Nincsenek könnyű helyzetben a nyelvvizsgázók. A vizsgák követelményrendszere között eligazodni, illetve közülük választani egyaránt nehéz. A vizsgadíjak is különbözőek, így nem csak a követelményre, de az anyagiakra is érdemes odafigyelni.

Egy biztos; egyetlen államilag elismert, akkreditált nyelvvizsgarendszer sem könnyebb a másiknál – mondta Fazekas Márta, az Oktatási Hivatal – Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ igazgatója. Egy-egy vizsga legfeljebb az egyéni adottságok különbözősége miatt tűnhet könnyebbnek. Van, akinek a fordítás, van, akinek a szövegértés vagy éppen a nyelvtani szabályok alkalmazása megy jobban. A követelményrendszer azonban mindenütt egységes. Különbség a vizsgarendszerek között csupán annyi, hogy az egyes feladattípusok pontozása más és más. Emiatt is érdemes áttanulmányozni az interneten, hogy mely feladatra hány pont jár a vizsgaközpontban. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy mely feladattípus az erősségünk, szerencsésebben választhatunk magunknak vizsgahelyet.

Egy internetes összehasonlító elemzés szerint a kétnyelvű vizsgák közül a BME, az EURO és a Pannon a legnépszerűbb. A BME és a Pannon a nyelvtanra koncentrál, az EURO viszont inkább a hétköznapi nyelvhasználatra helyezi a hangsúlyt. A legdrágább nyelvvizsga a TRINITY és a Cambridge. Utóbbi presztízse vitathatatlanul magas, még külföldön is. A TRINITY pedig - a tanulmány szerint - „vizsgázóbarát”. Még diszlexiásoknak is kínálnak feladatsorokat. Két nyelven tett vizsgák esetén az írásbeli és a szóbeli részt többnyire külön tartják. A szóbelit A-nak, az írásbelit B-nek, a komplett vizsgát C-nek nevezik. A diplomákhoz utóbbi középfokú verzióját kérik. Nálunk is bevezették az európai szintrendszert, eszerint az alapfok B1, a középfok B2 a felsőfok pedig C1 jelölést kapott. Sok helyen már ez utóbbi elnevezést használják.


Választás

A vizsgarendszer és hely kiválasztásánál több szempontot is érdemes figyelembe venni – tanácsolta az igazgató. Először is azt tisztázzuk, milyen célra kell az oklevél. Ha diplomához vagy olyan munkahelyre kell, ahol nem kérnek szaknyelvi vizsgát, úgy bármely vizsgát választhatjuk. Ez esetben elsősorban a helyrajzi közelséget és a vizsga árát érdemes figyelembe vennünk. Munkahelyünkön érdemes megtudakolni, hogy az egynyelvű vagy a kétnyelvű (utóbbi a fordítási készséget is méri) vizsgarendszert részesítik előnyben. Ha külföldi tanuláshoz vagy munkavállaláshoz kérnek nyelvvizsgabizonyítványt, érdemes részletesen utánajárni, hogy milyen vizsgát ismernek el az adott helyen.

A magyar, államilag elismert bizonyítványt négy nyelven állítják ki. Az államilag elismert nyelvvizsgarendszerek között vannak külföldön is elismert vizsgarendszerek, mégis előfordulhat, hogy az adott külföldi országban nem ismerik azt a vizsgarendszert. Így azt sem tudják, milyen minőségű a jelentkező tudása. Jó példa erre a TOEFL rendszer, amely a világon a legnépszerűbb, vagyis a legtöbb vizsgázót vonzó angol nyelvű vizsga, Magyarországon mégsem szerepel az államilag elismert vizsgák közt.

Mennyi az annyi?

A nyelvvizsgák díja mintegy három éve szabadáras, éppen ezért változó. Egy általános, középfokú nyelvvizsga díja tíz és harmincezer forint között van. A szaknyelvi vizsgák árai átlagosan 15 és 35 ezer forint között alakulnak.

Hogyan fellebbezzünk a kifogásolt értékelés ellen? - lapozás után kiderül!

Ajánljuk még:

• Garancia és hitel használt autóra
• Üvegvisszaváltás dilemmái
• Így szerződjünk a tisztítóval!
• Csengőhang letöltés csapdái
• Árgarancia érvényesítése