Mit lehet tenni akkor, ha folyószámláról fizetett biztosítási díjról a biztosító nem küld sorozatosan igazolást, és ennek következtében megbüntetnek egy igazoltatás során?
Olvasónk a következő kérdéssel fordult jogi szakértőnkhöz:
"Biztosítómnak folyószámláról fizetem a díjat két darab autóra. Utoljára februárban kaptam igazolást a befizetésről (többször kértem). A mostani ellenőrzési rendszerben (zéró tolerancia) hiába van nálam az előző havi befizetést igazoló számlakivonat, azt a rendőrök nem fogadják el, mert nem a biztosító állította ki! Mással meg nem tudom igazolni, hogy becsületesen fizetek! Ez legutóbb háromezer forintomba került (tehát az olcsó biztosításom már ennyivel drágább). Ez csak egy alkalomra és egy autómra vonatkozik! Pár ellenőrzésbe még bele lehet szaladni mostanában. Tehát fizetem a biztosítónak a havi díjat és a rendőröknek a büntetést, a biztosító trehánysága miatt. Rendjén van ez így?"A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 2005. októberi módosítása bevezette, hogy a járművezető a közúti ellenőrzés során köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállását tanúsító - külön jogszabályban meghatározott – okiratot átadni az ellenőrzésre jogosult hatóságnak.
A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja.
A biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési időszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. A fedezet igazolása az alábbi iratok bemutatásával történhet:
-
biztosítási kötvény és - a kötvényen szereplő fedezeti időszak leteltét követően - az adott díjfizetési időszakra vonatkozó
csekk vagy
bizonylat, vagy
- a biztosító által -a jogszabályban foglaltaknak megfelelően - kiállított
igazolólap, vagy
- a biztosító által - a jogszabályban foglaltaknak megfelelően - kiállított
előzetes fedezetigazolás.
Amennyiben a közúti ellenőrzés során a gépjármű vezetője a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállását nem tudja igazolni és az a járműnyilvántartásból sem állapítható meg, az intézkedésről készült jelentés (feljelentés) egy példányát a rendőrhatóság három munkanapon belül megküldi az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. Az eljáró hatóság értesítése alapján az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul felhívja az üzemben tartót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezete fennállásának igazolására.
Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 51. § (1) értelmében
az üzembentartó, akinek gépjárműve érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását - a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után - tudomásul veszi, a bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha az elkövető vagy a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni, és az eljárás alá volt személynek lehetősége lesz igazolni, ha van érvényes felelősségbiztosítása.
Ugyanezen jogszabály 53. § (1) alapján, aki a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési igazgatási szabályokat megsérti, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezen szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. Tekintettel arra, hogy közúti közlekedési igazgatási szabály írja elő a gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének igazolását közúti ellenőrzés során, önmagában
az igazolás hiánya megvalósítja ezt a szabálysértést.
Amennyiben az üzembentartó kötelező felelősségbiztosítását banki átutalással fizeti meg, a biztosítási díj megfizetését a biztosító által kiállított igazolással tudja igazolni. A jogszabály nem ír elő határidőt, amelyen belül a biztosító köteles volna megküldeni az igazolást. A felek között létrejött szerződés azonban tartalmazhat erre vonatkozó rendelkezést, melyre tekintettel javasolom a szerződés áttanulmányozását.
Általánosságban elmondható, hogy az üzembentartónak célszerű utánajárnia, hogy az igazolást mihamarabb megküldjék neki, hiszen a befizetés igazolása saját érdekében áll. Ha a biztosító - szerződéses kötelezettsége ellenére - nem küld igazolást a díj befizetéséről, akkor mulasztásáért felelősség terheli, ami vele szemben érvényesíthető. A bíróság az adott eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt. A bíróság a mérlegelés során a biztosító mulasztása mellett figyelemmel lesz arra is, hogy a gépkocsivezetőnek tudomással kellett bírnia arról, hogy nem megfelelő igazolással vesz részt a közlekedésben, ezért szabálysértési bírság kiszabására van lehetőség, azaz itt a vezető részéről is felmerül a felróhatóság, amelynek súlyát valamennyi körülmény ismeretében lehet eldönteni.
Figyelembe véve, hogy a bírósági eljárás hosszadalmas és költséges, javasolom Olvasónknak, hogy próbálja meg igényét közvetlenül a biztosítóval szemben rendezni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor javasolom, hogy forduljon
békéltető testülethez. A békéltetőtestületi eljárás ingyenes és gyors, és az esetek jelentős részben megoldást nyújt a problémára.
dr. Kardos Gyöngyi
ügyvéd
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
Szóljon hozzá: