Az áruházak hamarosan meghirdetik a nagy téli szezonvégi vásárt, és már most sok üzlet hasonló feliratokkal csábítja a vevőket. Bedőlni azonban a még oly hangzatos, "hetven százalékkal olcsóbb" holminak sem muszáj.

Gyanúsan nagy engedmények

Kirakatokra ragasztott, hatalmas, "hetven százalék" felirat esetében nem árt közelebb menni és megnézni mellette a kis betűket is. A "hetven százalékig" gyakran azt jelenti, hogy az üzletben van két darab, hordhatatlan, lehetetlen színű, szakadt, mérethibás felső, ami tényleg ennyivel olcsóbb, a szezonális áru többsége meg jó, ha harminc százalékkal alacsonyabb áron kapható.

Az üzletek haszna ilyenkor többnyire abból adódik, hogy sokan a teljes áron kapható ruhafélékből is vásárolnak, azzal a jelszóval, hogy a leértékelten amúgy is spóroltak. A kereskedők eleve úgy kalkulálják az eredeti árat, hogy az később jóval olcsóbban is fedezze költségeiket, tisztes hasznot is eredményezve.

Sok üzletben látható a "leértékelt árut nem cserélünk" felirat. Ám a fogyasztóvédők szerint ha a leértékelés oka nem valamilyen hiba - amelyet jól látható helyen fel kell tüntetni -, akkor a minőségi reklamáció ugyanúgy jogos, mint a teljes árú holmi esetén.

Józan vásárlás

Csak olyan árut érdemes olcsón megvenni, amit teljes áron is beraktunk volna a kosárba. Idő- és divatálló darabokat érdemes ilyenkor beszerezni, úgynevezett casual árut - tehát egyszínű pólókat, garbókat, klasszikus szabású szoknyát, nadrágot - amik két-három év múlva sem hatnak nevetségesen divatjamúltnak. Más kérdés, ha  olyan - méretre is jó -, árura bukkantunk, amire már teljes árú korában is fájt a fogunk. A "vegyen kettőt, a harmadikat ingyen vagy féláron adjuk" akciók csak együtt vásárló barátnőknek vagy nagycsaládosoknak ajánlatosak. Ilyenkor tényleg van értelme, ha három nagy cipősdobozzal távozunk az áruházból.

Visszaélések, félrevezető módszerek

Tisztességtelen szerződési feltételnek minősül minden, ami egyoldalú előnyt biztosít a kereskedőnek vagy a szolgáltatónak a fogyasztóval szemben. A kereskedő nem kötheti ki, hogy csak olyan árut vesz vissza, amelynek sértetlen a csomagolása, hiszen addig a vevő nem tudhatja, hogy hibás-e a termék, míg ki nem csomagolta.

Félrevezetés az is, ha a kereskedő úgy hirdet „végkiárusítást", hogy nem igaz, hogy felhagy a tevékenységével vagy máshova helyezi át üzletét. A „Különleges ajánlat, csak ma!" felhívás csupán abban az esetben állja meg a helyét, ha a termék valóban nagyon korlátozott ideig kapható. Megtévesztés áldozatai vagyunk akkor is, ha az ígért „ingyen nyereményhez" úgy juthatunk hozzá, hogy ahhoz valamit mégis vennünk kell. Olyan termék ellenértékét sem követelhetik a kereskedők, amit nem akartunk megvenni.

A kéretlenül kapott áru visszaküldését sem vagyunk kötelesek vállalni. Ha olyan felhívásokkal találkozunk, amelyek közvetlenül gyermeket szólítanak fel vásárlásra, vagy szüleik meggyőzését szorgalmazzák a termék megvásárlásával kapcsolatban, szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal állunk szemben. A fenti példák hazai tapasztalatai is hozájárultak egy, a 2007 májusában készült felmérés lesújtó eredményéhez. A magyar válaszadók hatvanhárom százaléka úgy vélte, hogy a kereskedők Magyarországon kevésbé tartják tiszteletben a vásárlók jogait, mint az Európai Unió más tagállamaiban.

Forrás: MTI

Ajánljuk még:

• Megosztott bírságok
• Karácsonyi ajándékcsere
• GVH-ajándék az OTP-nek
• Megszűnt cég jótállása
• Ha nem tetszik az ajándék...