás része, azért (legalábbis egyelőre) nem lehet többletköltséget felszámolni. Egyelőre azonban sem az Invitel, sem a Pannon ügyében nem nyilatkoznak, mert egyelőre nem ismerik a részleteket.
Az elektronikus pénzügyi műveletektől elsősorban biztonsági okok miatt tartanak a fogyasztók, nagyrészt alaptalanul. Szakemberek szerint ez a fizetési mód nem kockázatosabb, mint például a bankkártyás fizetés, ahol az ügyfél ténylegesen kiadja kártyáját a kezéből. Az elektronikus fizetéshez való hozzáállást az is befolyásolja, hogy a bankkártyát sokan csak fizetésük felvételére használják. Persze attól, hogy egy ügyfél nem használ bankkártyát és nem internetezik, ne adj’ isten bankszámlája sincs - mert például a postás hozza házhoz a nyugdíját - még nem kellene, hogy anyagi hátrány érje.
Szóljon hozzá: