Érdemes megvizsgálni, mikor is emelhet kamatot a hitelszerződés futamideje alatt egyoldalúan a hitelintézet.
Kevés háztartás mondhatja el magáról manapság Magyarországon, hogy nem törleszt legalább egy, vagy akár többféle hitelt. A magyar társadalomban az elmúlt évtizedben
jelentősen megnőtt a lakosság hitelállománya; lakáshitel, autóhitel, vállalkozói hitel, beruházási hitel, fogyasztási hitel, diákhitel, szabad felhasználású hitel stb. - a választék széles. Nemcsak a választék mozog azonban széles palettán, hanem a kamatok, valamint nem ritkán a kamatemelkedések is. Érdemesnek tűnik tehát megvizsgálni, mikor is emelhet kamatot a hitelszerződés futamideje alatt egyoldalúan a hitelintézet.
Olvasónk kérdéssel fordult szakértőnkhöz:
„2005 novemberében felvettem 5.500.000 forint deviza alapú lakáshitelt, amit úgy hirdet az OTP, hogy a kamat 2.49 százalék, a THM 5.49 százalék. A hitel felvétele után egy-két hónappal a kamatot felemelték 2.99 százalékra, de azóta már többször is emeltek, jelenleg öt százaléknál tart. Panaszlevelet is írtam a PSZÁF-nak a túlzott mértékűnek tartott kamatemelés miatt, hiszen a közjegyzői szerződésben az áll, hogy a kamatot csak akkor emelhetik, ha a jegybanki alapkamat emelkedik, vagy az infláció jelentős mértékben megváltozik. Erre azt a választ kaptam, hogy ha a szerződés lehetőséget ad a kamatemelésre, akkor emelhetik. Az emelés mértékére az ő (PSZÁF) hatáskörük nem terjed ki, polgári peres eljárás útján tudnám tovább folytatni az ügyet. Én nem értek a banki-pénzügyi rendszerhez, nem tudom mennyire volt jogos a kamatemelés, és hogy milyen szakember tudná megállapítani: érdemes-e elindulnom a „széllel szemben”.
Ha a bank számára kedvezőtlenül alakulnak az árfolyamok, akkor emeli a kamatot, de ha kedvezően alakul, akkor már nem viszi lejjebb. Így felpumpálódik a kamat. Tavaly a jegybanki alapkamat lejjebb ment negyed százalékkal, de nekem akkor is emelték a kamatot, míg a többi bank csökkentett.”
Tisztelt Olvasónk által említett esetben deviza alapú hitelről beszélhetünk. A pénzintézetek az esetek döntő többségében
deviza alapú hiteleket kínálnak ügyfeleiknek, ez nyújtja ugyanis számukra a legnagyobb biztonságot. Rendszerint olyan országok pénznemében kapjuk hitelünket, ahol meglehetősen jó az árstabilitás (pl. svájci frank), ennek megfelelően a pénz értéke viszonylag lassú ütemben romlik, azaz alacsony az infláció. Hitelfelvevőként azonban a devizában felvett hitelt
forintra átváltva kapjuk, illetve forintban is fizetjük vissza a felvett összeget.
|
|
|
Illeszkedni kell |
Magyarországon jelenleg meglehetősen magas az infláció, ami azt eredményezi, hogy a devizában (olvasónk esetében svájci frankban) felvett hitel összege forintban kifejezve folyamatosan növekszik. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a futamidő alatt úgymond „drágul a hitelünk”. A másik tényező mely ugyanezt eredményezi, az Olvasónk által említett körülmény; a kamatemelés, mely az előbbi körülménnyel rendszerint összefügg. Magas infláció esetén a jegybank rendszerint emeli a jegybanki alapkamatot, megkísérelve ezzel az infláció visszaszorítását. A jegybanki alapkamat emelésének pedig egyenes következménye, hogy a kereskedelmi bankok is emelik kamataikat. Miért tehetik meg ezt azonban a folyamatban lévő hitelszerződések esetében is?
A Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény tartalmazza elsősorban a hitelintézetekre vonatkozó szabályokat. E törvény 208. és 209. §-a szerint az üzletszabályzatnak kell tartalmaznia a kamatszámítás módját, a kamat megváltozásának lehetőségét, illetve magát azt, hogy változtatható-e a kamat, és ha igen, milyen módon. Alapvetően tehát a hitelintézetek számára fennáll annak lehetősége, hogy a hitelszerződéseik kamatfeltételeit egyoldalúan megváltoztassák.
 |
|
A hitelintézetek természetesen élnek ezzel a törvényi felhatalmazással, és üzletszabályzataikban részletesen szabályozzák a kamat megváltoztatásának feltételeit. A pénzügyi piaci feltételek és körülmények ugyanis napról napra változhatnak, afelől pedig ne legyenek kétségeink, hogy
a pénzintézetek az ebből eredő kockázatokat igyekeznek a lehető legnagyobb mértékben az ügyfeleikre áthárítani. Ezért tartalmazzák a bankok üzletszabályzatai (melyek egyébként az egyedi hitelszerződés részét képezik) rendszerint az olyan jellegű szabályokat, melyek szerint a jegybanki alapkamat változása illetve a pénzügyi helyzet különböző okokból eredő, bank számára kedvezőtlen alakulása esetén a bank jogosult egyoldalúan emelni a kamatot. E kitételek mellett azonban általában szerepelnek arra vonatkozó rendelkezések is, melyek szerint a jegybanki alapkamat csökkenése esetén a hitelintézet az ügyfél számára kedvezően módosítja a kamat mértékét.
Tisztelt Olvasónknak azt ajánlom, gondosan tanulmányozza át az egyedi hitelszerződést valamint a hitelintézet üzletszabályzatát, ezek tartalmazzák ugyanis a kamatváltozás feltételeit. Amennyiben ezek alapján felmerül annak lehetősége, hogy a hitelintézet jogosulatlanul módosította a kamatokat, érdemes mielőbb felkeresni e problémával az adott hitelintézetet. Ennek sikertelensége esetén - amire sajnos jó esély van - marad a polgári peres út. Ebben az esetben hivatkozhatunk a hitelintézet esetleges szerződésszegésére, valamint hivatkozási alap lehet a Polgári Törvénykönyv 231. § (3) bekezdésének rendelkezése, mely szerint a
túlzott mértékű kamatot a bíróság mérsékelheti. Egy esetleges peres eljárás sikereiről nyilatkozni azonban a tények és a szerződések pontos ismerete nélkül nem lehet.
dr. Zugfil Tamás
ügyvéd
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
Szóljon hozzá: