Hazánkban több százezerre tehető az olyan háztartások száma, ahol - főleg főzésre - PB gázpalackot használnak. Feleslegessé vált palackunktól megszabadulni azonban nem is olyan egyszerű vállalkozás. A Nógrád megyei Balassagyarmaton és környékén fél tucatnyi PB-gázcseretelepet kerestünk fel azzal, hogy leadjuk már nem használt, üres gázpalackjainkat. Sehol nem jártunk sikerrel.
hirdetés
A Shell központi vevőszolgálatán megtudtuk, hogy gázcseretelepeiken - szerződés szerint - elvileg lehetőség van üres palackok leadására, ám az ezzel járó macera miatt az üzemeltetők ódzkodnak a visszavételtől. Ráadásul nem is beszélhetünk valódi visszaváltásról, hiszen a tartályért kínált pénz töredéke, egészen pontosan hatodrésze!!! az „új” palackénak.
A vevőszolgálati munkatárs szerint a palackokat kétezer forint körüli áron kellene visszavenni, a cseretelepeken ehhez képest még az ingyenes otthagyást sem fogadták el, két helyen is a MÉH-be irányítottak tovább, azzal, hogy ők márpedig nem kötelesek visszavenni üres gázpalackot, csak cserélnek (töltenek), illetve eladnak. A Shell kutakon egy palack ára tizenkétezer forint körül van, ehhez járul a feltöltés ára, ami 4300-4500 forint.
A Linde cseretelepén szintén a MÉH-be történő leadást javasolták, a répcelaki üzemük kereskedelmi részlegének dolgozója elmondta, hogy a cég sehol nem vesz vissza gázpalackokat, nem is tud róla, hogy kötelesek lennének erre a szolgáltatásra is. Kérdésünkre, hogy szerintem mit lehet csinálni a feleslegessé vált palackokkal, azt felelte, „fogalma sincs”.
A Prímagáz vevőszolgálatától aztán végre megtudtuk, hogy miért ütközünk falakba. Ők ugyanis azonnal a 94/2003. (XII. 18.) GKM rendeletre hivatkoztak, ezzel magyarázva, miért nem veszik vissza az üres palackokat. Az „újakat” egyébként 14000-15000 forint közötti áron forgalmazzák - üresen. Az előbbi idézőjel oka az, hogy ezek a palackok sehol nem vadonatújak. Ugyanolyan kopottak, mint amiktől szabadulni igyekszünk.
Ezek után megnéztük, mit is tartalmaz valójában a rendelet, az utántölthető palackok visszavételének tilalma ugyanis tökéletesen ellentmond a józan észnek. Ráadásul a Shellék - a vevőszolgálatukon közöltek értelmében - elvileg ugyan mégiscsak visszaveszik, ami - ha igaza van a Prímagáznak - jogszerűtlen magatartásként értékelhető.
A 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet 8. § (3) így szól: „A propán-bután gázpalack - eltérő megállapodás hiányában - nem minősül betétdíjas csomagolóeszköznek (göngyölegnek). A fogyasztó birtokában lévő gázpalack a fogyasztó tulajdona, amelynek rendeltetésszerű használatáért a fogyasztó felelős”.
Rajtunk marad?
A Prímagáz és a Linde tehát vagy félreértelmezi a rendeletet vagy szándékosan nem akar foglalkozni visszavásárlással. Ők ugyanis nem kötnek a rendelettől „eltérő megállapodást” a szerződő partnereikkel, akik így tényleg nem kötelesek tőlünk visszavenni azt a palackot sem, amit tőlük vásároltunk. Velük ellentétben a Shell beleveszi a visszaváltás lehetőségét az üzemeltetői szerződéseibe - a partnerei azonban ódzkodnak ettől. A Shell vevőszolgálatának munkatársa éppen ezért azt javasolta, hogy határozottan ragaszkodjunk ehhez a fogyasztói jogunkhoz és emlékeztessük az üzemeltetőt a Shell-el kötött szerződésben foglalt kötelezettségeire.
Mindenesetre szomorú, hogy a rendelet ebben a formájában létezhet, hiszen különösen veszélyes anyagról beszélünk, aminek a pusztán helytelen tárolása is balesetet okozhat. Arról már ne is beszéljünk, mennyire „gazdaságos és fogyasztóbarát” hozzáállást tükröz, hiszen a köztudatban éppen a vázolt helyzet ellenkezője él. Ráadásul, ha besétálunk egy cseretelepre és veszünk egy palackot, nem gyárit, hanem utántöltöttet kapunk és az első csere után már nem is a sajátunkat kapjuk vissza. Mi ez, ha nem göngyölegkezelés?
A cseretelepeken vagy a MÉH részére, vagy az apróhirdetés útján történő értékesítést javasolták. Előbbi esetben a 11,5 kg-s palackért legfeljebb 1200 forintot adtak volna, az internetes apróhirdetések pedig öt-hatezer forint közötti áron kínálják ugyanezeket. Ezek szerint, ha van türelmünk és nem sürgős, tényleg a továbbadással járunk a „legjobban”.
Azt sem szabad elfelejteni hogy alumínium palackokról van szó.
Sok hülye tudatlan barom újságíró/szerkesztő azt nyilatkozza/írja hogy ezek a palackok veszélyes hulladéknak minősülnek, nos ez megtévesztő ugyanis az alumínium a legjobban újrafedolgozható fémek egyike.
HA VESZÉLYES LENNE MINT AZ ÓLOM, HIGANY stb. NEM CSINÁLNÁNAK BELŐLE EDÉNYEKET ÉS ÉLELMISZERHEZ ALUFÓLIÁT!!!
Savazó, 2008. szeptember 19. - péntek 12:20
Szerintem nem lenne hátrányos, ha az újságírónő minimálisan tájékozódna, mielőtt ír egy cikket. A Linde egy iparigáz forgalmazó semmi köze a PB-hez. Lehet, hogy van olyan telepe ahol árulja más cég PB-gázát, de ott sem ő dönt a visszavételről, hanem a PB-gáz forgalmazó cég.
Ami a PB palackokat illeti kb. két hónapja vittem vissza a nyaralóban feleslegessé vált PB palackomat és minden gond nélkül visszavették a Shell Gas közelben lévő cseretelepén. A visszavételi árat az befolyásolja, hogy van-e az embernek nyugtája a vételről. Meg persze a piac, hiszen kapitalizmusban élünk már.
"Lajos pénzszűkébe került és egymillió forintos hitelszerződést írt alá a GVH által már elmarasztalt Euromobilien Hungary Kft.-vel. Az ügyintéző kérésére befizetett hetvenezer forintját viszont már a szerződés felmondása után nem kapta vissza. "
"Mónika problémája akár az egész ország problémája is lehetne. Másfél éves állástalanság után épp kezdene egyenesbe jönni a család, csupán a behajtó cégek munkatársai írogatnak sms-t este kilenc után. "
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: