A szennyvízközmű-hálózat kiépítéséről szóló önkormányzati döntést rendszerint minden érintett lakos örömmel fogadja, egészen addig, amíg megérkezik hozzájuk a közmű-hozzájárulásról szóló értesítés. Vajon minden esetben jogszerűen köteleznek-e minket a hozzájárulás megfizetésére?

Olvasónk a következő kérdésel fordult szakértőnkhöz:

“Jelenlegi lakásunkban huszonnégy éve lakunk, ami akkor vállalati bérlakás volt, közművesített, tehát volt szennyvízhálózat. Később a vállalat eladta, most a saját tulajdonunk. A faluban akkor még nem volt kiépítve a csatornahálózat csak ezek a volt vállalati bérlakások voltak bekötve a hálózatba. Három éve kiépítésre került a faluban is a szennyvízelvezetés. Bennünket ugyanúgy köteleztek a közműhozzájárulás fizetésére, mint akinek sohasem volt addig szennyvizelvezetése. A kérdésem a következő:miért kell nekem kétszer fizetni? Huszonnégy éve fizetjük a csatornadíjat, míg azok akiknek most kötötték be csak három éve. Mért velem fizettetik az új rendszer kiépítését is. Én meg voltam elégedve a régi hálózattal is. A mi lakásunkat csak átkötötték az új közműre. Jogos-e a fizetés?”


Jogi háttér

A települési önkormányzat által kiépíttetett közműhálózat az önkormányzat tulajdona, a kiépítés költségei tehát elsősorban az önkormányzatot terhelik. A jogszabályok azonban lehetővé teszik, hogy az önkormányzat ezeket a költségeket részben az érintett lakosokra hárítsa; ebben az esetben beszélhetünk ún. közművesítési hozzájárulásról. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. tv. 28.§ (2) bekezdése szerint, ha a települési önkormányzat a közművet megvalósította, annak költségét részben, de legfeljebb a költségek kilencven százalékáig átháríthatja az érintett ingatlanok tulajdonosaira.

A hozzájárulás mértékét és megfizetésének módját a települési önkormányzat rendelettel szabályozza. Mivel a települési önkormányzat rendelete jogszabály, ezért az állampolgárokra nézve megfelelő keretek között közvetlenül állapíthat meg kötelezettségeket. Ez azt jelenti, hogy a rendeletben foglaltakat panasszal, kifogással, vagy egyéb eszközzel az önkormányzatnál megtámadni nem lehet.

Közös a teher

A közmű-hozzájárulásról szóló rendelet alapján az önkormányzat határozatban állapítja meg az egyes érintett lakosokra vonatkozó fizetési kötelezettséget. E határozat ellen már közvetlen fellépési lehetőség van, azonban csak akkor, ha a határozatban foglaltak nem felelnek meg a közmű-hozzájárulásról szóló rendelet szabályainak, vagy egyéb okból jogsértők.


Mikor vagyunk érintettek?

Nyilvánvalóan érintettnek minősül az, aki igényli, hogy ingatlanát az újonnan kiépített vagy már működő közműhálózatra rácsatlakoztassák, és erre az illetékes szolgáltatóval szerződést köt. Érintettnek minősülhetünk akkor is, ha ingatlanunk közvetlen közelében közmű-gerincvezetéket építenek ki. Ennek oka az, hogy az ingatlan értéke nyilvánvalóan emelkedni fog, ha megteremtik számára a közvetlen közműcsatlakozás lehetőségét.


Kötelező-e a közműcsatlakozás?

Főszabályként elmondhatjuk, hogy a közműcsatlakozás általában nem kötelező. A fogyasztó tehát eldöntheti, hogy kíván-e csatlakozni pl. a gáz-, a villany-, vagy a telefonhálózathoz. Bizonyos közműszolgáltatások azonban kivételt képeznek ez alól. A közműves ivóvízellátásról, és a közműves szennyvízelvezetéséről szóló, 38/1995 (IV.5) Korm. rendelet 4.§ (3) bekezdése szerint a közműhálózat mentén fekvő ingatlanok esetében a települési önkormányzat jegyzője elrendeli az ingatlanok bekötését a tulajdonos költségére, ha a fennálló helyzet a közegészségügyi, környezetvédelmi és vízgazdálkodási jogszabályok tartalmával ellentétes. Ilyen eset lehet például, amikor az ingatlan területén lévő emésztőgödörből a szennyvíz a talajba szivárog.

Olvasónk esetében vélhetően jogszerű volt (a konkrét tények pontos ismerete nélkül a kérdés nem megválaszolható) a közmű-hozzájárulás megfizetésére való kötelezés. A fogyasztó a szennyvízdíjat a szennyvízhálózat üzemeltetéséért, és nem a jövőben létrejövő új közműrendszer kiépítéséért fizeti. A települési önkormányzat azonban az említett esetben új szennyvízközmű-hálózatot épített, feltehetően a régi hálózat helyén. Olvasónk ingatlanának szennyvízelvezetését pedig immár erre az új hálózatra csatlakoztatták rá. Vélhetően nem is adódott más lehetőség, hiszen a régi hálózat valószínűleg megszűnt. Mivel a korábbi közmű is az önkormányzat tulajdona volt, jogában állt annak helyén újabb, korszerűbb, kiterjedtebb hálózatot kiépíteni; ez a település és az ott élők érdekeit szolgálja. Új közmű kiépítése esetén pedig, mint fentebb említettem, az önkormányzat kötelezheti az érintetteket a közmű-hozzájárulás megfizetésére.

dr. Zugfil Tamás
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
 

Ajánljuk még:

• Mi a garancia megvett motorra?
• Kozmetikumok és bőrallergia - tanácsok napozóknak
• Kerti játszóvarázs
• Vajon mit rejt az internet csomagom?
• Cseles árubemutatók