Tisztességtelen szerződési feltétel nem jelent kötelezettséget a szerződő felekre nézve, akkor sem, ha a szerződést aláírásukkal hitelesítették!

Olvasónk a következő panasszal fordult szerkesztőségünkhöz:

„Vásároltam az Ökonet Kft-től egy víztisztítót. A termék jöl működik, de az ötféle szúrót (sópatront) minimum évente rendszeresen cserélni kell. Az Ökonet szabályzata szerint csak akkor vásárolhatok nála, ha félévente legalább egy terméket veszek tőlük. Valahogy elfelejtettem venni az elmúlt hat hónapban tőlük (valószínű nem volt szükségem a termékeikből semmire), most kizártak a vásárlási lehetőségből. Itt állok egy 140 ezer forintos víztisztítóval, de nem használható, mert a kereskedője nem hajlandó nekem eladni szűrőt hozzá! Mit tehetek?”

A fogyasztói panaszban megnevezett cég szabályzatát nem ismerem. Nem tudjuk azt sem, hogy ön milyen körülmények között kötött szerződést, illetve kap-e valamilyen előnyt cserébe azért, hogy félévente vásárlási kötelezettség terheli az adott cég termékeiből.

Az egyoldalú előny kikötése (ha az ügyletből csak a kereskedőnek származik előnye) ugyanis tisztességtelen lehet. A részletek ismeretének hiányában is felhívnám figyelmét a tisztességtelen szerződési feltételekre, ugyanis a jogszabályok védelmet nyújtanak a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartásokkal szemben, legyen az tisztességtelen szerződési feltétel vagy kereskedelmi gyakorlat.

Tisztességtelen feltételnek számít például, ha a szerződés úgy rendelkezik, hogy csak olyan árut vesznek vissza, amelyiknek sértetlen a csomagolása. Addig nem tudhatjuk, hogy hibás-e a termék, amíg ki nem csomagoltuk.

A vásárláshoz szükséges, jelentős információt az eladónak egyértelműen kell közölnie velünk! A homályos, érthetetlen megjelenítés egyenértékű a tájékoztatás elmulasztásával.

Jogszabály sorolja fel azokat az állításokat, amelyek minden esetben tisztességtelennek minősülnek:
- Ingyenes ajánlat látszatának keltése: A termék „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes”, vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha bármit fizetnünk kell a szállítás költsége mellett.
- Gyógyító hatással kapcsolatos valótlan állítások: Azt állítani, hogy a termékkel gyógyíthatók a betegségek vagy allergiás panaszok, amennyiben a terméknek ilyen hatása nincs.
- „Teljes végkiárusítás!” Annak valótlan állítása, hogy a kereskedő felhagy a tevékenységével vagy üzlethelyiséget változtat.
- „Csak önnek!” Jogszabály által biztosított jogainkra (például kijavítás, vagy csere-jogosultság) vonatkozóan olyan látszat keltése, mintha az a kereskedő különleges ajánlata, és nem a jogszabály által rendelt kötelezettsége lenne.
- „Különleges ajánlat, csak ma!” A kereskedő hamis állítása azonnali döntéshozatalra való kényszerítésünket célozza, miszerint a termék csak korlátozott ideig kapható.
- Csalogató reklám: Felhívás a termék megvásárlására, ha a kereskedő tudja, hogy az értékesítéshez a várható igénynek megfelelő készlet nem áll rendelkezésre.
- „Nyeremény!” Gyanakodjon, ha reklámszórólapot kap, amely szerint „ön ingyen könyvet nyert!”. Tisztességtelen, ha valamit vásárolnia kell ahhoz, hogy igényt tarthasson „ingyen” nyereményére.
- „Menj és vedd meg!” Gyermekek közvetlen felszólítása egy termék megvásárlására, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket a termék megvásárlásáról.

Jó, ha tudja, hogy a fogyasztóvédelmi civil szervezetek is jogosultak közérdekű kereset indítására, amennyiben a jogszabályba ütköző tevékenység a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz.

A megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokon kívül az agresszív eladási technikák (zaklatás, kényszerítés, ideértve a fizikai kényszert) is tiltottak. Ha ilyennel találkozik, jelezze a hatóságoknak vagy a fogyasztóvédelmi civil szervezeteknek.

dr. Baran Alexandra
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
jogi tanácsadó
                                                                      

Ajánljuk még:

• Nyugdíjasbiztosítás szigorú feltételekkel
• Hibásan teljesít a webszolgáltató
• Nyelvvizsgák buktatói
• Garancia és hitel használt autóra
• Üvegvisszaváltás dilemmái