Mindegy, hogy az áramot miért kötötték ki; újra kell csatlakozni. Bár nem olcsó a kiépítés, ha csupán földkábel engedélyezett.

Olvasónk a következő kérdéssel fordult szakértőnkhöz:

„2007 dec.4-én vettem egy önkormányzati tulajdonú bérleményt (horgásztanyát). A volt tulajdonos azt mondta, azért nincs a telken villany, mert ők nem járnak ki, ezért kikapcsoltatták. Most a napokban elmentem, hogy a villanyórát a nevemre írassam és a villanyt vissza kapcsoltassa. Közölték velem, hogy mivel az áram több mint egy éve ki lett kapcsolva nem fizetés miatt (bár a számlát a régi tulaj 2007 februárjában kifizette), csak akkor kapcsolják vissza, ha új, földre helyezett mérő szekrényt építtetek ki, és földkábelen vezettetem be az ingatlanba az áramot. Ez több mint százötvenezer forint. Kérdezem, jogos e ez a feltétel?

A házban szabvány szerint kiépített mérőszekrény van, amibe még benne van a 2006-ban kikapcsolt villanyóra. Továbbá ugyanúgy ki van építve légkábelen a bejövő vezeték, csak az oszlopon a gerincvezetékről kötötték le anno. Ez a visszakötés csak kb. tizenötezer forint lenne. Tisztelettel kérdezem miért engem, az új tulajdonost büntet a DÉMÁSZ a régi tulaj bűnéért. Van e valami ésszerű és olcsó megoldás? Egyáltalán jogos-e a szolgáltató követelése?”

Olvasónk levelében önkormányzati tulajdonú bérlemény vásárlásáról (horgásztanya) számol be. Leveléből nem derül ki egyértelműen, azonban feltételezem, hogy a bérlemény bérleti jogát vásárolta meg a korábbi bérlőtől, amihez a bérbeadó önkormányzat hozzájárulása szükséges.

Nem mindegy, hogyan csatlakozunk újra

A korábbi bérlő az adásvétel során tájékoztatta a vevőt arról, hogy a telken nincs villany. Ennek tényét azzal indokolta, hogy az áramot ő kapcsoltatta ki, mivel nem járt ki a telekre. Később arra derült fény, hogy a villanyt a díj nemfizetése miatt kötötték ki. Az áramszolgáltató tájékoztatása szerint a villany újbóli bekötésére csak földkábel alkalmazása mellett kerülhet sor, a korábban alkalmazott légkábel helyett, előbbi kiépítése azonban igen drága.

A villamos energiáról szóló, 2007. évi LXXXVI. törvény szerint, ha a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó a villamosenergia-kereskedővel szemben felhalmozott tartozását rendezi, a kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztóhely ellátásba való ismételt bekapcsolását.

Az áramszolgáltatót is kötik a szabályok

A vonatkozó jogszabályok szerint a közcélú villamos hálózatra csatlakozás során figyelemmel kell lenni az országos településrendezési és építési követelményekre, a hatósági előírásokra, továbbá a helyi építési szabályzatra és szabályozási tervre. Feltételezhető, hogy a földkábel alkalmazását helyi építési szabályzat írja elő, amitől az áramszolgáltató sem tud eltérni. Javasolom tisztelt olvasónknak, hogy nézzen utána a helyi előírásoknak.

Együttműködés és elővigyázatosság

Olvasónk kárigényét az őt tévesen tájékoztató, korábbi bérlővel szemben érvényesíthetné, azonban a megtévesztés, illetve a tévedés jelen esetben nem releváns. Mindegy ugyanis, hogy az áramot milyen ok miatt kötötték ki, lényeg, hogy újra kell csatlakozni. Erről az új bérlőnek azonban tudomása volt, már a szerződés megkötésekor is. A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Az új bérlőtől elvárható lett volna, hogy a szerződés megkötése előtt utánajárjon annak, hogy milyen úton-módon, milyen körülmények között van lehetőség az áram újbóli visszakötésére.

Kérdés, hogy a bérleti jog eladója szerinti tájékoztatás kiterjedt-e arra, hogy a villany visszakötésére milyen módon van lehetőség, és az megközelítőleg mennyibe kerül. Ha e körben téves volt a tájékoztatás, úgy felmerül az eladó kártérítési felelőssége. Azonban fontos kiemelni, hogy a vevő együttműködési kötelezettségének ebben az esetben is jelentősége van. Az együttműködés és tisztességes eljárás keretében a vevőtől elvárható, hogy utánajárjon mindannak, ami őt az ügylettel kapcsolatban várhatóan terhelni fogja.

Tekintettel arra, hogy helyiségbérletről van szó, a szerződésre kiterjed a lakások és helyiségek bérletére, valamint azok elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló, 1993. évi LXXVIII. törvény. A törvény értelmében a bérbeadó szavatol azért, hogy a helyiség az átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas. Természetesen villany nélkül az ingatlan rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, azonban ha a bérlő az ingatlant ennek ismeretében, erre tekintettel vette bérbe, úgy - a felek eltérő megállapodásának hiányában - ezzel kapcsolatban nem érvényesíthető igény a bérbeadóval szemben.

A polgári jog általános elve, hogy mindenki köteles viselni a saját magatartásából származó kárát, ha azt sem a szerződéses szabályok alapján, sem a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint nem háríthatja másra.

Ha az új bérlő fizeti ki a korábbi bérlő áramdíj tartozását, annak érdekében, hogy a villany visszaköthető legyen, akkor az új bérlő a kifizetett összeg megtérítését természetesen követelheti a korábbi bérlőtől.

dr. Kardos Gyöngyi
ügyvéd

Ajánljuk még:

• Felnőttképzés, erre ráfizettem!
• Jó ég, mit írtam alá?
• Gyorskölcsönök, horror kamatok
• Távközlési antenna a háztetőn
• Ha végrehajtás alatt álló ingóságot vettünk