A Vásárlók könyvének öntudatos, - nem öncélú! - használata a kereskedelmi kultúra fejlesztésének praktikus eszköze. Érdemes megvizsgálni, miként élhetünk lehetőségeinkkel és mi történik a könyvben rögzített észrevételeinkkel.
hirdetés
Üvegvisszaváltás nehézségeiről szóló írásunk kitért néhány szabálytalan, ám sok helyen bevett gyakorlatra, melyekkel kereskedőink nevelnének le bennünket a környezettudatos vásárlástól. Az egyik módszerük a levásárlásra kényszerítés, holott a 209/2005. számú Kormányrendelet (letölthető a www.magyarorszag.hu jogszabálykeresőjéről, magyarázatát pedig lásd itt) egyértelműen kimondja (4. § (4): „Betétdíjas termék visszavételekor a forgalmazó köteles készpénzben visszafizetni a betétdíj összegét, vagy a fogyasztó kérésére újabb termékvásárlás esetén azt a vételárba beszámítani.” Ezt a legtöbb helyen (Spar, Tesco, Match, Kaiser's, Plus, Cora, Auchan) úgy oldják meg, hogy az üvegvisszaváltóban egy blokkot kapunk, amit a pénztárban fizetnek ki nekünk. Sokan önként vásárolják le a blokkot, azaz levonatják a betétdíjat a vásárlás összegéből. Ha azonban nem terveztünk vásárolni és azonnal szeretnénk megkapni a pénzünket, óhajunknak a pénztáros zokszó nélkül eleget kell tegyen. Ha vonakodik, azonnal kérjük a Vásárlók könyvét (becenevén a Panaszkönyvet) rögzítve benne az üzlet jogsértő gyakorlatát.
Ne féljünk elkérni és beleírni: jogunk van hozzá!
Gyakori jelenség a betétdíjjal való játszadozás is. Az üzletek kötelesek az egyes göngyölegek árát jól látható helyen kiírni és azt is, hogy helyben, vagy másutt válthatóak-e vissza. Akárhol váltsuk is vissza a göngyöleget, annak ára nem lehet alacsonyabb, mint a vásárláskor felszámított betétdíj. Ha mégis azt tapasztaljuk, hogy visszaváltáskor „más az árfolyam”, ne hagyjuk magunkat becsapni. Ebben az esetben ismét a Vásárlók könyvének használatára buzdítjuk olvasóinkat. (Sajnos a kétszáz négyzetméternél kisebb alapterületű boltok már nem kötelesek üvegvisszaváltásról gondoskodni. Esetükben a fenti Kormányrendelet megengedi, hogy egy másik helyen üzemelő visszaváltóba irányítsanak minket, ám ezt az üzletben jól látható helyre kellene kiírniuk.)
További jogsértő jelenség, hogy néhány üzletben még akkor is csak bizonyos típusú üvegeket vesznek vissza, ha az összes göngyöleget náluk vásároltuk (fórumot a témában lásd itt). Bár ezt (szabályosnak tűnve) kiírják a visszaváltó helyiségbe, önkényes lépésükkel megsértik a 4/1997 sz. Kormányrendelet 23§-át, amely kimondja, hogy „a kereskedő az általa forgalmazott betétdíjas csomagolóeszköz (göngyöleg) visszaváltását köteles biztosítani.” Ha ezt megtagadják, ne hagyjuk magunkat lerázni és írjuk meg a Vásárlók könyvében, hogyan csorbítja jogainkat az üzlet.
Hogy néz ki és hol keressük a Vásárlók könyvét?
A Vásárlók könyve A/4-es méretű, nyomtatott füzet. Fedőlapjára nagy betűkkel van rányomtatva elnevezése, illetve a fent említett törvény néhány passzusa. Jól látható helyre kell kifüggeszteni, hozzá tartozó tollat is kötelező biztosítani. A könyvborítót a helyi jegyző lepecsételt, nemzeti színű fonallal, valamint aláírásával hitelesíti. A nyomtatvány húsz, sorszámozott, hárompéldányos oldalból áll, de figyelem, a kitöltés után nem az első, hanem a második lapot kell kitépnünk és eltennünk!
Így néz ki a hivatalos Vásárlók könyve
Vásárlók könyvének minden kereskedelmi, vendéglátóipari, fogyasztási cikkek javításával vagy kölcsönzésével foglalkozó üzletben lennie kell. Ezért, ha valahol, ahol egy áruért vagy szolgáltatásért pénzt adtunk, azt mondják, hogy nekik nincs ilyen könyvük, esetleg a rendelkezésünkre bocsájtott paksaméta nem rendelkezik a fennebb leírt paraméterekkel, ne hagyjuk magunkat lerázni! Nyugodtan vezessük le a boltosnak, hogy ha a „Panaszkönyv” nincs látható helyre kitéve az üzletben, az már eleve, önmagában is szabálysértés!
A már említett 2005. évi CLXIV törvény ( 5.§ (4) értelmében ugyanis az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni a Vásárlók könyvét úgy, hogy segítség nélkül tudjunk hozzáférni. Néhány kisebb boltban a kézikosarak polca fölé akasztva láttuk, de van, ahol a pénztáros pultja alatt lapult (ez már önmagában szabálytalan). A multik pedig vevőszolgálataikon tartják, ahol ki kell kérni az ott dolgozó munkatárstól (ez sem éppen szabályos). A szállodákban a recepción találjuk (a szobákban csak a felügyeleti szervek elérhetőségeit írják ki), a kávézókban, éttermekben pedig általában a pult környékén van felakasztva.
Jól látható helyen függ, de hol van a toll?
Mint említettük, a könyvet tollal együtt kell kifüggeszteniük a kereskedőknek és nem szabad, hogy megakadályozzák a beírást. Ehhez képest egy áruházban a biztonsági őrök dobták ki a Vásárlók könyvét kereső vevőt (a konkrét esetet lásd itt). Egy másik fórumban írtak szerint az akadályoztatás miatt rendőrt hívtak, a boltos pedig csupán ekkor hajlott a panasz rögzítésére.
Ha leírtuk a panaszunkat, észrevételünket, a második oldalt tépjük ki a könyvből és tegyük el.
"Lajos pénzszűkébe került és egymillió forintos hitelszerződést írt alá a GVH által már elmarasztalt Euromobilien Hungary Kft.-vel. Az ügyintéző kérésére befizetett hetvenezer forintját viszont már a szerződés felmondása után nem kapta vissza. "
"Mónika problémája akár az egész ország problémája is lehetne. Másfél éves állástalanság után épp kezdene egyenesbe jönni a család, csupán a behajtó cégek munkatársai írogatnak sms-t este kilenc után. "
Szóljon hozzá: