A kerékpárlopások sajnos mindennaposnak számítanak. Ha kedves számunkra kerékpárunk, ne sajnáljuk a pénzt megbízható védelemre. Az üzletek polcain sokféle típusú (és tegyük hozzá: minőségű!) kerékpárzárra találhatunk.

A különböző típusú kerékpárzárak közös vonása, hogy kétállású zárszerkezetből és összekötő részből állnak. A zárszerkezetek oldása történhet kulccsal vagy számkombinációval, az összekötő rész pedig lehet kábel, lánc, görgős vagy merev keret.


A kerékpárzárakról általában

A különböző kerékpárzárak roncsolással (leggyakrabban elvágás) szembeni biztonságát egyrészt szerkezetük (kábel/sodrony, lánc, stb.) átmérője, másrészt anyaguk határozza meg. Azonos anyagból készült, de nagyobb átmérőjű szerkezeteket értelemszerűen nehezebb elvágni. Ugyanígy, jobb minőségű anyagból készült szerkezetek esetén a kisebb átmérőjű is nagyobb terhelést bír – persze a jobb minőségű anyagok értelemszerűen drágábbak.

Az átlagos kerékpárzárakat egyrészt a kerékpártolvajok „hagyományos” eszköztárához tervezik, méretezik (ezek általában kézi erővel működő erővágók); másrészt figyelnek, hogy ne legyenek túl drágák egy átlagos kerékpár árához képest. Sokféle áron és minőségben kaphatunk kerékpárt, és ez a kerékpárzárakra is igaz. A professzionális kerékpárzárak a professzionális kerékpártolvajok „eszköztárához” (folyékony nitrogén, gyorsvágó) vannak tervezve, így az ár náluk másodrendű kérdés.

Kerékpártolvajokra szabva

Általában elmondható, hogy a legjobb kerékpárzárak is elvághatóak valamilyen módon (hidraulikus vagy akkumulátorról működtetett villamos vágók), hosszabb-rövidebb idő alatt. A kérdés az, hogy mennyire éri meg a tolvajnak a kockázat illetve a nagyobb biztonság, egyben kiadás nekünk? Ezért nem célszerű teljesen a kerékpárzárra hagyatkozni: lezárás előtt vegyük figyelembe a szűkebb és tágabb környezet viszonyait (forgalom, megvilágítás). Kerékpárzárak kiválasztásánál összességében az általuk nyújtott biztonságot, az árukat és a kezelhetőségüket próbáljuk meg figyelembe venni. A kerékpárzárak kiválasztásánál egyébként célszerű kikérni egy kerékpáros futár tapasztalatait arról, milyen zárat érdemes használni: nekik ezen a területen sokkal nagyobb tapasztalatuk van.


Kábeles-sodronyos kerékpárzárak

A kábelt vagy sodronyt tartalmazó kerékpárzárak összekötő része tulajdonképpen milliméternél vékonyabb átmérőjű sodrott acélhuzalok sokaságából áll. Általában körülbelül egy milliméter vastagságú műanyag bevonatot is kap. Ez főleg a huzalokat védi a korróziótól, másrészt ruházatunkat és kezünket a piszoktól. A kábel átmérője a néhány milliméterestől a húsz milliméteresig terjed, hossza pedig meghaladhatja az egy métert is. A kábelek átmérője és hossza meghatározza a zár rugalmasságát és súlyát – persze az árát is. Kábeles megoldás esetén célszerűbb, ha azt minél vékonyabb, ám sok acélhuzalból sodorják, mintha a fonat kevesebb, de vastagabb huzalból állna. Ennek oka, hogy előbbi esetben vágáskor nagyobb az esélye annak, hogy nem tiszta, hanem hajlítással vegyes nyírás jön létre, az erővágók gyakori pontatlansága miatt.

Minél több acélhuzalból...

A kábeles kerékpárzár előnye a viszonylag kis méret, súly és az, hogy segítségével – rugalmasságának köszönhetően – hossztól függően gyakorlatilag bárhová oda tudjuk kötni kerékpárunkat. Kisebb mérete annak köszönhető, hogy a kábelt gyakran feltekercselik és így az a vázon tárolható szerelhető (spirálkábelzár). Hátránya, hogy kevéssé biztonságos: rendszeresen, vagy hosszabb időre önmagában ne alkalmazzuk, még átlagos árú kerékpárok kikötésére sem!


Görgős kerékpárzárak

A görgős megoldás lényege, hogy acélkábelre egy-két centiméter átmérőjű, edzett acélból készült görgőt fűznek fel, emiatt nagyon nehézkes elfűrészelni. A kábeles kerékpárzárakhoz hasonlóan rendszerint ezek is kapnak egy milliméter vastag, műanyag bevonatot. Ezért elvileg valamivel biztonságosabbak, mint a sodronyos kerékpárzárak, ám vannak, akik nem ajánlják értékesebb kerékpárokhoz, mivel a görgőket egy csavarhúzóval felfeszítve már hozzáférhető a kábel. További hátránya, hogy súlyosabb, kevésbé rugalmas és emiatt – főleg nagy méret esetén – csak nagyon nehézkesen (vállon átvetve) hordozható, úgy, mint a hagyományos kábeles kerékpárzárak.


Láncos kerékpárzárak

Ebben az esetben az összekötő részt lánc képezi, amit gyakran borít valamilyen műanyagból készült szövet. A láncszemek vastagsága általában 4…6 mm. A láncok jól viselik a húzó terhelést, csavarásra viszont érzékenyebbek. Ezért célszerűen olyan láncot válasszunk, ahol a szemek közötti rés minél kisebb (lehetőleg ne lehessen közéjük semmit bedugni). A láncok erősek, flexibilisek, ám azonos hossz esetén sajnos sokkal súlyosabbak, mint a sodronyból készült kerékpárzár. A láncos kerékpárzárakat a kerékpáros futárok is ajánlják.

Otthon is összebarkácsolható

Hagyományos láncból és lakatból házilag is készíthetünk láncos kerékpárzárat. Ilyenkor viszont nagyon oda kell figyelni a körültekintő anyagválasztásra: semmiképpen se vásároljunk láncot néhány száz forintos méteráron. Az ilyen általában csak „kutyaláncnak” jó. Bár az igényes anyag használata megközelíti egy gyári zár árát, ha ily módon készítünk kerékpárzárat, akkor a láncot többször körültekerve és a lakattal átfogva nagyobb biztonságot érhetünk el.


U-lakatok

Az U-lakatok (ritkán D-lakatnak is nevezik őket) nevüket jellegzetes, U alakban hajlított, merev összekötő részükről kapták. Az U alakú rész egy 10…20 mm vastag, tömör, hőkezelt acélrúd. Az acélrúd keresztmetszete kör vagy négyzet lehet. Az U-lakatok általában kulcsos zárral készülnek, kétféle kivitelben. Egyik esetben a zárszerkezet retesze az U-alaknak csak az egyik végét zárja (a szár másik vége beakasztás és elfordítás után rögzül – ekkor a kulcs a zárszerkezet egyik végén helyezkedik el), a másik esetben a zárszerkezet retesze az U-alak mindkét végét zárja (ekkor a kulcs – szemből nézve – a zárszerkezet közepén helyezkedik el). Az U-lakat előnye a viszonylag nagy biztonság és a könnyű hordozhatóság: gyakran a kerékpár vázára szerelhetők. Hátránya, hogy drágább, nehezebb és az esetek többségében nagyon nehézkes vele rögzített objektumhoz kötni kerékpárunkat – így viszont jobbára csak a kerékpár valamely álló vagy forgó részét tudjuk összekötni. Ennek ellenére a kerékpáros futárok ajánlják.

Könnyen zárható, nehezen vágható

Az U-lakatok árai közt nagy különbségek lehetnek. Ennek oka, hogy a minőségi zárak több „extrával” rendelkeznek. Ilyen a nagyobb ellenállás a zárfúrás, vagy folyékony nitrogén alkalmazásával szemben. (Az átlagos U-lakat anyagát folyékony nitrogénnel (hőmérséklete kb. -200 °C) egy ponton lehűtik. Emiatt rideggé válik, így már könnyebb eltörni.)


Patkózárak

A patkózár (hangzatosabban: „kerékpár-immobilizer”) olyan zárszerkezet, amellyel körülfoghatjuk a kerékpár egy rögzített (valamely vázelem) és egy forgó (kerék) részét, Ezáltal megakadályozható, hogy a kerékpárt eltolják, vagy elhajtsanak vele. Egyes régebbi kerékpároknál gyárilag szerelt tartozék a patkózár, újabban azonban külön vásárolhatók és a vázra szerelhetők. Patkózárat nehezen lehet eltörni. Kis méretű, gyorsan zárható, de csak nagyon ritkán lehet vele a kerékpárt rögzített objektumhoz kötni: ezáltal az akár könnyen el is vihető, szállítható. Utóbbi ok miatt nem célszerű önmagában alkalmazni. A fentiek miatt leginkább talán kevésbé értékes kerékpárok rövid időtartamú (néhány perces) lezárására alkalmas, ha az elintéznivaló ügy várhatóan kevesebb idő, mint a kerékpár lezárása más zárral. Bár ilyenkor azért jó, ha a kerékpár látómezőnkben van. Nyugat-európai, „kerékpárosabb” országokban nagyon elterjedt, hazánkban nagyon ritka.

A kerékpárzárak árairól a következő oldalon olvashat!

Ajánljuk még:

• Fogtömések árkörképe
• Digitális képkeretek
• Napszemüveg-vásárlás
• Olívabogyók körképe
• Ezer forintos ebédek tesztje