Kétes áruk

Szavazás

Árgép - Keresd a legolcsóbbat!



Kövesd a Fogyasztókat a twitteren!
Fogyasztók.hu RSS

Üvegvisszaváltás dilemmái

Gönye László, 2008. április 10. - csütörtök 14:35
Címkék: hulladék, egészség, alkohol, fogyasztóvédelem
Betűméret növelésBetűméret csökkentésKüldés e-mailbenNyomtatás

Egyre kevesebb a visszaváltható üvegben forgalmazott termék, a fogyasztóvédelmi fórumokon pedig egymást érik a panaszos levelek: nem veszik vissza, kevesebbért veszik vissza, csak akkor veszik vissza, ha... Érvek és ellenérvek az elsorvasztott betétdíjas rendszer mellett és ellen; mit tehetünk mi, és mit (nem) tesznek fizetett döntéshozóink a mainál környezettudatosabb betétrendszerért?


Piacgazdaság/környezettudatosság

Míg a kilencvenes évek elején az üzletekben kapható italok nyolcvan százaléka még visszaváltható üvegekben volt, mára alig tizenöt százalékra tehető a betétes üvegek, illetve műanyagpalackok aránya. A rendszerváltás előtti gyakorlatot elsősorban a hiánygazdaság éltette. Az üvegek mellett más csomagolóanyagok is betétdíjasok voltak, például a raklapok, gyűjtőkarton-csomagolások, vagy az üvegpalackok rekeszei. A helyzet annyiban változott, hogy a rendszerváltás után a csomagolóanyagból termék, a csomagolásból üzlet lett, így a gyártók ellenezni kezdték a betétdíjas rendszer fenntartását. Annál is inkább, mivel az italgyártók egyben palackozók is lettek, így a betétdíjas rendszer fenntartása helyett nyilván jobban megérte nekik folyamatosan gyártani és eladni üvegeiket.

Nekünk így volt olcsóbb

A visszaváltó rendszer redukálása, illetve kiiktatása, az anyagmozgatási kiadások csökkentése a kereskedőknek is érdekükben állt, a torz piaci logika így egyenesen halálra ítélte az üvegvisszaváltás gyakorlatát. A betétdíjas rendszer eltűnésének nyilván vesztesei is vannak: elsősorban a csomagolóanyag és a csomagolás költségeit fizető vásárló. Egy eldobható műanyag flakonért 25-35 forintot fizetünk, egy alumínium doboz pedig negyven-ötven forintunkba kerül – még akkor is, ha ezt nem tudjuk, hiszen az összeg a termék árába „építve” jelenik meg. Pénztárcánkon kívül környezetünk is bánja az eldobható üvegek és flakonok térnyerését: egy 2005-ös adat szerint mintegy nyolcszázezer tonnára tehető csomagolási hulladékot „termelünk” évente, aminek legalább húsz százaléka üveg- és műanyag hulladék. Ezen a göngyöleggyártó lobbi által tökéletes megoldásként reklámozott szelektív gyűjtés sem segít, hiszen hazánkban az üveghulladéknak egyelőre alig öt százaléka forgatható vissza a termelésbe az újrafeldolgozás során.


A betétdíjas rendszer jövője

Mivel a piac szereplői ellenérdekeltek a visszaváltható üvegek minél szélesebb körű felhasználásában, az adóinkból élő politikusok és állami főtisztviselők által kidolgozott szabályozástól várhatnánk, hogy saját és környezetünk védelme érdekében megtegyék végre a szükséges lépéseket az eszetlen hulladékgyártással szemben. A kilencvenes évek közepétől elsősorban az újrafeldolgozás ösztönzésére történtek felemás próbálkozások, a „többutas”, tehát többször újratölthető üvegek alkalmazásának érdekében a döntéshozók azonban csupán az ígérgetésekig jutottak.

Legutóbb Persányi Miklós volt környezetvédelmi miniszter helyezte kilátásba a Németországban alkalmazott, kötelező betétdíjas rendszer bevezetését, majd utódja, Fodor Gábor is „megfontolásra érdemesnek” nevezte a kezdeményezést. Ezután a szaktárca – rejtélyes okok miatt – mégis kihátrált az elképzelés mögül, így a projekt lekerült a napirendről. Jelenleg a betétdíjas rendszer lassú elsorvadását figyeljük; az elmúlt hónapban például a másfél literes Margitszigeti Kristályvíz visszaváltható palackjának forgalmazása szűnt meg (bár júliusig még visszaváltják).

Forrás: MTI

Esztelen hulladékgyártás 

A lehetséges megoldásokat firtató kérdésünkre Gadó György Pál, a HuMuSz (Hulladék Munkaszövetség) képviselője elmondta, hogy bár Európában vannak jó példák, az unió alapvetően nem ösztönzi tagországait a visszaváltható üvegek minél szélesebb körű használatára. Az egyetlen uniós ország, ahol bevezették a kötelező betétdíjas rendszert, Németország. Itt a csomagolóipar haszonélvezőinek erőteljes nyomás, sokszor fenyegetések ellenére sem sikerült elérniük, hogy a sörös-, üdítős és ásványvizes üvegeket ne kizárólag visszaváltható formában forgalmazzák. És persze ott van az unióba magát becsábítani nem engedő Norvégia is, ahol például a közismert olasz ásványvíz (San Pellegrino) mindenütt eldobhatóként árult, kétdecis műanyagpalackját is kerek egy koronáért veszik vissza, - tanúbizonyság erre a flaska címkéje.

A magyar hulladékpolitikusok inkább a szelektív gyűjtés és az újrafeldolgozás mellett vannak – csekély eredménnyel. A betétdíjas rendszer egyébként nem csupán az újratöltés miatt, de újrafeldolgozás céljából az üvegek és palackok begyűjtésére is alkalmas lehet – tájékoztat minket Gadó György Pál. Egyébként a környezetvédelmi kérdések bezzegországaként emlegetett Svájc sem az újratölthető palackok használatát preferálja, ott viszont legalább a csomagolóanyagok begyűjtése és újrafeldolgozása kiemelt fontosságú. Ők 2001-ben tűzték ki célul az italcsomagolások 75 százalékos hasznosítását, amit 2004-ben el is értek. Jelenlegi célkitűzésük a nyolcvan százalék feletti újrafeldolgozás. Hazánk természetesen nagyon messze van ezektől az arányszámoktól. Bár pontos adatokat nem ismerünk, még a szelektív hulladékgyűjtés kiépítése is kívánnivalókat hagy maga után, ami pedig az újrafeldolgozás előfeltétele volna. A szelektív gyűjtőszigetek teljes lakosság körében mért elérési aránya legoptimistább becslések szerint is csupán hatvan százalékos, és ez persze nem a konténereket ténylegesen használók aránya.

1.  Üvegvisszaváltás dilemmái
2.  Ami rajtunk múlik

Szóljon hozzá:

 

Név:

Kötelező

E-mail:

Kötelező, nem jelenik meg

Hozzászólás:
Milyen nap van ma (pl: hétfő)?

Kommentek

Laszlo, 2020. február 20.

Vasaroltam egy autot amit annak rendje es modja szerint elvittem eredetvizsgara es megbukott. A buka...

Valami nem stimmel a megvett autóval

Laszlo, 2020. február 20.

Vasaroltam egy autot amit annak rendje es modja szerint elvittem eredetvizsgara es megbukott. A buka...

Valami nem stimmel a megvett autóval

Mr. Dékány Endre, 2020. február 19.

Szüksége van sürgős kölcsönre pénzügyi problémájának megoldásához, valamint vállalkoz...

Kétszázezres hitelből hatszázezres tartozás

digibiz.hu
Keleti és nyugati online óriások Szófiában Keleti és nyugati online óriások Szófiában Október 26-27-án rendezték meg a WebIt Expo nevű innovációs kiállítást,...

Feljelentő

1222, 2012-10-12 13:41:00+02

"Marianna házat vásárolt, ám a gázszolgáltató addig nem hajlandó visszakapcsolni a szolgáltatást, míg az előző tulajdonos által felhalmozott tartozást ki nem egyenlíti. "

Kifizettetné a volt lakó gáztartozását az új tulajjal a szolgáltató

1222, 2012-10-03 17:31:00+02

"Miklóst is felkeresték az egyik közműszolgáltató munkatársai, hogy lecseréljék mérőóráját. A történetet nyilván önök is kitalálták: sérülést találtak a mérőn, majd érkezett a több százezres csekk. "

Sérült plombát találtak, feljelentették áramlopásért

0, 2012-09-28 15:51:00+02

"Viktor úgy véli, felfedezett egy kereskedői trükköt, ami a vásárlók árérzékenységére és egyben felületes vásárlási szokásaira épít. Ön találkozott már hasonlóval?"

Árcímkés megtévesztés a hiperekben
Pharrell Williams Pharrell Williams Pharrell Williamst választotta idén az év divatikonjának az Amerikai Divattervezők Tanácsa...
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés

LÉGY TRENDI!

Abercrombie@Fitch, Hollister, Stance, Oakley márkák webáruháza