A genetikailag módosított élelmiszerek megjelentek a hazai üzletek polcain is. Alapvető vizsgálatok híján azonban nem tudjuk pontosan, hogy hasznosságuk mellett milyen kockázatokkal jár a GM-termékek használata.

Mi a GMO?

A genetikailag módosított szervezetek, azaz GMO-k előállításakor egy élőlény örökítőanyagának bizonyos szakaszát kiemelve azt egy másik élőlény DNS-ébe ültetik. A módszer révén egymással nem rokon fajok „génkeverésére” is lehetőség nyílik. A világító medúza génszakaszainak segítségével születtek már fluoreszkáló juhok, de olyan kísérletekre is akad példa, melyek során emberi gének kerültek át sertésekbe, vagy búzába.

Elsikkadó jelölések

A fogyasztók számára kockázatot jelenthetnek a külföldről érkező feldolgozott élelmiszerek, és takarmányok. Előbbiek jelölését törvény írja elő. A GM-takarmánnyal etetett állatokból készülő termékek azonban semmiféle figyelmeztetést nem tartalmaznak. A jelöléssel kapcsolatos problémákról Fidrich Róbertet, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetőjét kérdeztük. Véleménye szerint a jogszabály félreérthetősége aggodalomra ad okot. Eszerint a termék GMO-szennyeződésének jelölése nem kötelező, ha az bizonyíthatóan véletlenszerű, vagy technikailag elkerülhetetlen volt, és a kérdéses összetevőben csak0,9 százalék alatti mennyiségben van jelen a GM-szervezet. Ezt a gyártók gyakran úgy értelmezik, hogy a 0,9 százalék alatti GMO-tartalmat – még ha tudnak is a szennyeződésről – egyáltalán nem kell jelölni. Az Egyesült Államokból érkező termékek esetén ennek a „kiskapunak” az alkalmazása némiképpen groteszk, hiszen Amerika a GM-növényeket termesztő országok élvonalába tartozik, így a szennyeződés „véletlenszerűségéről” nyilván nem beszélhetünk.

GMO és élelmiszerbiztonság

Hazánkban is előfordult már, hogy 0,9 százalék fölötti, GM-szója tartalmú húskészítmények jelöletlenül kerültek forgalomba. Ezek a Greenpeace által kezdeményezett vizsgálatokat követően végül lekerültek az áruházak polcairól.

Az élelmiszerek szúrópróbaszerű vizsgálatairól Dr. Vajda Boldizsárt az MGSZH GMO Laboratóriumának munkatársát kérdeztük. A szakértő elmondta, hogy a korábbi években főként húsipari termékekben kutatták a „Roundup” nevű totális gyomirtónak ellenálló GM-szója jelenlétét. Ezek jelentős részében kimutatták ugyan a kérdéses GM-szervezetet, azonban rendszerint csak igen kis mennyiségben. A vizsgált készítményeknek eleinte körülbelül négy, később csupán két százaléka tartalmazott GM-szóját, a 0,9 százalékos küszöbérték felett.

Hogyan vásároljunk GM-mentes élelmiszert?

Bár mára számtalan „génkezelt” növényt (paradicsom, rizs) hoztak létre, közülük legálisan csak a gyapot, a kukorica, a szója és a repce jutott be a köztermesztésbe. Mivel az utóbbi három a nálunk kapható élelmiszerek egy részébe is bekerülhet, fokozottan figyelni kell rájuk.

Első támpontunkat a termék címkéje szolgáltatja. A gyártó az összetevők felsorolásánál, vagy lábjegyzetben köteles jelezni, ha az adott termék genetikailag módosított összetevőt tartalmaz. Sajnos a már említett, 0,9 százalék alatti GMO-tartalomra vonatkozó szabályozás jóvoltából sosem lehetünk biztosak abban, hogy teljesen „tiszta” élelmiszert fogyasztunk. Segítségünkre lehet azonban a termék címkéjén megjelölt származási ország. A GM-növények termesztésében az USA, Argentína, Brazília és Kanada jár az élen, de szorgalmasan dolgozik az ügyön India, Kína, Paraguay és Dél-Afrika is. Az Európai Unióban engedélyezett GM-kukoricát (MON 810) többek között Spanyolországban, Romániában és Németországban vetik nagyobb mennyiségben. Ha „biztosra” akarunk menni, kerüljük a GM-termelő országokból származó szója-, kukorica- és repcetartalmú élelmiszereket. Mivel Magyarországon a GM-kukorica termesztése sem engedélyezett, legbiztonságosabb az itthon gyártott termékek fogyasztása.

A 2004-ben vizsgált szója tartalmú termékeknek közel harmadában találtak GMO-t. Az OÉTI 2005-ös mérési eredményei is gyakori szennyezettségre utalnak. Öt százalék körüli GMO-ra bukkantak például egy sertéshúskrémben (Lidl, Bács-Kiskun megye) és egy löncshúsban (Match, Zala megye). A vizsgált minták közt találtak kismértékben szennyezett szójalisztet, szójagranulátumot, darálthús konzervet, párizsit, darált sertéshúst és háromféle vagdalthúst is. Volt még egy olyan termék is (keleties ízesítésű szójás fasírtpor) amely fél százalék körüli mértékben volt szennyezett. Az Élelmiszerbiztonsági Intézet átszervezése miatt a mérések hosszabb időn keresztül szüneteltek, így a négy évesnél frissebb adat nincsen.

A szójalecitin (E322) különféle pékárukban, édességekben, müzlikben, a szójaliszt süteményekben, a szójaolaj növényi olajokban és margarinokban, a szójafehérje pedig felvágottakban gyakori. Ezekre tehát mindenképpen érdemes fokozottan figyelni. Kukoricából származó ételkomponensek közül a kukoricakeményítő meglétére pudingok, kekszek tejtermékek, levesek, a kukoricaliszt felbukkanására chips, tortilla, levesek, kekszek, a glükózszirupra pedig ketchup, és csokoládé vásárlása esetén érdemes fokozottan gyanakodnunk. A szintén érintett repceolaj főként növényi olajok és margarinok alkotóelemeként fordul elő, de megtalálható növényi alapú tejszínkészítményekben, müzlikben, halkonzervekben és szendvicskrémekben is.

A GMO-t tartalmazó termékek elkerüléséhez további segítséget nyújthat az a Greenpeace által készített lista, amely tartalmazza a GMO-mentességet garantáló gyártókat és értékesítőket. A nagyobb üzletek közül a Spar, a CBA és a Penny Market saját állítása szerint nem forgalmaz GM-címkével ellátott élelmiszert. Némelyik áruházlánc (Tesco, Auchan), viszont csak azt garantálja, hogy saját márkás termékeiben nem használ GM-összetevőt. A listában a mentességet nem vállaló forgalmazók és gyártók is szerepelnek. Ebbe a lajstromba azok kerültek bele, akik nem válaszoltak a Greenpeace megkeresésére, illetve nem voltak hajlandóak garanciát biztosítani az általuk előállított, illetve forgalmazott élelmiszerekre. A tájékoztató füzet ingyenesen letölthető a Greenpeace magyarországi oldaláról.

Lapozás után kiderül, miért nem születtek eddig bizonyító erejű vizsgálatok a GMO-k élettani hatásairól!

Ajánljuk még:

• Honlapmustra: mivel kábít a szolgáltató?
• Behajtás - BKV módra
• Hitelt, bármi áron
• Befűtött a Távhő
• Új ingatlan vásárlása: beruházók csapdájában