Az internetszolgáltatók kínálata egyre bővül, rengeteg ajánlat közül választhatjuk ki a számunkra leginkább megfelelőt. Nem árt odafigyelni a szerződésekben foglalt kötelezettségeinkre, nehogy kellemetlen meglepetések érjenek.
Érdemes alaposan körülnézni a piacon, hiszen az internetes szolgáltatások ára igen széles skálán mozog, szolgáltatótól, szolgáltatás minőségétől és adatforgalomtól függően. A későbbi bosszúságot elkerülendő, minden esetben alaposan
olvassuk végig a kiválasztott szolgáltatásra vonatkozó szerződést. Sok esetben az üzletkötő csak a fő szerződéses rendelkezéseket ismerteti, de elfeledkezik a
„részletszabályokról”, pedig alaposan ráfizethetünk, ha nem tudjuk, milyen kötelezettségünk keletkezik például a megrendelt adatforgalom túllépése esetén. A szolgáltató és a fogyasztó közötti viszonyt a
megkötött szerződés szabályozza. A felek jogait és kötelességeit a szerződés, illetve adott esetben a szerződés mellékletét képező általános szerződési feltételek tartalmazzák.
Olvasónk a következő kérdéssel fordult szakértőnkhöz:
„Kaptam egy harminckilencezer forintos számlát, ami szerintem jogtalan. Csomagom az első három hónapban ingyenes 5GB-ig. Véletlen folytán túlléptem 3GB-al, később az ügyfélszolgálat azt mondta: a számla rendben van mert ha túllépem a keretet, akkor gigánként tízezer forintot kell fizetnem. Ezt velem senki nem közölte, sőt a szerződésben sincs! Kértem részletfizetést. Küldtek egy e-mailt, hogy következő hó hatodikán, meg huszadikán fizessem be fele-fele arányban. Az a baj, hogy két év hűségnyilatkozat köt hozzájuk, mely megszakítás esetén negyvenezer forint plusz költség. Ha nem fizetek, akkor szüneteltetik a szolgáltatást, de az nekem újabb harmincezer forintba kerül. Sajnos ezt nem tudom befizetni, átverve érzem magam.”
|
|
|
Fokozottan figyeljünk az adatforgalomra! Sokba kerülhet, ha átlépjük a limitet. |
Olvasónk levelében arra panaszkodik, hogy túllépte az általa megrendelt internetcsomag adatmennyiségét, a többletet pedig a szolgáltató a fogyasztó által nem ismert és nem elfogadott módon és díjon számlázta le. Az olvasó szerint a megkötött szerződés erre az esetre nem tartalmaz rendelkezést. Javasolom olvasónknak, hogy a szerződést még egyszer olvassa át, figyelembe véve, hogy a nagy ügyfélforgalmat bonyolító szolgáltatók általában felkészülnek az ilyen esetekre. A szerződésben nagy valószínűséggel fellelhető a megvásárolt adatforgalom túllépésére vonatkozó szabályozás, vagy utalás található a mindenkor aktuális és közzétett díjszabásra, amely a túlfogyasztás díját is tartalmazza. Előfordulhat, hogy a szolgáltató üzletszabályzatára, vagy általános szerződési feltételeire történő utalás szerepel a szerződésben és a vonatkozó szabályozás is ezen iratokban található.
Sokszor az apró betűs rendelkezések között találjuk a keresett szabályozást. Amennyiben a szerződés nem tartalmaz tárgyi esetre rendelkezést, illetve nem utal sem az általános szerződési feltételekre és/vagy a díjszabásra, üzletszabályzatra amik tartalmazzák a díjfelszámítás jogalapját és mértékét, akkor a túlfogyasztásról szóló számla tartalmának bizonyítása a szolgáltatót terheli,
a bizonyítatlanság a szolgáltató terhére esik. Megjegyzem, túlfogyasztás esetén a gigánként tízezer forintos összeg jócskán eltúlzottnak tűnik. Érdemes utánanézni, pontosan mely szerződéses rendelkezés képezi a számla alapját, a túlfogyasztás okán leszámlázott összeg kiszámítása megfelel-e a felek jogviszonyára irányadó rendelkezéseknek.
Ha a vitatott rendelkezés olyan általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, amely a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg, akkor tisztességtelennek minősül. Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval a szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
Ha jogszerű a felszámított díj és nem tisztességtelen szerződéses kikötésen alapul, akkor a díjat be kell fizetni.
Részletfizetés engedélyezése pedig a szolgáltató méltányosságán alapul. A szolgáltatónak nem kötelessége engedélyezni részletfizetést, azonban neki is érdeke, hogy a követelt összeget megfizessék. Érdemes személyesen felkeresni a szolgáltatót annak érdekében, hogy a helyzetre megoldást találjanak.
dr. Kardos Gyöngyi
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
Szóljon hozzá: