Magánterületen elektronikus hírközlési létesítmény főszabály szerint az ingatlan tulajdonosa és a szolgáltató közötti megállapodás alapján helyezhető el.
Olvasónk a következő kérdéssel fordult szakértőnkhöz:
„1993-ban a MATÁV egy oszlopot helyezett az udvarunkra, amely a vezetékes telefont biztosította a környék házai számára. Engedélyt kértek és kaptak, (az erről szóló dokumentum sajnos már nincs meg), de semmilyen anyagi vagy termékbeli hozzájárulást nem kaptunk ezért. A kérdésem az, hogy joggal kérhetünk-e bármiféle kárpótlást visszamenőleg is, vagy mi a helyes eljárás ezzel kapcsolatban? Egy T-Com képviseletben azt mondták, írjunk levelet (csak egy postafiókcímet adtak meg), de nincs nagy bizalmam ebben.”
 |
|
Az elektronikus hírközlésről szóló törvény rendelkezéseinek értelmében a hatóság a szolgáltató kérelmére szolgalmi vagy más használati jogot alapító határozatával az érintett ingatlan tulajdonosát - a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokban megtestesülő közérdekből - korlátozhatja az ingatlan használatában. Erre akkor van törvényi lehetőség, ha a szolgáltató bizonyítja, hogy az érintett ingatlan tulajdonosával való megállapodás érdekében minden tőle elvárhatót megtett, továbbá az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére közterületen, vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával, illetőleg magántulajdon esetén más közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági, építésügyi okok, illetve az elektronikus hírközlő hálózat sajátosságai miatt nincs lehetőség.
A fenti bonyolult jogszabályi rendelkezés annyit jelent, hogy
magánterületen - megállapodás hiányában – akkor helyezhető el elektronikus hírközlési létesítmény, ha erre közérdekből van szükség és más megoldás a létesítmény elhelyezésére nincs.
Az érintett ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását, illetőleg kisajátítását kérheti. Felmerül a kérdés, hogy panaszos olvasónk az ingatlant eleve úgy vásárolta-e, hogy a távközlési oszlop az udvarban volt, vagy az oszlop akkor került elhelyezésre, amikor már ő volt a tulajdonos. Előbbi esetben nem érhette kár, hiszen ha az ingatlant az oszlop létének tudatában vette, vásárláskor feltételezhetően értékcsökkentő tényező volt az oszlop megléte. (Igaz, ennek a T- Commal szembeni igény érvényesítése során nincs jelentősége.) Második esetben két lehetőség merül fel. Első, hogy a szolgáltató megállapodás alapján helyezte el az oszlopot az udvarban. Ez esetben a megállapodás tartalmazza az elhelyezés feltételeit, illetve a kártalanítás mértékét. A másik lehetőség, hogy megállapodás nélkül – a fentiek szerint ismertetett módon - került az oszlop az udvarba, erre azonban csak szintén megfelelő kártalanítás mellett kerülhetett sor. Ha - a fentiek ellenére - mégsem kapott kártalanítást a tulajdonos - akkor az általános elévülési időn belül (öt év) érvényesítheti igényét, kivéve, ha az elévülést megszakította, mert akkor újra kezdődik az elévülési idő.
 |
Javasolom, hogy a leírtaktól függetlenül írjon a T-Com-nak, annak érdekében, hogy bővebb felvilágosítást nyerjen az előzményekről (milyen alapon, milyen mértékű kártalanítás mellett helyezték el az oszlopot), sőt jelezheti további kártalanítási igényét is. Utóbbi megítélése - ha tárgyi oszloppal kapcsolatban korábban már volt kártalanítás, vagy az elévülési idő eltelt - azonban teljes mértékben a T-Com mérlegelésétől függ.
Tisztelettel:
dr. Kardos Gyöngyi
ügyvéd
SCHVERTFŐGEL és TÁRSA Ügyvédi Iroda
Szóljon hozzá: