Folyamatosan dráguló csomagok, kiszolgáltatott fogyasztók, és a valódi verseny hiánya jellemzi a budapesti kábeltévés piacot. A szolgáltatók leginkább az új előfizetők "levadászásával" foglalkoznak, így könnyen előfordulhat, hogy a régi ügyfelek ugyanazért a programcsomagért (talán a hűségük "ellentételezéseként") többet fizetnek, mint az újak.

Békés ellenfelek

Bár mind a négy nagy szolgáltatató (T-Kábel, UPC, Fibernet, DigiTV) jelen van Budapesten ¬ vannak kerületek ahol egyszerre többen is –, mégsem mondható el, hogy érzékelhető árverseny alakult volna ki közöttük, nincs igazi harc a felhasználók kegyeiért. A kábeltévés témájú levelezőfórumok által felvetett témák többsége három probléma köré csoportosul: drágálljuk a szolgáltatást, nem szólhatunk bele a programválasztékba, és az ügyfélszolgálatok elérhetősége, illetve a hibaelhárítás is kívánnivalókat hagy maga után. A panaszok fő oka, hogy a kábelszolgáltatók piacán lokális monopóliumok alakultak ki, valódi verseny híján pedig kiszolgáltatottak a fogyasztók.

A kábelpiacon nem szabályozza olyan törvény, mint a telefon- vagy az ADSL-szolgáltatásokat, vagyis a kábelt nem kell átengedni a versenytársak számára. Egy új, ráadásul párhuzamos kábelhálózat kiépítése pedig nem olcsó mulatság. Számos helyen eleve a lakosság pénzéből hozták létre ezeket, vagyis az ott lakók fejenkénti hozzájárulást fizettek a belépésért. Kiépített hálózatát nyilván egyik társaság sem adja „csak úgy kölcsön” a másiknak, újabb kábelrendszer kiépítését viszont nem vállalják be, hiszen utána még el is kell csábítani az előfizetőket a másik szolgáltatótól. Így viszont adódik a kérdés: milyen verseny az, ahol nincs igazi versenytárs.

- A szolgáltatóknak (ezt objektíve merem állítani) nincs érdekükben egy megosztott helyi (!) piacot kreálni: vélhetően sokkal kevesebb előfizető menne át egy “betelepülőhöz”, mint amennyi egyáltalán a beruházást megtéríti – írja egy felhasználó az Index egyik kábeltévés fórumán.

Megöröklött ügyfél

Szintén gyakori, pereket is eredményező probléma, hogy ha hosszú távra szerződünk egy szolgáltatóval, és azt közben egy másik vállalkozás veszi meg, az új tulajdonos nem veszi figyelembe a már aláírt szerződéseket. Ezután nehéz helyzetbe kerülnek azok az előfizetők, akik hozzájárulást fizettek a kábelhálózat kiépítéséért. Egy budapesti lakos huszonnégy tv és nyolc rádió csatorna vételi lehetőségére kötött húsz évre szóló szerződést, melynek ára a kontraktus szerint csak a KSH fogyasztói árindex szerint változhatott volna, így ma 777 forint +ÁFA lenne a havidíj. Az új szolgáltató legolcsóbb díjcsomagja azonban (ami mindössze hat normál tévécsatornát és két időszakos adót tartalmaz) 1.499 forint, így az sem tartalmában, sem árában nem felel meg a régi szolgáltatóval fennálló szerződés kikötéseinek. A 24+8 csatornás csomag csupán az új szolgáltató legdrágább 3.999,- és a 4.999,- forintos csomagjaiban található meg. Mivel az ügyfél az új szolgáltató szerződési ajánlatát nem fogadta el, így a szolgáltató lekapcsolta a hálózatról, tette ezt úgy, hogy a havidíjat az ügyfél azóta is fizeti minden hónapban.

Várható átállás

A verseny hiánya másutt is megmutatkozik, hiszen az előfizetők a programszolgáltatásba sem szólhatnak bele, ehhez képest a havonként kifizetett díj igencsak borsosnak mondható. A verseny hiányából adódó piaci torzulásokon talán a földfelszíni digitális sugárzás segíthet majd. A vonatkozó uniós előírás alapján a digitális átállásnak 2012. január elsejéig hazánkban is meg kell valósulnia.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legkésőbb 2011. december 31-én lekapcsolják az analóg sugárzású tévéadókat, és akkortól a földfelszíni műsorsugárzás már csak digitális technológiával működhet. Addig azonban marad a drága és sokszor minőségében is nézhetetlen analóg szolgáltatás, amely nem igazi versenytársa a kábeles programcsomagoknak.

Mennyit számít az előfizető véleménye? Lapozás után kiderül!

Ajánljuk még:

• Szerződésminta albérlőknek
• GMO: kockázatok árnyékában
• Honlapmustra: mivel kábít a szolgáltató?
• Behajtás - BKV módra
• Hitelt, bármi áron