Távközlési szolgáltatóval kötött fogyasztói szerződés jelenleg elképzelhetetlen általános szerződési feltételek, valamint egy, bennünket hosszabb-rövidebb időtartamra a szolgáltatóhoz láncoló „hűségnyilatkozat” nélkül. Vajon mit jelentenek ezek valójában?

ÁSZF vagy üzletszabályzat

A gazdasági tevékenységük során nagy számú, hasonló tartalmú szerződést kötő cégek szinte kivétel nélkül alkalmaznak általános szerződési feltételeket (ÁSZF), más néven üzletszabályzatot.

Ennek oka, hogy ezek a cégek olyan mennyiségben kötnek szerződéseket, hogy az lehetetlenné teszi számukra, hogy minden szerződés valamennyi feltételét minden egyes alkalommal megtárgyalják ügyfeleikkel. Ennek kiküszöbölésére szolgálnak az általános szerződési feltételek. Az ÁSZF segítségével a cégek nemritkán önmaguk számára előnyös, a másik fél számára hátrányos feltételeket „csempésznek” a szerződéses jogviszonyokba.


„Tartalmas” szerződések…

Az emberek túlnyomó többségének rendszerint tudomása sincs arról, hogy amikor aláírja pl. az Internet-szolgáltatás megrendeléséről szóló néhány papírt, valójában egy igen részletesen szabályozott, olykor 10-20 oldalas szerződést ír alá. Hogyan lehetséges azonban mindez? Úgy, hogy az aláírt néhány „papír” mellett az ÁSZF is a szerződés részét képezi. A Polgári Törvénykönyv tartalmazza az ÁSZF-re vonatkozó alapvető szabályokat. Ezek szerint az ÁSZF egyrészről akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója (esetünkben az Internet-szolgáltató) lehetővé tette, hogy a másik fél megismerje annak tartalmát. Ez a gyakorlatban általában abban nyilvánul meg, hogy a cég alkalmazottja a szerződés megkötésekor kezünkbe ad egy papírt vagy füzetecskét, amely az ÁSZF-et tartalmazza. Más esetben még ez sem történik meg, hanem a szolgáltató pusztán honlapján teszi közzé ezeket, és erre hívja fel a figyelmet.

Ki tartja fejben az ÁSZF tartalmát?

További feltétel a Ptk. szerint, hogy a másik fél az ÁSZF tartalmát kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadja. Ennek megvalósulása érdekében helyezik el a szolgáltatók a szerződés alján rendszerint kisbetűvel azt a részt, amelyben a szolgáltatást igénybe vevő fél az ÁSZF-et elfogadja. Biztosan kijelenthető, hogy az esetek döntő többségében a szerződést aláíró fél nem ismeri az ÁSZF tartalmát, ugyanis anélkül írja azt alá, hogy az említett kisbetűs résznek jelentőséget tulajdonítana…


Tisztességtelen feltételek…

Az ÁSZF tehát arra ad lehetőséget a szolgáltatónak, hogy egyoldalúan határozza meg a szerződési feltételeket. A másik fél szerződési szabadsága tulajdonképpen csupán addig terjed, hogy eldöntse; köt-e szerződést vagy sem („take it or leave it”). Ebből kifolyólag az ÁSZF-el szemben fokozott szigor érvényesül. A Ptk. szerint a tisztességtelen ÁSZF megtámadható, a fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztességtelen ÁSZF, vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel pedig egyenesen semmis.

A szerződési feltétel akkor tisztességtelen, ha indokolatlanul és egyoldalúan, az egyik fél hátrányára állapítja meg a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit. Ilyennek tekinthető például, ha a szolgáltató indokolatlanul köt ki azonnali elállási jogot a maga részére.

Mi is az a hűségnyilatkozat?

A távközlési szolgáltatók általános szerződési feltételei szinte kivétel nélkül tartalmaznak rendelkezéseket a hűségnyilatkozatról. A hűségnyilatkozat nem törvényben szabályozott intézmény, a felek határozzák meg annak tartalmát. Jellegét tekintve - az elnevezéssel ellentétben - nem a fogyasztó egyoldalú nyilatkozata, hanem a szerződő felek kétoldalú megállapodása. A hűségnyilatkozat értelmében a fogyasztó meghatározott időre lemond a szerződés rendes felmondásának jogáról, cserében a szolgáltatást nyújtó fél kedvezményesebb feltételekkel (általában olcsóbban) biztosítja részére az adott szolgáltatást.


Kit kötelez a hűségnyilatkozat?

A hűségnyilatkozat mindkét felet kötelezi, e kötelezettségek azonban eltérő tartalmúak. Míg a fogyasztó kötelezettsége, hogy meghatározott ideig tartózkodjon a rendes felmondás jogának gyakorlásától, addig a szolgáltató egyetlen kötelezettsége, hogy a szolgáltatást a szerződésben foglalt kedvezményes feltételekkel biztosítsa. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó a hűségnyilatkozat ellenére mégis rendes felmondással mondja fel a szerződést, a szolgáltató visszamenőleg is követelheti tőle a biztosított kedvezmény megtérítését. A hűségnyilatkozat azonban nem akadálya annak, hogy a szolgáltató rendes felmondással mondja fel a szerződést, akár a hűségnyilatkozat időtartamán belül is.

Olvasónk kérdésére válaszolva tehát azt kell mondanom, hogy a hűségnyilatkozat csak a fogyasztó részéről zárja ki a rendes felmondás jogát, a szolgáltatót ebben a tekintetben nem kötelezi.

Mit tehetünk a tisztességtelen feltételekkel szemben? Miről köteles minket tájékoztatni a szolgáltató? - a következő oldalon kiderül!

Ajánljuk még:

• Kötelező-e a közmű-hozzájárulás?
• Mi a garancia megvett motorra?
• Kozmetikumok és bőrallergia - tanácsok napozóknak
• Kerti játszóvarázs
• Vajon mit rejt az internet csomagom?