Szerte az EU-ban alig két héttel karácsony előtt léptek hatályba azok az új szabályok, amelyek a megtévesztő hirdetési és agresszív értékesítési praktikák letörésére - köztük a hamis „ingyenes” ajánlatok és a „nyaggatásra ösztönző”, gyermekeknek szóló internetes hirdetések betiltására - irányulnak.

A korlátozások annak a feketelistának a részei, amelyen a tisztességtelen kereskedelmi praktikák elleni új irányelv által betiltott gyakorlatok találhatók. Elsősorban a leginkább megtévesztő „piszkos tizenkettőt” veszi célba a csalogató reklámoktól a piramisjátékokon és reklámcikkeken (advertorial) át egészen a hamis egészségügyi állításokig. Az irányelv alaposan megerősíti a félrevezető hirdetésre vonatkozó, létező uniós normákat, és új szabályokat vezet be az agresszív kereskedelmi gyakorlatok - zaklatás, kényszer, nem megengedett befolyás - ellen. Az irányelv célja, hogy megerősítse a fogyasztóknak és a vállalatoknak az egységes piacba vetett bizalmát, hogy részesüljenek a határokon túli vásárlások minden előnyéből. A mai napig mindössze tizennégy tagállam hajtotta végre az irányelvet. A nemzeti szabályokat eddig el nem fogadó tagállamok ellen a Bizottság eljárást indított.

Az új szabályok

Négy fő összetevőből áll az új irányelv:

-Egy kiterjedt általános záradék, amely a tisztességtelen és ezért tiltott gyakorlatokat határozza meg

-Részletes meghatározások a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok két fő kategóriájáról: félrevezető gyakorlatok (cselekedetek és mulasztások) és agresszív gyakorlatok

-Biztosítékok a kiszolgáltatott fogyasztóknak: olyan rendelkezések, amelyek a kiszolgáltatott fogyasztók kihasználását hivatottak megelőzni

-Feketelista: a minden körülmények között tiltott gyakorlatok listája.

Feketelista: a „piszkos tizenkettő”

A felsorolás több mint harminc olyan gyakorlatot sorol föl, amely minden körülmények között tisztességtelennek tekintendő. Tartalmazza azt a „piszkos tizenkettő” praktikát is, amelyekről széles körben ismert, hogy kárt okoznak a fogyasztóknak:

* Csalogató reklám: Arra csábítja a fogyasztót, hogy a reklámozó cégtől nagyon alacsony áron vásároljon egy terméket, amelyből a cégnek nincs ésszerű készlete raktáron.

* Hamis „ingyenes” ajánlat: Hamisan ingyenes ajánlat benyomásának keltése a termék „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírásával. Jóllehet a fogyasztónak fizetnie kell a kereskedelmi gyakorlat elfogadásának és a termék szállításának, illetve szállíttatásának elkerülhetetlen költségein felül is.

* Gyermekek manipulálása: Gyermekek közvetlen felszólítása arra, hogy vásárolják meg a hirdetett terméket („Vedd meg most!”), vagy „nyaggatással” győzzék meg szüleiket vagy más felnőtteket, hogy vegyék meg nekik a reklámozott dolgot. „Megjelent az Alice és a varázskönyv új videója a Fonditól! Kérd meg anyut, hogy vegye meg a trafikban!” A közvetlen felszólítás a televízióban már be van tiltva; a feketelista ezt minden médiumra - köztük a legfontosabbra, az internetes reklámra is - kiterjeszti.

* Valótlan állítás a gyógyító képességekről: az allergiától a hajhulláson keresztül a súlycsökkenésig.

* Reklámcikk (advertorial): Egy médium szerkesztett tartalmának felhasználása egy termék reklámozására, amikor a kereskedő anélkül fizetett a reklámért, hogy ezt észre lehetne venni.

* Piramisjáték: Olyan piramiselvre épülő reklámozási rendszer, amelyben az ellentételezés elsősorban más fogyasztóknak a rendszerbe való bevonásából, és nem a termék eladásából vagy fogyasztásából ered.

* Nyeremény: Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó díjat nyert, jóllehet, nincs is díj, vagy a díj feltételeként annak követelése, hogy a fogyasztó pénzt fizessen érte vagy költségeket álljon.

* Megtévesztő benyomás a fogyasztók jogairól: A fogyasztók törvényes jogára vonatkozóan olyan látszat keltése, mintha az a kereskedő sajátossága lenne.

* Korlátozott ajánlat: Annak hamis kijelentése, hogy a termék csak rendkívül korlátozott ideig áll rendelkezésre, hogy így megfosszák a fogyasztót a tájékozott döntéshez szükséges megfelelő lehetőségtől.

* Az eladás utáni szolgáltatások nyelve: A fogyasztó számára nyújtott eladás utáni szolgáltatások vállalása és az ilyen szolgáltatásnak kizárólag egy más nyelven történő nyújtása anélkül, hogy ez világosan a vevő tudomására lett volna hozva, még mielőtt az elkötelezi magát az ügylet mellett.

* Nem kért értékesítés: Leszállított, de a fogyasztó által meg nem rendelt termékért azonnali vagy halasztott fizetés követelése, illetve azok visszaszállításának vagy megőrzésének követelése.

* Egész Európára érvényes garancia: Olyan hamis benyomás keltése, hogy egy termékkel kapcsolatos értékesítés utáni szolgáltatás elérhető egy az értékesítés helyszínétől eltérő tagállamban is.

Ajánljuk még:

• Szempontok téligumi vásárláshoz
• 13+1 vásárlási tanács
• Körkép energiaitalokról
• Ünnepi hitelek buktatói
• Szaloncukrok tesztje