Az ezüst és üvegékszerek ára nagyon változó, messze nem csak az alapanyag és a súly függvénye. Mire figyeljünk, ha ilyesmit veszünk? Mitől függ az ár?
Nemesfémből, így az ezüstből készült ékszernek is nélkülözhetetlen kelléke a fémjel. Vásárlás előtt mindenképpen keressük meg a beütött jeleket! A fémjel nagyítóval olvasható ki: a legfrissebb magyar beütések rendszerint hidat, viaduktot ábrázolnak. Az ékszerboltban ki vannak függesztve a különböző motívumok, így azok beazonosíthatóak. (Az 1999 és 2006 között Magyarországon készült 925 ezrelékes ezüsttárgyakba például a Lánchíd, a 900 ezrelékesekben pedig az Erzsébet-híd ábrája van beütve, korábban pedig állatfejes motívumokat használtak.) Fontos tudni, hogy hivatalos fémjelet csak a két grammnál nehezebb ezüstékszerekbe tesznek. Kisebb fülbevalónál ne is keressünk ilyesmit - bár a gyártó ezeket is ellátja finomságot mutató beütéssel.
Jelek a fémben
Két grammnál súlyosabb ezüsttárgyat a
Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság, esetenként pedig a környező uniós tagországok hivatala lát el a hazai piacon is hiteles fémjellel; ékszer enélkül nem hozható forgalomba. Ezüstékszerekben jelként egy szám is szerepelhet, amely a finomsági fokot jelzi, ezrelékben kifejezve − ezt már az ékszerész is beütheti a termékbe. A leggyakoribbak a 900-as vagy 925-ös számmal ellátott ékszerek, ezek 900, illetve 925 ezreléknyi ezüstöt tartalmaznak. Az ilyen arányú ötvözet viszonylag kopásálló, nagy része viszont még színezüst − magyarázza Bartha Lajos ékszerész, akitől azt is megtudtuk, hogy a 900 ezrelékesnél alacsonyabb finomságú ezüstötvözet már valamivel keményebb, viszont egy gondolattal kevésbé értékes.
Mesterséges patina, elfedett nemesfém
Bár az ezüst a levegő kéntartalmának hatására feketedik, a fémfelület mesterséges eljárással is alakítható: az ezüstöt antikolhatják, ródiumozással pedig fényessé is tehetik − mindez csupán ízlés kérdése. (Antikoláskor az ezüstékszert először mesterségesen feketítik, majd itt-ott polírozzák. Ródiumozáskor az ezüst először réz, majd ródiumbevonatot kap. Ennek köszönhetően színe fényes, a fehéraranyéhoz hasonlatos lesz.) A ródiummal ugyanakkor nem árt vigyázni: egyrészt sokan allergiásak rá, másrészt a vele bevont ékszert szinte lehetetlen javítani. A ródium ugyanis hő hatására fölhólyagosodik, az ezüst pedig forrasztáskor le is dobja magáról. Sok ékszerész emiatt eleve nem is vállalja ródiumozott ezüstékszer javítását.
Bosszantó apróságok
Ezüstékszer vásárlásakor a fémjel mellett néhány más dologra is érdemes odafigyelnünk; a nagyon vékony láncok könnyen megnyúlhatnak, és a gyűrű is végzetesen deformálódhat, ha túl vékony az anyaga. Ha kő, vagy bármilyen más díszítőelem van az ékszeren, szerencsésebb, ha foglalatban van, mintha ragasztva lenne. A fém foglalatok hátulja és oldala egyaránt sokat elárul a minőségről. Az illesztések külleme, az öntési nyomok eltüntetése is beszédes lehet. Gyűrűk esetében nem szerencsés méretre állítható változatot választani, mivel az ezüst alapvetően puha, a gyűrű hátulja pedig könnyen szétnyílhat, beakadhat. Import ezüstláncoknál elég gyakori, hogy a karabiner karikája nincs leforrasztva; erre is figyeljünk, mert forrasztás híján a szem kinyílhat.
|
|
|
Gyűrűk esetében nem szerencsés méretre állítható változatot választani |
Ha olyan ezüstékszert veszünk, amelyben gyöngyház-, vagy korallbetét is van, tudnunk kell a pontos méretet. Ilyen ékszerből ugyanis nem lehet egykönnyen „kikapni” egy-egy szemet, ha nagynak bizonyulna. Az ok egyszerű: a díszítő elemek forrasztáskor elégnének. A gyöngyházon és a korallon kívül a természetes gyöngyök, üvegek és opálok sem bírják a forrasztást, a szintetikus kövekkel viszont nem szokott gond lenni.
Szóljon hozzá: