Vajon tisztában vagyunk-e azzal, mi is valójában a foglaló szó jelentése? A köztudatban a foglaló az adásvételi szerződéshez kötődik. Az emberek nagy része annyit „tud” róla, hogy ha a vevő visszalép az ügylettől, az adott foglaló elvész.
Nézzük meg pontosan, miképp rendelkezik a foglalóról a Polgári Törvénykönyv (Ptk.): „Szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglaló adható. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg vagy más dolog csak akkor tekinthető foglalónak, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétséget kizáró módon kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló nem alkalmas beszámításra, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.” Fontos szabály, hogy a túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.
A fenti rendelkezésből megállapítható, hogy foglalót kikötni nem kizárólag adásvételnél lehet, bár valóban, a leggyakrabban adásvételnél szokták alkalmazni. A foglaló másik nagyon fontos fogalmi ismérve, hogy
foglaló csak és kizárólag szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg, vagy más dolog lehet. Ez két dolgot jelent, egyrészt szerződés nélkül nem beszélhetünk foglalóról, másrészt pedig a szerződéskötést megelőzően, vagy a szerződéskötést követően - akár a szerződés rendelkezései szerint - átadott pénzt vagy más dolgot nem lehet foglalónak minősíteni.
Itt megjegyzem, hogy a szerződéskötést megelőzően átadott pénzösszeget vagy más dolgot a felek egyező akarattal foglalónak minősíthetik a szerződés megkötésekor, ebben az esetben már betölti a foglaló a rendeltetését.
Az előleg abban különbözik a foglalótól, hogy annak nincs biztosítéki jellege. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szerződés - mindegy kinek - felróható okból nem megy teljesedésbe, akkor az előleg visszajár.
Tekintettel arra, hogy a foglaló szerződéshez kötődik, fontos tisztázni a szerződés fogalmát. A Ptk. úgy rendelkezik, hogy a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Ez azt jelenti, hogy a felek között létre kell jönnie egy megállapodásnak a szerződés feltételeiről. Szerződés létrejöhet szóban, írásban, sőt ráutaló magatartással is. Jogszabály csak bizonyos szerződések érvényességéhez, így például ingatlan adásvételi szerződéshez követeli meg az írásbeliséget. Az írásbeli szerződésnél – vita esetén - könnyebb a feltételek megállapítása, hisz azokat rögzítették. Szóbeli megállapodásnál már sokkal nehezebb a bizonyítás.
Természetesen a szerződés feltételeinek ismerete elengedhetetlen annak eldöntéséhez, hogy kinek, mikor és milyen kötelezettségeket kell teljesítenie. Amennyiben a feltételek nem állapíthatók meg, alkalmazni kell a Ptk. és egyéb, adott ügyletre irányadó jogszabályok rendelkezéseit.
|
|
|
Kidobott pénz? |
Olvasónk esetében döntő jelentőségű, hogy egyáltalán lehet-e - a fentiek alapján - foglalónak minősíteni az átadott összeget. Amennyiben igen, akkor kérdés, miben állapodtak meg a felek a fizetés feltételeiről. A szerződés, illetve a felek megállapodásának ismerete nélkül nem lehet eldönteni, hogy meghiúsult-e a szerződés, vagy még csak késedelem áll fenn. Fontos azonban hangsúlyoznom, hogy amennyiben a vevő a fizetési kötelezettségét hitel útján kívánja teljesíteni, akkor a hitel esetleges nem folyósítása az ő terhére esik, hisz joggal elvárható, hogy a vevő - mielőtt szerződést köt - járjon utána annak, hogy tudja-e és milyen forrásból tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét. Persze minden esetben vizsgálni kell a szerződéskötés körülményeit is, hogy megállapítható legyen, kit, miért terhel felelősség.
Mikor minősül a foglaló túlzott mértékűnek?
A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy az elfogadott mértékű foglaló a szerződés értékének tíz százaléka. Ezt meghaladó mértékű foglaló eltúlzott mértékű, persze minden esetben vizsgálni kell az eset összes körülményét.
Mit tehetünk a foglaló visszakövetelése érdekében?
Amennyiben a visszajáró foglalót a kötelezett önként nem fizeti vissza, akkor javasolom, hogy írásban, ajánlott tértivevényes levélben szólítsa fel a foglaló visszaadására. Természetesen az írásbeli felszólítás nem kötelező. A kötelezett nem teljesítése esetén bíróság előtt tudja érvényesíteni igényét, illetve fogyasztói szerződés esetén fordulhat a békéltető testülethez is. A békéltető testületi eljárás ingyenes és gyors, míg a bírósági eljárás költséges és hosszadalmas. A bizonyítási teher is a felperest terheli, a bizonyítatlanság is az ő terhére esik.
A második olvasói levél kapcsán felmerül a feltűnő értékaránytalanság is, ami a szerződés érvénytelenségét vonja maga után. Az érvénytelenség megállapítását a tudomásszerzéstől számított egy éven belül és bíróságtól lehet kérni.
dr. Kardos Gyöngyi
ügyvéd
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
Szóljon hozzá: